Fotó: Facebbook/UNRWA
Miközben Joe Biden amerikai elnök a halvány esélyek ellenére még reménykedik abban, hogy sikerül a hétvégén fegyverszünetet elérni, az izraeli Moszad hírszerző ügynökség szombaton közölte, hogy az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodás megkötésére irányuló erőfeszítések folyamatban vannak, annak ellenére, hogy a muszlimok szent hónapja, a ramadán idején halvány reményeket fűznek a harcok beszüntetéséhez.
2024. március 10., 08:582024. március 10., 08:58
David Barnea Moszad-főnök pénteken találkozott amerikai kollégájával, William Burnsszel, hogy előmozdítsák egy olyan megállapodás létrejöttét, amely a túszok szabadon bocsátásához vezetne – közölte az ügynökség a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala által kiadott közleményben, amelyben egyúttal azzal is megvádolták a Hamászt, hogy nem is akar megállapodásra jutni.
„A közvetítőkkel való kapcsolattartás és együttműködés folyamatosan folytatódik a szakadékok áthidalására és a megállapodás elérésére irányuló erőfeszítések érdekében” – közölte a Moszad.
Izrael és a Hamász egymást hibáztatja a tárgyalások megrekedéséért.
Egyiptom, az Egyesült Államok és Katar közvetített a januári tűzszüneti tárgyalásokon. A legutóbbi megállapodás novemberben egyhetes harci szünethez vezetett, amelynek során a Hamász több mint száz túszt, Izrael pedig körülbelül háromszor annyi palesztin foglyot engedett szabadon.
A Hamász Izraelt hibáztatja a hosszabb tűzszünetről és a 134, feltételezhetően még mindig Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások elakadásáért, mivel nem hajlandó garanciákat nyújtani a háború befejezésére vagy erőinek kivonására az enklávéból.
Izraeli tisztségviselők szerint a háború csak a Hamász vereségével érhet véget, Netanjahu miniszterelnök pedig „téveszmének” nevezte a palesztin szervezet követeléseit.
A Gázai övezetet öt hónapja érő izraeli légi és szárazföldi támadások során a palesztin egészségügyi hatóságok szerint közel 31 000 ember halt meg, és további több ezer holttestet temetett maga alá a romok.
Ugyanakkor
és megemlítette, hogy Bill Burns, a CIA igazgatója a térségben van, hogy segítse a tárgyalásokat.
„Soha nem mondok le erről” – mondta Biden az MSNBC csatornának, amikor arról kérdezték, hogy a muzulmán szent hónap kezdete előtt sikerül-e tűzszünetet kötni.
Biden ígéretet tett Izrael további támogatására, de jelezte, hogy vannak „vörös vonalak”, amelyeket Izrael nem léphet át a Hamász elleni gázai háborúban.
„Soha nem fogom elhagyni Izraelt. Izrael védelme továbbra is kritikus fontosságú. Tehát nincs olyan vörös vonal, (ahol) minden fegyverszállítást leállítanék, hogy ne legyen a védelmükre szolgáló Vaskupola rendszer” – mondta Biden, utalva Izrael rakétavédelmi rendszerére.
– folytatta Biden, de azt nem mondta, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a vörös vonalak.
„Vannak más módok is arra, hogy kezeljük ... a Hamász által okozott traumát” – tette hozzá.
Biden az elmúlt hetekben egyre hangosabban szólította fel Izraelt, hogy tudatosabban védje a civil lakosságot a Gázai övezetben.
Figyelmeztette az izraeli háborús kabinetet, hogy „ne kövesse el azt a hibát, amit Amerika elkövetett”, utalva ezzel tavaly októberi izraeli látogatására, ahol figyelmeztette az izraelieket, hogy ne „eméssze fel” őket a düh, mint Amerikát a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
– mondta Biden, majd kijavította magát. „Úgy értem, nem kellett volna, nem kellett volna belemennünk az egészbe Irakban és Afganisztánban. Nem volt rá szükség, nem volt szükséges” – szögezte le.
Közben kihajózásra kész Ciprusról az éhínség sújtotta Gázai övezet részére humanitárius segélyt szállító első hajó.
Miközben a szárazföldi, illetve légi úton szállított segély jóval a palesztin terület szükségletei alatt van, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken reményét fejezte ki, hogy vasárnap tengeri folyosót nyithatnak, amelyen a Gázai övezettől mintegy 370 kilométerre fekvő Ciprusról szállítanának segélyeket.
Az Open Arms szóvivője, Laura Lanza közölte, hogy a műveletet engedélyező izraeli hatóságok jelenleg ellenőrzik a szállítmányt, a WCK pedig a gázai embereivel „mólót épít” a kirakodáshoz.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be ideiglenes móló építését Gázánál, amely segítségével a Pentagon szerint napi kétmillió adag élelmiszert lehet eljuttatni a palesztin terület lakói részére.
A védelmi tárca szerint az építkezésben feltehetően több mint ezer katona venne részt és a munkálatok hatvan napig is eltarthatnak.
A „szinte elkerülhetetlenné váló általános gázai éhínségre” figyelmeztető ENSZ szerint a légi, illetve tengeri úton célba juttatott segélyek nem helyettesíthetik a szárazföldi szállításokat.
Svédország és Kanada szombaton bejelentette, hogy újból finanszírozza a palesztinokat segélyező ENSZ-szervezetet, az UNRWA-t, egy hónappal azután, hogy tizenöt másik országgal együtt felfüggesztette a hozzájárulást. Izrael súlyos tévedésnek nevezte a két ország döntését.
A Gázai övezetet irányító Hamász egészségügy-minisztériuma szerint három újabb gyermek halálával eddig
legkevesebb huszonhárom polgári személy halt meg alultápláltság és kiszáradás miatt a területen.
A tárca adatai szerint az elmúlt 24 órában izraeli légicsapásokban legkevesebb 82 ember halt meg, a gázai háború kezdete óta így 30 960-ra nőtt a halottak száma.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a Hamászra hárul a fegyverszünet elfogadása, de a szervezet fegyveres szárnya közölte: nem tesz engedményt azokból a követeléseiből, amelyek szerint csak végleges tűzszünet és az összes izraeli katonának a Gázai övezetből történő kivonása esetén hajlandó megállapodni a túszok elengedéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!