Tíz százalékot meghaladó ütemben csökkent tavaly a romániai vendéglők nyeresége
Fotó: 123RF
A koronavírus-világjárvány óta először tavaly csökkent a romániai éttermek nyeresége, történt mindez az aktív vendéglők számának éves szinten a legkisebb növekedése mellett, és miközben az éttermekben dolgozók száma rekordot döntött – derül ki a Bookingham online foglalási platform elemzéséből. Érdekesség ugyanakkor, hogy a turisták körében egyik legnépszerűbbnek számító Brassó nem került az első öt helyezett közé, előkelő helyet kapott viszont Szászfenes.
2024. augusztus 18., 19:112024. augusztus 18., 19:11
Az elemzés szerint tavaly valamivel több mint 27 000 étterem, bár, catering cég és egyéb vendéglátóhely szerepelt aktívként Romániában. A 2022 és 2023 közötti időszakot vizsgálva az aktív cégek számának 2008 óta mért legkisebb, 2 százalékos éves növekedését mutatja (a 2022-es 26 611-es szintről nőtt 27 045 aktív cégre 2023-ban).
„Véleményem szerint két oka van az aktív éttermek száma ilyen alacsony növekedésének 2023-ban, és mindkettő a jogalkotási tényezőhöz kapcsolódik: a jogi bizonytalanság és a vendéglátóiparra vonatkozó szabályok kiszámíthatóságának hiánya okozta a visszaesést” – idézi a Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés Cristian Cristea HoReCa-tanácsadót, a Hostalion Business School vezérigazgatóját.
Az elemzés azt mutatja, hogy a romániai éttermi nyereség az évek során ingadozott. 2009-ben a válság a vendéglátóiparban is megmutatkozott, 16 százalékos visszaeséssel. 2013 óta a nyereség ismét fellendülőben volt, és 2015-ben minden idők legnagyobb növekedését könyvelhette el – 153 százalékkal nőtt az ágazat az előző évhez képest.
A nyereség folyamatosan nőtt egészen a világjárvány évéig, amikor is meredeken, 40 százalékkal csökkent – ez több mint 200 millió eurós különbség 2019-hez képest. Egy 2021-ben végzett elemzés kimutatta, hogy a HoReCa cégek nettó nyeresége 47 százalékkal csökkent abban az időszakban.
A korlátozások feloldásával azonban az éttermek, bárok és kávézók forgalma 2021-ben jelentősen – 57 százalékkal az előző évhez képest – nőtt, sőt az Európai Unióban Romániában volt a legjelentősebb a növekedés.
„A fenti adatokat vizsgálva három dolgot említhetünk, ami 2023-ban történt: az egyes nyersanyagok áfájának emelését, a minimálbér emelését és a cukrozott italok adójának változását. Mindezek a változások 3–5 százalék közötti hatással voltak az éttermekre; ez a hatás közvetlenül megmutatkozik a nyereségességben” – fejtette ki Cristian Cristea.
A világjárvány jelentős visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában (–7 százalék) is. Ez a következő években helyreállt, 2021-ben 2 százalékos, 2022-ben pedig 15 százalékos növekedést mutatott. Még ha a növekedés 2023-ban lassult is (1 százalék), ez továbbra is releváns a csökkenő éttermi nyereséggel összefüggésben – hangsúlyozza az elemzés.
A dokumentum ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a legjövedelmezőbb romániai városok sorában 2023-ban egyértelműen Bukarest végzett az élen, mind az aktív éttermek száma (3309), mind a nyereség (mintegy 225 millió euró), mind az alkalmazottak száma (34 427) tekintetében.
Önmagában véve is, de a helyi keresetekhez mérten mindenképpen túlságosan drágának nevezte a kolozsvári és a bukaresti éttermekben tapasztalt árakat egy amerikai utazó, aki dokumentumfilmet tervez készíteni Kelet-Európáról.
A dobogóra még a tengerpart fért fel, a konstancai éttermek 2023-ban 33,2 millió euró körüli nyereséget könyvelhettek el. A top 5-ben van még Moldva fővárosa – Jászvásár (mintegy 21,4 millió euró), valamint Temesvár (mintegy 21,2 millió euró).
Bár Jászvásár és Brassó 2023-ban körülbelül ugyanannyi aktív étteremmel rendelkezett, sőt, a Cenk alatti városban valamivel több volt (400 vs. 459), a nyereségben a különbség közel 5 millió euró volt a moldvaiak javára (Jászvásár kb. 21,4 millió euró vs. Brassó kb. 16,7 millió euró) – mutat rá az elemzés.
A múlt év első 11 hónapjában több mint 12,74 millió személy szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, 11,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, míg a vendégéjszakák száma 10,3 százalékkal 27,43 millióra nőtt.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az élmezőnyből kiemelkedett még az Ilfov megyei Voluntari és a Kolozsvárral kvázi összenőtt Szászfenes. Voluntari a 12. helyen áll a profitot górcső alá vevő toplistán, mintegy 6,7 millió euróval és 133 aktív vállalkozással 2023-ban, megelőzve olyan nagyobb romániai városokat, mint Galac (mintegy 5 millió euró), Ploiești (mintegy 4,2 millió euró) vagy Arad (6,2 millió euró).
Ugyanez igaz Szászfenesre is, amely 116 aktív vendéglátóhelyével tavaly több mint 3 millió eurós nyereséget ért el. Ezeknek az összegeknek egyik lehetséges magyarázata lehet a nagyvárosok – Bukarest és Kolozsvár – közelsége, valamint a vendéglátóhelyekkel rendelkező bevásárlóközpontok jelenléte – állítják az elemzés szerzői.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is profilt váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!