
Támogatás. Az amerikai hadsereg jelentős mértékben segíti Ukrajnát az orosz célpontok kiiktatásában
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok hónapok óta segíti Ukrajnát abban, hogy nagy hatótávolságú támadásokat indítson az orosz energiaipari létesítmények ellen, egy összehangolt erőfeszítés keretében, amelynek célja Vlagyimir Putyin gazdaságának gyengítése és a tárgyalóasztalhoz kényszerítése – közölték a művelettel tisztában lévő források a Financial Times-szal.
2025. október 12., 15:562025. október 12., 15:56
Ukrajna intenzív dróncsapásai példátlan válságba sodorták Oroszországot, amely láncreakciót váltott ki. Oroszország finomítókapacitásának körülbelül 40 százalékát elvesztette, ami üzemanyag-válsághoz, a benzinkutaknál kígyózó sorokhoz és áremelkedéshez vezetett.
A válság miatt Moszkva kénytelen volt Fehéroroszországból importálni, és jelenleg is vásárol üzemanyagot Kínától és más ázsiai országoktól.
– állítják a műveletet ismerő ukrán és amerikai tisztségviselők a News.ro által ismertetett cikk szerint.
A legutóbbi ilyen támadás szombat reggel történt, amikor Ukrajna bejelentette, hogy drónokkal támadott meg egy, a frontvonaltól 1400 kilométerre található orosz olajfinomítót.
A FT által most nyilvánosságra hozott, Ukrajnának nyújtott támogatás a nyár közepe óta fokozódott, és
Kijev támadásai miatt emelkedtek az energiaárak Oroszországban, és Moszkva kénytelen volt csökkenteni a dízelexportot és üzemanyagot importálni.
A brit lap által nyilvánosságra hozott új információk újabb jelei annak, hogy Trump fokozta Ukrajna támogatását, mivel egyre nagyobbá vált az Oroszországgal szembeni frusztrációja.
Az Egyesült Államok soha nem ismerte el közvetlen szerepét Ukrajna orosz energiaipari létesítmények elleni támadásaiban.
A Trump-kormány növekvő operatív támogatása éles kontrasztot képez az amerikai elnök második ciklusának első hónapjaival, amikor rövid időre leállította a hírszerzési információk megosztását és a Kijevnek nyújtott katonai segítséget, hogy nyomást gyakoroljon rá, hogy kezdjen béketárgyalásokat Moszkvával.
A változás Donald Trump és Volodimir Zelenszkij júliusi telefonbeszélgetése után következett be.
„Volodimir, meg tudod támadni Moszkvát? És Szentpétervárt?” – kérdezte Trump Zelenszkijtől a magánbeszélgetés során.
Trump jelezte, hogy támogatja azt a stratégiát, amelynek célja, hogy „fájdalmat okozzanak [az oroszoknak]” és rákényszerítsék a Kremlt a tárgyalásokra – állította két, a beszélgetés tartalmát ismerő forrás. A Fehér Ház később közölte, hogy Trump „csupán egy kérdést tett fel, nem pedig további gyilkosságokra buzdított”.
Az amerikai hírszerzés segíti Kijevet az útvonalak, a magasság, az időzítés és a művelet megtervezésében, lehetővé téve az ukrán nagy hatótávolságú, egyirányú támadó drónok számára, hogy elkerüljék az orosz légvédelmet – állítják a helyzetet ismerő FT-források.
Három, a művelettel tisztában lévő személy szerint Washington szorosan részt vett a tervezés minden szakaszában.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Ukrajna választotta ki a hosszú távú csapások célpontjait, majd Washington szolgáltatott információkat a helyszínek sebezhető pontjairól.
Egyikük Kijev drónflottáját olyan „eszköznek” nevezte, amelynek segítségével Washington aláássa Oroszország gazdaságát és Putyint a háború befejezésére ösztönzi.
A hónap elején a Reutersnek két forrás azt mondta, hogy az Egyesült Államok információkat szolgáltat Ukrajnának az oroszországi távoli energiainfrastruktúra-célpontokról, mivel fontolóra vették, hogy Kijevnek olyan rakétákat küldjön, amelyek ilyen támadásokhoz használhatók.
Az Egyesült Államok a NATO-szövetségesektől is hasonló támogatást kér, állítják amerikai tisztségviselők, megerősítve a Wall Street Journal által közzétett jelentéseket.
– ez elegendő ahhoz, hogy Moszkvát és Oroszország európai részének nagy részét elérjék, ha Ukrajnából indítják őket.
Ukrajna szintén kifejlesztette saját nagy hatótávolságú rakétáját, a Flamingót, de mivel a gyártás még korai szakaszban van, nem ismert, hogy hány darabbal rendelkezik.
Az Egyesült Államok a Tomahawk mellett a Barracuda rakéták, valamint más, 800-900 kilométeres hatótávolságú amerikai földi és légi indítású rakéták szállítását is fontolgatja – közölték más kormányzati tisztségviselők.
Ez az információ, a hatékonyabb fegyverekkel kombinálva, sokkal nagyobb hatást gyakorolhat, mint Ukrajna korábbi támadásai Oroszország ellen, nagyobb károkat okozva az ország energiainfrastruktúrájában és megnehezítve az orosz légvédelem dolgát.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
1 hozzászólás