Szünet. Izrael a Hamász terrorszervezet makacssága miatt leállította a Gázába irányuló segélyszállítmányokat
Fotó: Facebook/UNRWA
Több arab állam és az ENSZ is elítélte Izraelt, amiért megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe.
2025. március 03., 09:592025. március 03., 09:59
Egyiptom és Katar szerint a vasárnapi izraeli lépés megsértette a tűzszüneti megállapodást, Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius vezetője pedig „riasztónak” nevezte azt.
Azzal is vádolta a palesztin csoportot, hogy elutasította a gázai tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó amerikai javaslatot, miután az szombaton lejárt. Izrael közölte, hogy jóváhagyta a javaslatot.
A Hamász szóvivője szerint Izrael blokádja „olcsó zsarolás” és „puccs” a tűzszüneti megállapodás ellen.
A katari külügyminisztérium vasárnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy „határozottan elítéli” az izraeli döntést, és azt „a tűzszüneti megállapodás” és a „nemzetközi humanitárius jog” egyértelmű megsértésének minősítette.
Egyiptomban a külügyminisztérium azzal vádolta Izraelt, hogy az éhínséget „fegyverként használja a palesztin nép ellen” – jelentette az AFP hírügynökség.
Katar és Egyiptom is segített a gázai tűzszüneti megállapodás közvetítésében.
Közben Szaúd-Arábia is elítélte az izraeli segélyblokádot.
Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap, miután a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
Netanjahu szerint Izrael azért döntött a tiltás mellett, „mert a Hamász ellopja a szállítmányokat, és megakadályozza, hogy a gázai emberek hozzájussanak.
„Ezeket a szállítmányokat arra használja, hogy finanszírozza a terrorgépezetét, amely közvetlenül Izrael és a mi civiljeink ellen irányul, és ezt nem fogadhatjuk el”.
A Hamász korábban tagadta, hogy humanitárius segélyeket lopna Gázában.
A tűzszünet első szakasza január 19-én lépett életbe, és szombat éjfélkor járt le.
A tárgyalásoknak a második fázisról, amelynek célja a tartós tűzszünet, a még élő túszok szabadon bocsátása és az izraeli erők kivonása a Gázai övezetből, már hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődniük.
A feltételezések szerint 24 túsz van életben, további 39 pedig feltehetően meghalt.
A Hamász korábban azt mondta, hogy nem fog beleegyezni az első fázis meghosszabbításába anélkül, hogy a közvetítők ne garantálnák, hogy a második fázisra végül sor kerül.
A megállapodás első szakaszának szombati lejártával Netanjahu hivatala közölte, hogy Izrael beleegyezett Witkoff javaslatába, miszerint a tűzszünet a muzulmánok szent hónapja, a ramadán és a zsidó pészah ideje alatt még körülbelül hat hétig tartana.
Ha ennek az időszaknak a végén a tárgyalások zsákutcába jutnának, Izrael fenntartaná magának a jogot, hogy ismét háborúba kezdjen.
Izrael szerint Witkoff azt követően javasolta az ideiglenes hosszabbítást, hogy meggyőződött arról, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy megpróbálják áthidalni az Izrael és a Hamász között a háború befejezésének feltételeiről fennálló nézeteltéréseket.
A segélyszervezetek megerősítették, hogy vasárnap reggel egyetlen segélyszállító teherautót sem engedtek be Gázába.
„A humanitárius segélynek továbbra is be kell jutnia Gázába. Ez nagyon fontos. És felszólítjuk az összes felet, hogy biztosítsanak megoldást” – mondta Antoine Renard, a Világélelmezési Program (WFP) munkatársa a BBC-nek.
A segélyszervezeteknek sikerült elraktározniuk az ellátmányt, ami azt jelenti, hogy a civil lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély.
Ugyancsak vasárnap a mentősök közölték, hogy négy ember meghalt a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg közölte, hogy olyan embereket támadott meg, akik robbanószerkezetet helyeztek el a terület északi részén.
Mint ismeretes, a Hamász 2023. október 7-én példátlan támadást hajtott végre Izrael ellen, mintegy 1200 embert megölve és további 251 embert túszul ejtve.
Izrael válaszul légi és szárazföldi hadjáratot indított a Gázai övezetben, amelynek során a terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint legalább 48 365 ember vesztette életét.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
szóljon hozzá!