Kilátás egy torockói kisvendéglő teraszáról
Fotó: Makkay József
Erdély egyik leghíresebb turistavonzó települése a Fehér megyei Torockó. Tömegrendezvényeire messze földről érkeznek a fiatalok, de egyre több kiránduló család is az Erdélyi-középhegység legszebb településén szeretne több napot pihenni. A község újraválasztott polgármesterével, Deák-Székely Szilárddal az önkormányzat korábbi vezetőségeinek nehéz örökségéről, a lassú fejlesztési lehetőségekről beszélgettünk.
2024. június 30., 09:482024. június 30., 09:48
2024. június 30., 13:092024. június 30., 13:09
Visszajáró vendég vagyok Torockón: nem csak újságíróként, hanem szenvedélyes kirándulóként is sokszor megfordultam a faluban, és a föléje magasló Székelykő turistaösvényein. A festői szépségű településre a gazdag történelem, az épen megőrzött épített örökség és az egyedülálló természeti látvány vonzza a turistákat. Időről időre azonban akkora tömeg fordul meg a Székelykő és az Ordaskő szűk völgyében, a Nagyenyedtől 23 kilométerre fekvő, 530 főt számláló, többségében magyarok lakta faluban, hogy az már a tömegturizmus hátrányaival jár.
A fő gond az, hogy a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedben a helyi adminisztrációk ekkora tömegre nem készítették fel a falut. Sokak szerint nem is lehetne, hiszen Torockó fekvése, szűk utcái és kis falusi központja ezt nem teszi lehetővé.
és azokat a beruházásokat sem valósították meg, amelyek a legtöbb környékbeli faluban megvalósultak. A Torockóból és Torockószentgyörgyből álló község a hegy túloldalán fekvő, többségében magyarok lakta aranyosszéki településektől is lemaradt infrastruktúra-fejlesztésben – máig nincs működő szennyvízcsatorna-hálózata, és az ivóvízellátás is gyenge –, ilyen körülmények között kész csoda, hogy az évről évre növekvő vendéglátás nem omlott össze.
A falu összes utcáját kőburkolattal vonnák be
Fotó: Makkay József
A három évtizedes egy helyben topogás nem csak a helybélieket ábrándította ki az önkormányzati munkából, hanem az RMDSZ Fehér megyei vezetőségét is, amely tisztában volt vele, hogy sürgősen lépni kell: hozzáértő magyar polgármestert kell keresni, aki kimozdíthatja a települést a holtpontról. 2020-ban született meg a széles körű előválasztás ötlete, amikor a helyi magyarság négy tagja méretkezett meg jelöltként. A szervezők mozgóurnával házról házra jártak a négy jelölt által delegált emberekkel, és az előválasztáson Deák-Székely Szilárd Levente tanár, a helyi iskola igazgatója nyert.
Az idén újrázó polgármester 84,19 százalékos elsöprő szavazattöbbséggel utasította maga mögé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben indult magyar, illetve a PSD-és román jelöltet, ugyanakkor a helyi tanácsban is közel 80 százalékos RMDSZ-többség született. Az eredmények azt jelzik, hogy a négy évvel ezelőtti váltás sikeres volt. Ezt az is mutatja, hogy a korábbi pénztelenséghez képest a polgármesteri hivatal tucatnyi pályázatot nyert.
Deák-Székely Szilárd újraválasztott polgármesterrel a helyi önkormányzati irodájában vesszük számba a közel másfél évtized óta „görgetett” sanyarú örökséget. „A közművesítési projekt megvalósítása egy régi pályázat keretében, 2010-ben kezdődött el, és a mai napig nem valósult meg. A kivitelező cég nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, a polgármesteri hivatal részéről pedig hanyagsággal és nemtörődömséggel magyarázható, hogy ezt a hatalmas késést nem kérték rajtuk számon” – magyarázza a bajok forrását az elöljáró.
Hasonlóan rossz munkával készült el az 1980-as években épített ivóvízhálózat alternatívája is, így a falubeliek továbbra is a kiöregedett, és állandó javításra szoruló, megbízhatatlan csőhálózaton keresztül kapják az ivóvizet a falu fölötti víztározóból. Az eredeti pályázatban az ivóvíz minőségét szabályozó berendezések, illetve a szennyvízülepítő és -tisztító állomás sem készült el, az előző polgármester viszont e nélkül is engedélyezte a szennyvízcsatorna használatát. Ma a panziók és a háztartások egy részéből érkező szennyvíz egy rekettyés-nádas területen ömlik a patakba. Mondani sem kell, hogy milyen kockázatokkal jár ez a falura és a helyi önkormányzatra nézve...
