
Szünet. Izrael a Hamász terrorszervezet makacssága miatt leállította a Gázába irányuló segélyszállítmányokat
Fotó: Facebook/UNRWA
Több arab állam és az ENSZ is elítélte Izraelt, amiért megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe.
2025. március 03., 09:592025. március 03., 09:59
Egyiptom és Katar szerint a vasárnapi izraeli lépés megsértette a tűzszüneti megállapodást, Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius vezetője pedig „riasztónak” nevezte azt.
Azzal is vádolta a palesztin csoportot, hogy elutasította a gázai tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó amerikai javaslatot, miután az szombaton lejárt. Izrael közölte, hogy jóváhagyta a javaslatot.
A Hamász szóvivője szerint Izrael blokádja „olcsó zsarolás” és „puccs” a tűzszüneti megállapodás ellen.
A katari külügyminisztérium vasárnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy „határozottan elítéli” az izraeli döntést, és azt „a tűzszüneti megállapodás” és a „nemzetközi humanitárius jog” egyértelmű megsértésének minősítette.
Egyiptomban a külügyminisztérium azzal vádolta Izraelt, hogy az éhínséget „fegyverként használja a palesztin nép ellen” – jelentette az AFP hírügynökség.
Katar és Egyiptom is segített a gázai tűzszüneti megállapodás közvetítésében.
Közben Szaúd-Arábia is elítélte az izraeli segélyblokádot.

Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap, miután a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
Netanjahu szerint Izrael azért döntött a tiltás mellett, „mert a Hamász ellopja a szállítmányokat, és megakadályozza, hogy a gázai emberek hozzájussanak.
„Ezeket a szállítmányokat arra használja, hogy finanszírozza a terrorgépezetét, amely közvetlenül Izrael és a mi civiljeink ellen irányul, és ezt nem fogadhatjuk el”.
A Hamász korábban tagadta, hogy humanitárius segélyeket lopna Gázában.
A tűzszünet első szakasza január 19-én lépett életbe, és szombat éjfélkor járt le.
A tárgyalásoknak a második fázisról, amelynek célja a tartós tűzszünet, a még élő túszok szabadon bocsátása és az izraeli erők kivonása a Gázai övezetből, már hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődniük.
A feltételezések szerint 24 túsz van életben, további 39 pedig feltehetően meghalt.
A Hamász korábban azt mondta, hogy nem fog beleegyezni az első fázis meghosszabbításába anélkül, hogy a közvetítők ne garantálnák, hogy a második fázisra végül sor kerül.
A megállapodás első szakaszának szombati lejártával Netanjahu hivatala közölte, hogy Izrael beleegyezett Witkoff javaslatába, miszerint a tűzszünet a muzulmánok szent hónapja, a ramadán és a zsidó pészah ideje alatt még körülbelül hat hétig tartana.
Ha ennek az időszaknak a végén a tárgyalások zsákutcába jutnának, Izrael fenntartaná magának a jogot, hogy ismét háborúba kezdjen.
Izrael szerint Witkoff azt követően javasolta az ideiglenes hosszabbítást, hogy meggyőződött arról, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy megpróbálják áthidalni az Izrael és a Hamász között a háború befejezésének feltételeiről fennálló nézeteltéréseket.
A segélyszervezetek megerősítették, hogy vasárnap reggel egyetlen segélyszállító teherautót sem engedtek be Gázába.
„A humanitárius segélynek továbbra is be kell jutnia Gázába. Ez nagyon fontos. És felszólítjuk az összes felet, hogy biztosítsanak megoldást” – mondta Antoine Renard, a Világélelmezési Program (WFP) munkatársa a BBC-nek.
A segélyszervezeteknek sikerült elraktározniuk az ellátmányt, ami azt jelenti, hogy a civil lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély.
Ugyancsak vasárnap a mentősök közölték, hogy négy ember meghalt a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg közölte, hogy olyan embereket támadott meg, akik robbanószerkezetet helyeztek el a terület északi részén.
Mint ismeretes, a Hamász 2023. október 7-én példátlan támadást hajtott végre Izrael ellen, mintegy 1200 embert megölve és további 251 embert túszul ejtve.
Izrael válaszul légi és szárazföldi hadjáratot indított a Gázai övezetben, amelynek során a terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint legalább 48 365 ember vesztette életét.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
szóljon hozzá!