
Bodor Ádám (jobbról) tavaly májusban a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fotó: Borbély Fanni
A Helikon folyóirat a kilencvenéves Bodor Ádám előtt tiszteleg tematikus lapszámának bemutatójával – közölte az irodalmi folyóirat szerkesztősége.
2026. május 17., 12:392026. május 17., 12:39
2026. május 17., 12:402026. május 17., 12:40
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának dísztermében (Kolozsvár, Főtér 23.) tartandó esemény meghívottja lesz a kilencvenéves Bodor Ádám – szerepel a Helikon közleményében.

Saját műveihez, hőseihez fűződő viszonyáról, börtönéveiről, a hatalommal, a humorral kapcsolatos meglátásairól is beszélt Bodor Ádám Kossuth-díjas író, aki a kincses városban péntekig tartó Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál meghívottja volt hétfő délután.
Bodor Ádám abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életművét több ízben rangos díjakkal ismerték el, többek közt Kossuth-díjjal is. 2019-ben vehette át a Nemzet Művésze díjat. Akkor az író úgy fogalmazott,
,,A prózai szövegben egy kicsivel több van, mint amennyit az egyes szavak hordoznak, és ha ezekből a tudósításokból kicsit elveszünk, talán még több lesz.
Fotó: Helikon folyóirat/Facebook
A keletkezett üres teret kitölti valami más, az olvasó képzeletéből. Azzal, hogy valamit elhallgatok, éppen hogy elárulok valami mást, fontosat, titokzatosat. Emlékeztet ez némileg a művészi filmek avatott vágásmódjára, de még inkább az álom természetére, „kihagyásos szerkezetére” – olvasható az írótól A börtön szaga – Válaszok Balla Zsófia kérdéseire című könyvben.
Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. Apja, Bodor Bertalan banki tisztviselő volt, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítéltek.
Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult. 1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. Egy évvel később, 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent A tanú címmel. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970–1975 között a Román Írószövetség tagja. 1982-ben Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt szerkesztő.
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, észt nyelven is.

Bodor Ádám kilencvenhez közel is rendíthetetlenül hű önmagához és írói világához. A Kolozsváron született Kossuth-díjas íróval szülővárosában beszélgettünk hazajárásról és változásról, rezignációról, magányról, hegyekről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
szóljon hozzá!