
Szünet. Izrael a Hamász terrorszervezet makacssága miatt leállította a Gázába irányuló segélyszállítmányokat
Fotó: Facebook/UNRWA
Több arab állam és az ENSZ is elítélte Izraelt, amiért megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe.
2025. március 03., 09:592025. március 03., 09:59
Egyiptom és Katar szerint a vasárnapi izraeli lépés megsértette a tűzszüneti megállapodást, Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius vezetője pedig „riasztónak” nevezte azt.
Azzal is vádolta a palesztin csoportot, hogy elutasította a gázai tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó amerikai javaslatot, miután az szombaton lejárt. Izrael közölte, hogy jóváhagyta a javaslatot.
A Hamász szóvivője szerint Izrael blokádja „olcsó zsarolás” és „puccs” a tűzszüneti megállapodás ellen.
A katari külügyminisztérium vasárnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy „határozottan elítéli” az izraeli döntést, és azt „a tűzszüneti megállapodás” és a „nemzetközi humanitárius jog” egyértelmű megsértésének minősítette.
Egyiptomban a külügyminisztérium azzal vádolta Izraelt, hogy az éhínséget „fegyverként használja a palesztin nép ellen” – jelentette az AFP hírügynökség.
Katar és Egyiptom is segített a gázai tűzszüneti megállapodás közvetítésében.
Közben Szaúd-Arábia is elítélte az izraeli segélyblokádot.

Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap, miután a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
Netanjahu szerint Izrael azért döntött a tiltás mellett, „mert a Hamász ellopja a szállítmányokat, és megakadályozza, hogy a gázai emberek hozzájussanak.
„Ezeket a szállítmányokat arra használja, hogy finanszírozza a terrorgépezetét, amely közvetlenül Izrael és a mi civiljeink ellen irányul, és ezt nem fogadhatjuk el”.
A Hamász korábban tagadta, hogy humanitárius segélyeket lopna Gázában.
A tűzszünet első szakasza január 19-én lépett életbe, és szombat éjfélkor járt le.
A tárgyalásoknak a második fázisról, amelynek célja a tartós tűzszünet, a még élő túszok szabadon bocsátása és az izraeli erők kivonása a Gázai övezetből, már hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődniük.
A feltételezések szerint 24 túsz van életben, további 39 pedig feltehetően meghalt.
A Hamász korábban azt mondta, hogy nem fog beleegyezni az első fázis meghosszabbításába anélkül, hogy a közvetítők ne garantálnák, hogy a második fázisra végül sor kerül.
A megállapodás első szakaszának szombati lejártával Netanjahu hivatala közölte, hogy Izrael beleegyezett Witkoff javaslatába, miszerint a tűzszünet a muzulmánok szent hónapja, a ramadán és a zsidó pészah ideje alatt még körülbelül hat hétig tartana.
Ha ennek az időszaknak a végén a tárgyalások zsákutcába jutnának, Izrael fenntartaná magának a jogot, hogy ismét háborúba kezdjen.
Izrael szerint Witkoff azt követően javasolta az ideiglenes hosszabbítást, hogy meggyőződött arról, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy megpróbálják áthidalni az Izrael és a Hamász között a háború befejezésének feltételeiről fennálló nézeteltéréseket.
A segélyszervezetek megerősítették, hogy vasárnap reggel egyetlen segélyszállító teherautót sem engedtek be Gázába.
„A humanitárius segélynek továbbra is be kell jutnia Gázába. Ez nagyon fontos. És felszólítjuk az összes felet, hogy biztosítsanak megoldást” – mondta Antoine Renard, a Világélelmezési Program (WFP) munkatársa a BBC-nek.
A segélyszervezeteknek sikerült elraktározniuk az ellátmányt, ami azt jelenti, hogy a civil lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély.
Ugyancsak vasárnap a mentősök közölték, hogy négy ember meghalt a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg közölte, hogy olyan embereket támadott meg, akik robbanószerkezetet helyeztek el a terület északi részén.
Mint ismeretes, a Hamász 2023. október 7-én példátlan támadást hajtott végre Izrael ellen, mintegy 1200 embert megölve és további 251 embert túszul ejtve.
Izrael válaszul légi és szárazföldi hadjáratot indított a Gázai övezetben, amelynek során a terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint legalább 48 365 ember vesztette életét.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
Az Airbus pénteken bejelentette mintegy hatezer A320-as repülőgép visszahívását, hogy sürgősen kicseréljen egy, a napfény sugárzására érzékeny vezérlőszoftvert, miután október végén incidens történt az egyik ilyen gépen az Egyesült Államokban.
Donald Trump amerikai elnök megsemmisíti elődje, Joe Biden minden olyan elnöki rendeletét, amelyen nem saját kezű aláírás, hanem előre rögzített szignó szerepel – a hivatalban lévő elnök pénteken jelentette be döntését.
szóljon hozzá!