Feszültség. Nem enyhül a kárpátaljai magyarok elleni ukrán lépések miatt megromlott magyar–ukrán viszony
Fotó: Korpos Attila
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
2025. július 04., 11:022025. július 04., 11:02
A tárca szerint a magyar kormány megpróbálja belerángatni Ukrajnát a magyar belpolitikai küzdelmekbe – írja az Ukrajinszka Pravda.
A magyar nagykövetet Olekszandr Miscsenko ukrán külügyminiszter-helyettes fogadta, aki a találkozón hangsúlyozta, hogy
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos közleményt is kiadott az ügyben, amelyben élesen fogalmaznak.
„Mindezek az ügyetlen trükkök, amelyekkel ellenségképet próbálnak gyártani Ukrajnából – amely egy egész Európa és a civilizált világ valós ellenségével harcol – egyszerűen szánalmasak és sértőek, elsősorban a magyar népre nézve, amely az elfogult politikusokkal ellentétben valóban egy európai nemzet, amely az önkéntes mozgalmakon keresztül minden lehetséges módon segíti az ukrán népet az orosz ellenség legyőzésében és abban, hogy a megszállók ne térhessenek vissza újra Budapest utcáira” – állítja az ukrán külügy.
Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő a kampányt korábban „ostobának, unalmasnak és meggyőző erőt nélkülözőnek” nevezte.
A cikk háttérként megemlíti, hogy korábban egy népszavazáson a szavazók 95 százaléka ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását.
Mint arról beszámoltunk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat még májusban azt állította:
A sejt feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön a kárpátaljai térség katonai védelméről, a térség kiszolgáltatott föld- és légvédelmi helyszíneinek felkutatásáról, valamint a helyi lakosok társadalmi-politikai nézeteit tanulmányozza: különösen az, hogyan viselkednének, ha a régióba magyar csapatok lépnének be” – áll az ukrán hírszerzés közleményében.
Az SZBU szerint az összetett kárpátaljai intézkedések eredményeit követően őrizetbe vették „a magyar hírszerző hálózat” két ügynökét.
A magyar kormány cáfolta az ukrán vádakat, azokat lejáratásnak minősítette, és ukrán kémeket utasított ki az országból.
Mint ismeretes,
Az új nyelvtörvény tiltja az anyanyelvhasználatot, az oktatási törvény pedig az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítését célozza.
Kijev azt is sérelmezi, hogy Magyarország minél hamarabbi tűzszünetet, tárgyalásokat és békekötést szorgalmaz, ezért nem küld fegyvereket Ukrajnába.
Budapest azt is jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna EU-tagságát.
A magyar kormány leszögezte: a kétoldalú helyzet normalizálódásához az szükséges, hogy Ukrajna visszaadja a magyar közösség által 2014 előtt élvezett jogokat.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!