Fotó: mti
Továbbra sem tartja indokoltnak a ciántechnológia betiltását az Európai Bizottság (EB) – derül ki a Janez Potočnik, az EB környezetvédelmi biztosa által a cianidos aranybányászat ellen fellépő nemzetközi memorandum aláíróinak küldött válaszából.
2014. augusztus 07., 17:142014. augusztus 07., 17:14
A Kárpát-medencei összefogás jegyében született beadványt idén márciusban Tőkés László európai parlamenti képviselő, Zuzana Balážová, a felvidéki Körmöcbánya polgármestere, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) akkori elnöke terjesztette az EU végrehajtó testülete elé.
A kezdeményezést az tette aktuálissá, hogy a verespataki bányaberuházás kockázatos terve mellett a felvidéki Körmöcbányán és a kárpátaljai Nagymuzsalyon is ciántechnológiát alkalmazó aranybányákat kívánnak megnyitni, illetve újraindítani.
A memorandum aláírói szerint az érintett országokban a fokozottan kockázatos és súlyosan mérgező bányászati technológiák veszélyeztetnék az ivóvízkészleteket és az élővilágot. Rámutattak: a közel félmillió négyzetkilométernyi, Európa egyik legnagyobb víztározójának számító Kárpát-medencében európai szintű kérdéssé válik a nagyrégió ivóvízkészleteinek mennyisége és minősége.
„Mivel a szeizmikus tekintetben aktív Kárpátalja a Tisza folyó fő vízgyűjtő területe, egy esetleges bányaszerencsétlenség vélhetően a 2000-es nagybányai szennyezéshez hasonló katasztrófát eredményezne, mely a csernobili katasztrófa után a legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségnek számít Európában. A körmöcbányai kitermelést a helyi érdekek és az alapvető környezetvédelmi szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával kívánják újraindítani. A bányanyitást ellenző helybéliek az idegenforgalom összeomlásától és a több millió tonna meddő kőzet miatti környezeti katasztrófától tartanak. Ráadásul Körmöcbánya mindössze tíz kilométerre fekszik a Dunába torkolló Garam folyótól, s emiatt számos európai országot fenyeget közvetlenül egy esetleges ciánszennyezés\" – fogalmaz a memorandum.
Érvelésük szerint az európai polgároknak joguk van a tiszta környezethez és a magántulajdonhoz, a víz- és tájvédelem minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való, továbbá a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó európai szabályozások ellenére a Nagybányán 2000-ben bekövetkezett ciánkatasztrófához hasonló bányaszerencsétlenség megelőzésének leghatékonyabb módja a ciántechnológia teljes tilalma.
Mint ismeretes, 2010. május 5-én az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely arra szólította fel az EB-t, hogy 2011. december 31-ig fogadjon el jogszabályt a cianidos bányászati technológia betiltásáról. Mivel Brüsszel máig semmilyen jogi lépést nem tett a törvényhozás döntésének végrehajtása érdekében, Tőkésék felkérték José Manuel Barroso EB-elnököt, hogy szerezzen érvényt az EP döntésének, és rendelje el a ciántechnológián alapuló bányászat általános tilalmát az EU tagállamaiban.
„Jelenleg nem tartjuk indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák általános tilalmára vonatkozó intézkedések meghozatalát\" – válaszolta Barroso nevében Janez Potočnik a memorandum aláíróinak.
Tőkés László csütörtöki közleményében rámutat, a környezetvédelmi biztos „semmitmondó, kitérő jellegű\" válasza szervesen illeszkedik a ciánalapú bányászati technológia kockázatait lekicsinylő brüsszeli megnyilvánulások sorába.
„Az EP döntése nyomán az Európai Bizottságnak sem politikai, sem erkölcsi alapja nincs annak végrehajtását megtagadni, és a felelősséget kizárólagos tagállami hatáskörben tartani\" – állapította meg az európai parlamenti képviselő. Tőkés hozzátette: Erdély, Felvidék és Kárpátalja politikai-önkormányzati képviselőinek közös fellépése bányászati és környezetvédelmi ügyben példamutató jelentőséggel bír a regionális, illetve európai együttműködés tekintetében, és komoly tanulságot hordoz a tagállami, illetve az uniós kompetenciák viszonylatában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán – közölte hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.
Egy legalább 306 millió euró, kábítószerkereskedelemből és más bűncselekményekből származó illegális haszon tisztára mosásával gyanúsított bűnözői hálózat 13 tagját állították elő Romániában és Franciaországban.
Oroszországnak nincs terve Európa megtámadására, de szükség esetén készen áll a katonai megtorlásra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország az energiahordozók értékesítéséből származó bevételeiből vásárolja azon fegyvereit, amelyekkel Ukrajnát támadja, így mindegy, hogy Ukrajna az orosz katonai célpontokat, vagy az energetikai létesítményeket támadja.
Elrabolták Daniel Kajmakoszki északmacedón énekest a szombat esti belgrádi fellépését követően – közölte a szerb sajtó vasárnap.
A külhoni magyaroknak nyújtott támogatások megtartását és átláthatóvá tételét ígéri frissen nyilvánosságra hozott programjában a Tisza Párt.
Felerősödtek a magyarellenes hangok az ukrán médiában a hétvégén, miután a miniszterelnök szombaton kijelentette: amíg Ukrajna azt követeli Brüsszeltől, hogy válassza le az országot az olcsó orosz energiáról, addig Ukrajna Magyarország ellensége.
A dnyipropetrovszki régióban őrizetbe vettek három, a területi toborzóközpontnál (TCK) szolgáló ukrán katonát, akik a gyanú szerint halálra vertek egy civil férfit – közölte a megyei rendőrség a Facebook-oldalán.
Románia stratégiai felelősséget vállal az Európai Unió legnagyobb földgáztermelőjeként, és növelni kívánja kitermelését annak érdekében, hogy csökkentse a hazai árakat, és erősítse a térség ellenálló képességét.
A pályázatokon kívül több mint 170 millió forint egyedi támogatással is segíti idén a budapesti kormány a magyarországi románságot – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Gyulán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!