így a helyi önkormányzat nem tehetett mást, mint perbe fogta a kivitelező céget. Abban reménykednek, hogy a községháza számára kedvező bírósági döntés esetén a vállalat munkásai visszatérnek a faluba. A községi költségvetésből nem futja a mintegy egymillió lejt igénylő ivóvízhálózat újbóli felújítására, így mindenki a per kimenetelére vár. A régi polgármesteri örökség még kísérti Torockót, amíg a hátrahagyott infrastruktúra-gondokra végleges megoldás születik.
Deák-Székely Szilárd Levente polgármester új irányt akar szabni a község fejlődésének
Fotó: Makkay József
Az elmúlt négy esztendőben egyéb területeken sikerült kisebb-nagyobb eredményeket elérnie a helyi önkormányzatnak. Az egyre több panzió, vendégház és a szaporodó kiadó tisztaszobák, a nyári fesztiválok és a számos hétvégi rendezvény a község elavult villanyáram-ellátó hálózatát is túlterhelte, ami gyakran áramszünetet okoz. Miután a gyulafehérvári illetékesek nem vettek tudomást a helyiek panaszáról, a polgármesteri hivatalnak sikerült rávennie egy helybéli vállalkozót, hogy nagy áramfogyasztóként kérvényezze egy új transzformátorállomás beszerelését a faluba. A kiírt licitet egy kolozsvári cég nyerte el,
A torockói polgármesteri hivatal épülete ad otthon a helyi néprajzi múzeumnak is
Fotó: Makkay József
A közművesítés gondjai azonban más területen is éreztetik hatásukat. A polgármesteri hivatal által elnyert 8,5 millió lejes pályázat az utcák kikövezésére egyelőre stagnál, mert a kockakövekkel kirakott utcákat utólag nem lehet feltúrni. Elindult viszont a torockószentgyörgyi vár és a Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria felújítása pályázati forrásokból. A projekt elkészülte után a község turistavonzó ereje tovább erősödik.
A rengeteg személygépkocsival és autóbusszal az önkormányzatnak kell valamit kezdenie, mert nagyobb eseményeken alig lehet mozogni a faluban. A polgármester szerint a belső terek átszervezésével akarnak összefüggő, fizetéses parkolási lehetőséget kialakítani, ami részben orvosolná a mostani zsúfolt helyzetet. Ezzel jönne párhuzamosan a törvény által szabályozott idegenforgalmi adó bevezetése a szállásadók számára, hogy a helyi önkormányzat kasszájába több pénz folyjon be a helyi turizmusból, amit a polgármesteri hivatal visszaforgat az infrastruktúra-fejlesztésbe.
Torockói látkép az unitárius templommal
Fotó: Makkay József
Torockó mai arculatát az 1996-ban elindult házfelújítási programnak köszönheti, amelyet Budapest V. kerületének önkormányzata támogatott hosszú éveken át. Összesen 130 ház nyert el felújítási támogatást, ennek eredményeként
A Torockón mintegy ötven panzióval és vendégházzal működő vendéglátás átterjedt Torockószentgyörgyre is, ahol a Székelykő Kúria már évek óta a környék legfelkapottabb vendéglátóhelye.
A román ortodox templom a falu központjában, háttérben a Székelykő
Fotó: Makkay József
A településen 1997-től tanárként dolgozó Deák-Székely Szilárd szerint a község legnagyobb gondja az apadó gyereklétszám. A továbbtanulás miatt Kolozsvárra, Nagyenyedre vagy akár távolabbi vidékekre elköltöző fiatalok nem térnek haza, csak látogatóba. A két falu iskolájában évről évre kevesebb a gyerek, így napjainkra csak összevont osztályokban oldható meg az oktatás.
A polgármester azonban ódzkodik attól, hogy a falu vendéglátása ellenőrizhetetlen tömegturizmussá váljon. Arra törekszenek, hogy a hely jellegzetességét, néphagyományait, magyar örökségét kínálják az idelátogató vendégeknek. Ami több kis helyi vállalkozást éltethet és a hagyományos mesterségek újjáéledését is biztosíthatná.
Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által felkapott település azonban nehezen tud megbírkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!