
Tíz százalékot meghaladó ütemben csökkent tavaly a romániai vendéglők nyeresége
Fotó: 123RF
A koronavírus-világjárvány óta először tavaly csökkent a romániai éttermek nyeresége, történt mindez az aktív vendéglők számának éves szinten a legkisebb növekedése mellett, és miközben az éttermekben dolgozók száma rekordot döntött – derül ki a Bookingham online foglalási platform elemzéséből. Érdekesség ugyanakkor, hogy a turisták körében egyik legnépszerűbbnek számító Brassó nem került az első öt helyezett közé, előkelő helyet kapott viszont Szászfenes.
2024. augusztus 18., 19:112024. augusztus 18., 19:11
Az elemzés szerint tavaly valamivel több mint 27 000 étterem, bár, catering cég és egyéb vendéglátóhely szerepelt aktívként Romániában. A 2022 és 2023 közötti időszakot vizsgálva az aktív cégek számának 2008 óta mért legkisebb, 2 százalékos éves növekedését mutatja (a 2022-es 26 611-es szintről nőtt 27 045 aktív cégre 2023-ban).
„Véleményem szerint két oka van az aktív éttermek száma ilyen alacsony növekedésének 2023-ban, és mindkettő a jogalkotási tényezőhöz kapcsolódik: a jogi bizonytalanság és a vendéglátóiparra vonatkozó szabályok kiszámíthatóságának hiánya okozta a visszaesést” – idézi a Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés Cristian Cristea HoReCa-tanácsadót, a Hostalion Business School vezérigazgatóját.
Az elemzés azt mutatja, hogy a romániai éttermi nyereség az évek során ingadozott. 2009-ben a válság a vendéglátóiparban is megmutatkozott, 16 százalékos visszaeséssel. 2013 óta a nyereség ismét fellendülőben volt, és 2015-ben minden idők legnagyobb növekedését könyvelhette el – 153 százalékkal nőtt az ágazat az előző évhez képest.
A nyereség folyamatosan nőtt egészen a világjárvány évéig, amikor is meredeken, 40 százalékkal csökkent – ez több mint 200 millió eurós különbség 2019-hez képest. Egy 2021-ben végzett elemzés kimutatta, hogy a HoReCa cégek nettó nyeresége 47 százalékkal csökkent abban az időszakban.
A korlátozások feloldásával azonban az éttermek, bárok és kávézók forgalma 2021-ben jelentősen – 57 százalékkal az előző évhez képest – nőtt, sőt az Európai Unióban Romániában volt a legjelentősebb a növekedés.
„A fenti adatokat vizsgálva három dolgot említhetünk, ami 2023-ban történt: az egyes nyersanyagok áfájának emelését, a minimálbér emelését és a cukrozott italok adójának változását. Mindezek a változások 3–5 százalék közötti hatással voltak az éttermekre; ez a hatás közvetlenül megmutatkozik a nyereségességben” – fejtette ki Cristian Cristea.
A világjárvány jelentős visszaesést okozott a foglalkoztatottak számában (–7 százalék) is. Ez a következő években helyreállt, 2021-ben 2 százalékos, 2022-ben pedig 15 százalékos növekedést mutatott. Még ha a növekedés 2023-ban lassult is (1 százalék), ez továbbra is releváns a csökkenő éttermi nyereséggel összefüggésben – hangsúlyozza az elemzés.
A dokumentum ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a legjövedelmezőbb romániai városok sorában 2023-ban egyértelműen Bukarest végzett az élen, mind az aktív éttermek száma (3309), mind a nyereség (mintegy 225 millió euró), mind az alkalmazottak száma (34 427) tekintetében.

Önmagában véve is, de a helyi keresetekhez mérten mindenképpen túlságosan drágának nevezte a kolozsvári és a bukaresti éttermekben tapasztalt árakat egy amerikai utazó, aki dokumentumfilmet tervez készíteni Kelet-Európáról.
A dobogóra még a tengerpart fért fel, a konstancai éttermek 2023-ban 33,2 millió euró körüli nyereséget könyvelhettek el. A top 5-ben van még Moldva fővárosa – Jászvásár (mintegy 21,4 millió euró), valamint Temesvár (mintegy 21,2 millió euró).
Bár Jászvásár és Brassó 2023-ban körülbelül ugyanannyi aktív étteremmel rendelkezett, sőt, a Cenk alatti városban valamivel több volt (400 vs. 459), a nyereségben a különbség közel 5 millió euró volt a moldvaiak javára (Jászvásár kb. 21,4 millió euró vs. Brassó kb. 16,7 millió euró) – mutat rá az elemzés.

A múlt év első 11 hónapjában több mint 12,74 millió személy szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, 11,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, míg a vendégéjszakák száma 10,3 százalékkal 27,43 millióra nőtt.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az élmezőnyből kiemelkedett még az Ilfov megyei Voluntari és a Kolozsvárral kvázi összenőtt Szászfenes. Voluntari a 12. helyen áll a profitot górcső alá vevő toplistán, mintegy 6,7 millió euróval és 133 aktív vállalkozással 2023-ban, megelőzve olyan nagyobb romániai városokat, mint Galac (mintegy 5 millió euró), Ploiești (mintegy 4,2 millió euró) vagy Arad (6,2 millió euró).
Ugyanez igaz Szászfenesre is, amely 116 aktív vendéglátóhelyével tavaly több mint 3 millió eurós nyereséget ért el. Ezeknek az összegeknek egyik lehetséges magyarázata lehet a nagyvárosok – Bukarest és Kolozsvár – közelsége, valamint a vendéglátóhelyekkel rendelkező bevásárlóközpontok jelenléte – állítják az elemzés szerzői.

Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.

A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is profilt váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!