
Sokan még a pandémia előtt felvették a hitelt, azóta viszont megromlott anyagi helyzetük, és nem tudnak törleszteni
Fotó: Orbán Orsolya
Bár az elmúlt években folyamatosan nőtt a romániai lakosság átlagjövedelme, ennek ellenére látványosan megugrott azoknak is a száma, akik hátralékokat halmoznak fel valamely bank vagy más hitelintézet irányában, vagyis évek óta nem törlesztik a korábban felvett kölcsöneiket. A legtöbb hitelhátralék a „90 napon túli késedelem” kategóriába tartozott, vagy már eljutott a „behajtókhoz”.
2025. január 14., 20:552025. január 14., 20:55
2020-ban, a koronavírus-világjárvány első évében a Román Nemzeti Bank (BNR) 160 ezer olyan romániai lakost tartott nyilván, akik több mint 30 napos tartozást halmoztak fel valamely bankkal szemben, míg a más jellegű hitelintézeteknél 20 100 nem törlesztő hitelest regisztráltak.
ami 33 százalékos növekedést mutat – irányítja rá a figyelmet keddi elemzésében a Hotnews.ro portál, amely a román jegybank által január 10-én, pénteken közzétett, a hitelhátralékokra vonatkozó adatokat is tartalmazó adatsorokat vette górcső alá.
„A koronavírus-világjárvány sokat rontott a helyzeten. Voltak olyan emberek, akik a pandémia előtt vettek fel hitelt, majd elvesztették a munkájukat, és elkezdtek levegő után kapkodni a hitelek visszafizetésénél” – mutatott rá a szomorú számsorok mögötti valóságra a Hotnewsnak nyilatkozva egy névtelenséget kérő jegybanki tisztviselő.

Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!