
Izrael szerint több mint 25 ezer segélyszállítmányt engedtek be a Gázai övezetbe, így legalább négy hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek a palesztinok
Fotó: Twitter/X
Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap – jelentette a katonai rádió. Az izraeli miniszterelnöki hivatal vasárnapi közleménye szerint a döntés azt követően született, hogy a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
2025. március 02., 12:262025. március 02., 12:26
Az izraeli hadsereg (IDF) a politikai vezetés utasítására vasárnap reggel leállította a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélynyújtást, és lezárta az átkelőhelyeket az iszlamista Hamász terrorszervezettel megkötött tűzszünet és túszalku első szakaszának hivatalos befejezése után.
A döntést közvetlenül a muzulmán böjt elején, szombat este hozták meg a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette megbeszélésen, és azt egyeztették az amerikai kormánnyal. A katonai rádió vasárnap reggel emlékeztetett, hogy a humanitárius segítségnyújtás megszakítása csak szimbolikus lépés, mert a Hamász raktárai tele vannak a tűzszünet negyvenkét napja alatt felhalmozott árukkal, a becslések szerint a terrorszervezetnek legalább négy hónapra elegendő készlete van, ugyanis ezen idő alatt 25 200 segélyszállító teherautó lépett be az övezetbe.
A Gázai övezet iszlamista terrorszervezeteinek kezében lévő túszok közül harmincötöt Izrael halottnak nyilvánított, de legalább huszonketten életben vannak közülük.
A Hamász a segélyezés leállítását „olcsó zsarolásnak, háborús bűnnek és a megállapodás elleni puccsnak” nevezte. A terrorszervezet felszólította a közvetítőket, hogy „kényszerítsék” Izraelt a „Gáza elleni büntetőintézkedések” beszüntetésére.

Izrael fontolgatja a 42 napos gázai fegyverszünet meghosszabbítását, mivel a még mindig a palesztin terrorszervezetek fogságában levő 63 túszt haza akarja juttatni, miközben egyelőre elhalasztja az enklávé jövőjéről szóló megállapodást.

Az izraeli hadseregnek a Hamász 2023. október 7-i pusztító támadását megelőzően elkövetett hibáit firtató vizsgálat rávilágított a hírszerzés hiányosságaira, a Hamásszal kapcsolatos hibás feltételezésekre.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
szóljon hozzá!