Fotó: Facebbook/UNRWA
Miközben Joe Biden amerikai elnök a halvány esélyek ellenére még reménykedik abban, hogy sikerül a hétvégén fegyverszünetet elérni, az izraeli Moszad hírszerző ügynökség szombaton közölte, hogy az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítések folyamatban vannak, annak ellenére, hogy a muszlimok szent hónapja, a ramadán idején halvány reményeket fűznek a harcok beszüntetéséhez.
2024. március 10., 08:582024. március 10., 08:58
David Barnea Moszad-főnök pénteken találkozott amerikai kollégájával, William Burnsszel, hogy előmozdítsák egy olyan megállapodás létrejöttét, amely a túszok szabadon bocsátásához vezetne – közölte az ügynökség a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala által kiadott közleményben, amelyben egyúttal azzal is megvádolták a Hamászt, hogy nem is akar megállapodásra jutni.
„A közvetítőkkel való kapcsolattartás és együttműködés folyamatosan folytatódik a szakadékok áthidalására és a megállapodás elérésére irányuló erőfeszítések érdekében” – közölte a Moszad.
Izrael és a Hamász egymást hibáztatja a tárgyalások megrekedéséért.
Egyiptom, az Egyesült Államok és Katar közvetített a januári tűzszüneti tárgyalásokon. A legutóbbi megállapodás novemberben egyhetes harci szünethez vezetett, amelynek során a Hamász több mint száz túszt, Izrael pedig körülbelül háromszor annyi palesztin foglyot engedett szabadon.
A Hamász Izraelt hibáztatja a hosszabb tűzszünetről és a 134, feltételezhetően még mindig Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások elakadásáért, mivel nem hajlandó garanciákat nyújtani a háború befejezésére vagy erőinek kivonására az enklávéból.
Izraeli tisztségviselők szerint a háború csak a Hamász vereségével érhet véget, Netanjahu miniszterelnök pedig „téveszmének” nevezte a palesztin szervezet követeléseit.
A Gázai övezetet öt hónapja érő izraeli légi és szárazföldi támadások során a palesztin egészségügyi hatóságok szerint közel 31 000 ember halt meg, és további több ezer holttestet temetett maga alá a romok.
Ugyanakkor
és megemlítette, hogy Bill Burns, a CIA igazgatója a térségben van, hogy segítse a tárgyalásokat.
„Soha nem mondok le erről” – mondta Biden az MSNBC csatornának, amikor arról kérdezték, hogy a muzulmán szent hónap kezdete előtt sikerül-e tűzszünetet kötni.
Biden ígéretet tett Izrael további támogatására, de jelezte, hogy vannak „vörös vonalak”, amelyeket Izrael nem léphet át a Hamász elleni gázai háborúban.
„Soha nem fogom elhagyni Izraelt. Izrael védelme továbbra is kritikus fontosságú. Tehát nincs olyan vörös vonal, (ahol) minden fegyverszállítást leállítanék, hogy ne legyen a védelmükre szolgáló Vaskupola rendszer” – mondta Biden, utalva Izrael rakétavédelmi rendszerére.
– folytatta Biden, de azt nem mondta, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a vörös vonalak.
„Vannak más módok is arra, hogy kezeljük ... a Hamász által okozott traumát” – tette hozzá.
Biden az elmúlt hetekben egyre hangosabban szólította fel Izraelt, hogy tudatosabban védje a civil lakosságot a Gázai övezetben.
Figyelmeztette az izraeli háborús kabinetet, hogy „ne kövesse el azt a hibát, amit Amerika elkövetett”, utalva ezzel tavaly októberi izraeli látogatására, ahol figyelmeztette az izraelieket, hogy ne „eméssze fel” őket a düh, mint Amerikát a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
– mondta Biden, majd kijavította magát. „Úgy értem, nem kellett volna, nem kellett volna belemennünk az egészbe Irakban és Afganisztánban. Nem volt rá szükség, nem volt szükséges” – szögezte le.
Közben kihajózásra kész Ciprusról az éhínség sújtotta Gázai övezet részére humanitárius segélyt szállító első hajó.
Miközben a szárazföldi, illetve légi úton szállított segély jóval a palesztin terület szükségletei alatt van, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken reményét fejezte ki, hogy vasárnap tengeri folyosót nyithatnak, amelyen a Gázai övezettől mintegy 370 kilométerre fekvő Ciprusról szállítanának segélyeket.
Az Open Arms szóvivője, Laura Lanza közölte, hogy a műveletet engedélyező izraeli hatóságok jelenleg ellenőrzik a szállítmányt, a WCK pedig a gázai embereivel „mólót épít” a kirakodáshoz.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be ideiglenes móló építését Gázánál, amely segítségével a Pentagon szerint napi kétmillió adag élelmiszert lehet eljuttatni a palesztin terület lakói részére.
A védelmi tárca szerint az építkezésben feltehetően több mint ezer katona venne részt és a munkálatok hatvan napig is eltarthatnak.
A „szinte elkerülhetetlenné váló általános gázai éhínségre” figyelmeztető ENSZ szerint a légi, illetve tengeri úton célba juttatott segélyek nem helyettesíthetik a szárazföldi szállításokat.
Svédország és Kanada szombaton bejelentette, hogy újból finanszírozza a palesztinokat segélyező ENSZ-szervezetet, az UNRWA-t, egy hónappal azután, hogy tizenöt másik országgal együtt felfüggesztette a hozzájárulást. Izrael súlyos tévedésnek nevezte a két ország döntését.
A Gázai övezetet irányító Hamász egészségügy-minisztériuma szerint három újabb gyermek halálával eddig
legkevesebb huszonhárom polgári személy halt meg alultápláltság és kiszáradás miatt a területen.
A tárca adatai szerint az elmúlt 24 órában izraeli légicsapásokban legkevesebb 82 ember halt meg, a gázai háború kezdete óta így 30 960-ra nőtt a halottak száma.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a Hamászra hárul a fegyverszünet elfogadása, de a szervezet fegyveres szárnya közölte: nem tesz engedményt azokból a követeléseiből, amelyek szerint csak végleges tűzszünet és az összes izraeli katonának a Gázai övezetből történő kivonása esetén hajlandó megállapodni a túszok elengedéséről.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!