Nem bánnak vele kesztyűs kézzel. A befektetők menekülőeszközként tekintenek az aranyra, amitől meglódult az árfolyam
Fotó: Pixabay.com
Rekordot döntött hétfőn az arany árfolyama. A történtek oka, hogy az elmúlt időszakban a befektetők fokozott érdeklődést mutattak a nemesfém iránt, mivel attól tartanak, hogy a koronavírus-járvány terjedése, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültség lassítani fogja a gazdasági helyreállás ütemét. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, ám az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.
2020. július 28., 14:342020. július 28., 14:34
2020. július 28., 15:062020. július 28., 15:06
Rekordszintre, 1930 dollár fölé drágult az arany ára a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben: 7.30-kor a sárga nemesfém ára unciánként 1,74 százalék (33,10 dollár) emelkedéssel 1930,50 dolláron állt, később pedig 1939 dollár fölé ugrott. Pénteken az augusztusi jegyzésű aranyár 7,50 dolláros drágulással rekordszinten, 1897,40 dolláron fejezte be a napot. Az előző zárórekord 2011 augusztusában született, 1891,90 dollárral.
Mint az MTI emlékeztet, 2000 óta hétszeresére nőtt az arany unciánkénti ára. A 2011-es csúcs után hat éven át ugyan csökkent, azóta azonban folyamatosan nő az ár, amely nominális összegét tekintve most érte el a rekordot. A Reuters által korábban idézett egyik szakértő szerint a bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatti kiugróan nagy kereslet drágítja az aranyat, de gyors csökkenésbe válthat a nemesfém ára, ha ezek a körülmények megváltoznak.
Közben a bankok hozzáállása is megváltozott: míg a Covid–19-világjárvány előtt azt tanácsolták ügyfeleiknek, hogy vagyonuk kis hányadát tartsák csak aranyban, ma már azt mondják, a portfólió 10 százalékáig terjedő összeget érdemes befektetni a nemesfémbe.
„Az arany általában menekülőeszköz, árfolyamának emelkedése azt jelzi, hogy megnőtt iránta a kereslet, és csökkent a bizalom a más pénzpiaci eszközök – kötvények, részvények – iránt” – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Hozzátette: ez általában a piacok volatilásának növekedésével, az árfolyamok ingadozásával jár együtt. Az árfolyamok esetében a koronavírus-járvány miatt a tavasszal volt egy nagymértékű visszaesés, azóta a visszapattanó időszaknak lehetünk tanúi, az árfolyamok újra megemelkedtek. Ám mivel a járványhelyzetet nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a piacokon megnőtt a nyugtalanság, a bizalmatlanság, és ez magyarázza, hogy az arany ára ilyen jelentős mértékben megnövekedett.
– szögezte le Králik Lóránd.
Fotó: MTI
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem kezelhető elkülönítve, hiszen az arany mellett még több menekülővaluta is van a devizapiacon. „Az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, és jelenthet egy kibontakozó árfolyamesést a piacokon” – fogalmazta meg a szakértő. Ugyanakkor aláhúzta: az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, még sok tényező befolyásolhatja a pénzpiaci mozgásokat. Felidézte,
Akkor a görög adósságválsághoz kapcsolódott, Görögország és Ciprus csődközeli állapotba jutott, és úgy nézett ki, hogy az Európai Unió szintjén az eurózóna egyik tagja számára nem találnak erre gyors megoldást. Akkor tartós volt az arany árfolyam-emelkedése, másfél évig maradt 1800 dollár felett, és csak azután, 2012 végén esett vissza 1200 dollárra.
Ezt megelőzően viszont csak 1980 januárjában volt még kiemelkedően magas az arany ára, vagyis az iráni válság és az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes évek végén tapasztalt pénzügyi válság után.
– magyarázta Králik Lóránd, aki szerint a gazdaság állapota nagymértékben függ attól, hova fejlődik tovább a járványhelyzet.
„A koronavírus-válság kezelésének van egy ára, ez a költségvetéseket nyomja. Például az Amerikai Egyesült Államokban 1000 milliárd dolláros a Donald Trump által a családoknak folyósított segélyprogram. Az államadósságok jelentősen megemelkednek ebben az időszakban, beindulnak a pénznyomdák, a valuták pedig hígulnak, elértéktelenednek” – részletezte a folyamatot a szakértő, hangsúlyozva, hogy az arany árát és a további devizamozgásokat még nagyon sok tényező befolyásolhatja.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!