Tíz százalékot meghaladó ütemben csökkent tavaly a romániai vendéglők nyeresége
Fotó: 123RF
A koronavírus-világjárvány óta először tavaly csökkent a romániai éttermek nyeresége, történt mindez az aktív vendéglők számának éves szinten a legkisebb növekedése mellett, és miközben az éttermekben dolgozók száma rekordot döntött – derül ki a Bookingham online foglalási platform elemzéséből. Érdekesség ugyanakkor, hogy a turisták körében egyik legnépszerűbbnek számító Brassó nem került az első öt helyezett közé, előkelő helyet kapott viszont Szászfenes.
2024. augusztus 18., 19:112024. augusztus 18., 19:11
Az elemzés szerint tavaly valamivel több mint 27 000 étterem, bár, catering cég és egyéb vendéglátóhely szerepelt aktívként Romániában. A 2022 és 2023 közötti időszakot vizsgálva az aktív cégek számának 2008 óta mért legkisebb, 2 százalékos éves növekedését mutatja (a 2022-es 26 611-es szintről nőtt 27 045 aktív cégre 2023-ban).
„Véleményem szerint két oka van az aktív éttermek száma ilyen alacsony növekedésének 2023-ban, és mindkettő a jogalkotási tényezőhöz kapcsolódik: a jogi bizonytalanság és a vendéglátóiparra vonatkozó szabályok kiszámíthatóságának hiánya okozta a visszaesést” – idézi a Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés Cristian Cristea HoReCa-tanácsadót, a Hostalion Business School vezérigazgatóját.
Az elemzés azt mutatja, hogy a romániai éttermi nyereség az évek során ingadozott. 2009-ben a válság a vendéglátóiparban is megmutatkozott, 16 százalékos visszaeséssel. 2013 óta a nyereség ismét fellendülőben volt, és 2015-ben minden idők legnagyobb növekedését könyvelhette el – 153 százalékkal nőtt az ágazat az előző évhez képest.
A nyereség folyamatosan nőtt egészen a világjárvány évéig, amikor is meredeken, 40 százalékkal csökkent – ez több mint 200 millió eurós különbség 2019-hez képest. Egy 2021-ben végzett elemzés kimutatta, hogy a HoReCa cégek nettó nyeresége 47 százalékkal csökkent abban az időszakban.
A korlátozások feloldásával azonban az éttermek, bárok és kávézók forgalma 2021-ben jelentősen – 57 százalékkal az előző évhez képest – nőtt, sőt az Európai Unióban Romániában volt a legjelentősebb a növekedés.
„A fenti adatokat vizsgálva három dolgot említhetünk, ami 2023-ban történt: az egyes nyersanyagok áfájának emelését, a minimálbér emelését és a cukrozott italok adójának változását. Mindezek a változások 3–5 százalék közötti hatással voltak az éttermekre; ez a hatás közvetlenül megmutatkozik a nyereségességben” – fejtette ki Cristian Cristea.
A világjárvány jelentős visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában (–7 százalék) is. Ez a következő években helyreállt, 2021-ben 2 százalékos, 2022-ben pedig 15 százalékos növekedést mutatott. Még ha a növekedés 2023-ban lassult is (1 százalék), ez továbbra is releváns a csökkenő éttermi nyereséggel összefüggésben – hangsúlyozza az elemzés.
A dokumentum ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a legjövedelmezőbb romániai városok sorában 2023-ban egyértelműen Bukarest végzett az élen, mind az aktív éttermek száma (3309), mind a nyereség (mintegy 225 millió euró), mind az alkalmazottak száma (34 427) tekintetében.
Önmagában véve is, de a helyi keresetekhez mérten mindenképpen túlságosan drágának nevezte a kolozsvári és a bukaresti éttermekben tapasztalt árakat egy amerikai utazó, aki dokumentumfilmet tervez készíteni Kelet-Európáról.
A dobogóra még a tengerpart fért fel, a konstancai éttermek 2023-ban 33,2 millió euró körüli nyereséget könyvelhettek el. A top 5-ben van még Moldva fővárosa – Jászvásár (mintegy 21,4 millió euró), valamint Temesvár (mintegy 21,2 millió euró).
Bár Jászvásár és Brassó 2023-ban körülbelül ugyanannyi aktív étteremmel rendelkezett, sőt, a Cenk alatti városban valamivel több volt (400 vs. 459), a nyereségben a különbség közel 5 millió euró volt a moldvaiak javára (Jászvásár kb. 21,4 millió euró vs. Brassó kb. 16,7 millió euró) – mutat rá az elemzés.
A múlt év első 11 hónapjában több mint 12,74 millió személy szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, 11,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, míg a vendégéjszakák száma 10,3 százalékkal 27,43 millióra nőtt.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az élmezőnyből kiemelkedett még az Ilfov megyei Voluntari és a Kolozsvárral kvázi összenőtt Szászfenes. Voluntari a 12. helyen áll a profitot górcső alá vevő toplistán, mintegy 6,7 millió euróval és 133 aktív vállalkozással 2023-ban, megelőzve olyan nagyobb romániai városokat, mint Galac (mintegy 5 millió euró), Ploiești (mintegy 4,2 millió euró) vagy Arad (6,2 millió euró).
Ugyanez igaz Szászfenesre is, amely 116 aktív vendéglátóhelyével tavaly több mint 3 millió eurós nyereséget ért el. Ezeknek az összegeknek egyik lehetséges magyarázata lehet a nagyvárosok – Bukarest és Kolozsvár – közelsége, valamint a vendéglátóhelyekkel rendelkező bevásárlóközpontok jelenléte – állítják az elemzés szerzői.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is profilt váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!