
Szünet. Izrael a Hamász terrorszervezet makacssága miatt leállította a Gázába irányuló segélyszállítmányokat
Fotó: Facebook/UNRWA
Több arab állam és az ENSZ is elítélte Izraelt, amiért megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe.
2025. március 03., 09:592025. március 03., 09:59
Egyiptom és Katar szerint a vasárnapi izraeli lépés megsértette a tűzszüneti megállapodást, Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius vezetője pedig „riasztónak” nevezte azt.
Azzal is vádolta a palesztin csoportot, hogy elutasította a gázai tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó amerikai javaslatot, miután az szombaton lejárt. Izrael közölte, hogy jóváhagyta a javaslatot.
A Hamász szóvivője szerint Izrael blokádja „olcsó zsarolás” és „puccs” a tűzszüneti megállapodás ellen.
A katari külügyminisztérium vasárnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy „határozottan elítéli” az izraeli döntést, és azt „a tűzszüneti megállapodás” és a „nemzetközi humanitárius jog” egyértelmű megsértésének minősítette.
Egyiptomban a külügyminisztérium azzal vádolta Izraelt, hogy az éhínséget „fegyverként használja a palesztin nép ellen” – jelentette az AFP hírügynökség.
Katar és Egyiptom is segített a gázai tűzszüneti megállapodás közvetítésében.
Közben Szaúd-Arábia is elítélte az izraeli segélyblokádot.

Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap, miután a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
Netanjahu szerint Izrael azért döntött a tiltás mellett, „mert a Hamász ellopja a szállítmányokat, és megakadályozza, hogy a gázai emberek hozzájussanak.
„Ezeket a szállítmányokat arra használja, hogy finanszírozza a terrorgépezetét, amely közvetlenül Izrael és a mi civiljeink ellen irányul, és ezt nem fogadhatjuk el”.
A Hamász korábban tagadta, hogy humanitárius segélyeket lopna Gázában.
A tűzszünet első szakasza január 19-én lépett életbe, és szombat éjfélkor járt le.
A tárgyalásoknak a második fázisról, amelynek célja a tartós tűzszünet, a még élő túszok szabadon bocsátása és az izraeli erők kivonása a Gázai övezetből, már hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődniük.
A feltételezések szerint 24 túsz van életben, további 39 pedig feltehetően meghalt.
A Hamász korábban azt mondta, hogy nem fog beleegyezni az első fázis meghosszabbításába anélkül, hogy a közvetítők ne garantálnák, hogy a második fázisra végül sor kerül.
A megállapodás első szakaszának szombati lejártával Netanjahu hivatala közölte, hogy Izrael beleegyezett Witkoff javaslatába, miszerint a tűzszünet a muzulmánok szent hónapja, a ramadán és a zsidó pészah ideje alatt még körülbelül hat hétig tartana.
Ha ennek az időszaknak a végén a tárgyalások zsákutcába jutnának, Izrael fenntartaná magának a jogot, hogy ismét háborúba kezdjen.
Izrael szerint Witkoff azt követően javasolta az ideiglenes hosszabbítást, hogy meggyőződött arról, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy megpróbálják áthidalni az Izrael és a Hamász között a háború befejezésének feltételeiről fennálló nézeteltéréseket.
A segélyszervezetek megerősítették, hogy vasárnap reggel egyetlen segélyszállító teherautót sem engedtek be Gázába.
„A humanitárius segélynek továbbra is be kell jutnia Gázába. Ez nagyon fontos. És felszólítjuk az összes felet, hogy biztosítsanak megoldást” – mondta Antoine Renard, a Világélelmezési Program (WFP) munkatársa a BBC-nek.
A segélyszervezeteknek sikerült elraktározniuk az ellátmányt, ami azt jelenti, hogy a civil lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély.
Ugyancsak vasárnap a mentősök közölték, hogy négy ember meghalt a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg közölte, hogy olyan embereket támadott meg, akik robbanószerkezetet helyeztek el a terület északi részén.
Mint ismeretes, a Hamász 2023. október 7-én példátlan támadást hajtott végre Izrael ellen, mintegy 1200 embert megölve és további 251 embert túszul ejtve.
Izrael válaszul légi és szárazföldi hadjáratot indított a Gázai övezetben, amelynek során a terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint legalább 48 365 ember vesztette életét.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
szóljon hozzá!