
Csődközelben a sertéságazat: a farmokon közel két lejjel többe kerül egy kg disznóhús előállítása, mint amennyit a felvásárlók fizetnek a élőállatért
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek. Amennyiben nem születnek célzott intézkedések, és nem érkezik támogatás a partnerektől – akár a feldolgozási, akár a forgalmazási láncból –, a romániai sertésgazdaságok hamarosan bezárásra kényszerülhetnek – hívja fel a figyelmet az ágazati szövetség.
2026. február 16., 18:442026. február 16., 18:44
2026. február 16., 18:582026. február 16., 18:58
A romániai hasítottfélsertés-osztályozó bizottság adatai szerint a vágósertés átlagára 2026. január 26. és február 1. között 4,95 lej/kg-ra csökkent a termelőknél, és a tendencia továbbra is csökkenő, miközben a tényleges termelési költség élősúlyban meghaladja a 6,5 lej/kg-ot. Ez a gazdaságok számára nehezen ledolgozható veszteségeket jelent – áll a Romániai Sertéshústermelők Egyesületének (APCPR) közleményében.
– figyelmeztet az APCPR elnöke, Adrian Balaban.
Az afrikai sertéspestis nyolc éve tartó jelenléte alatt Románia a hazai sertéshúsfogyasztás mindössze 20–40%-át állította elő. Egy 2025-ben készített tanulmány szerint a romániai fogyasztók több mint 70%-a a román sertéshúst részesíti előnyben, ám nem tudja felismerni azt az üzletek polcain, sőt sokszor nem is találja meg.
A piaci egyensúlytalanságot tovább súlyosbítja a nemzeti referenciaár hiánya, amely más tagállamokban – ahonnan jelentős mennyiségű sertéshúst importálunk (például Spanyolországból és Németországból) – létezik. A piacon jelen lévő, engedély nélküli kínálatot – beleértve a közösségi hálózatokon és online platformokon, állategészségügyi engedéllyel nem rendelkező, adózatlan személyek által értékesített sertéseket – 2025-ben mintegy 604 ezer egyedre becsülték, ami az INS előzetes adatai szerint 330 ezerrel több, mint 2024-ben. Ez az illojális verseny torzítja a szabályozott piacot, amelyet az élelmiszer-biztonsági és biobiztonsági előírásokat betartó engedélyezett kereskedelmi gazdaságok képviselnek” – olvasható a közleményben.
Mindezt tovább növelik a hazai gazdaságokban szükséges többlet-biobiztonsági intézkedések magas költségei. A romániai kereskedelmi gazdaságokra rendkívül szigorú feltételek vonatkoznak, amelyek jelentős működési kiadásokkal járnak. Egyetlen gazdaság sem függesztheti fel a biobiztonsági és élelmiszer-biztonsági intézkedéseket a költségek csökkentése érdekében – hangsúlyozzák az APCPR tagjai.
Ezenfelül
„Az afrikai sertéspestis romániai alakulása miatt a román gazdaságok nem folytathatnak az Európai Unión belüli kereskedelmet, és harmadik országokba sem exportálhatnak, még a Moldovai Köztársaságba sem, miközben sertéshúst és vágásra szánt élő sertéseket importálunk Bulgáriából is” – tette hozzá Adrian Balaban.
A kereskedelemben kapható húskészítmények többségébe import disznóhús kerül
Fotó: Orbán Orsolya
Az APCPR szerint a célzott intézkedések és a hazai termelők támogatásának hiányában a romániai gazdaságok hamarosan bezárnak. Egy sertéstenyésztő gazdaság újraindítása jelentős beruházást igényel, ami visszatartja az ágazatba való belépést.
„A gazdaságok bezárása kevesebb munkahelyet jelent vidéken, nagyobb importfüggőséget és fokozott sérülékenységet válsághelyzetekben. A fogyasztók számára is következményekkel jár: nem találják majd a kívánt húst a polcokon. A kínálat szűkössége az árak emelkedéséhez vezet” – közölték a sertéshústermelők.
Ebben az összefüggésben az APCPR párbeszédet indított a román sertéshús helyes címkézéséről, valamint elindította a „Jól nevelt román sertés” tájékoztató kampányt.
– mondta az APCPR elnöke.
A kizárólag a legalacsonyabb árra épülő beszerzési politikák hosszú távon nemcsak az ágazatra, hanem a fogyasztókra is negatív hatással lesznek: egyre ritkábban juthatnak hozzá a preferált húshoz, egyre magasabb áron. Helyi termelők nélkül a kereskedelmi hálózatok teljes mértékben a külső piacoktól függenek majd, és annak minden kockázata és ár-ingadozása megjelenik a vásárlók nyugtáiban.
„Amikor tudatosan és tájékozottan román sertéshúst választunk, nem csupán egy, generációkon át ismert íz iránti igényünket elégítjük ki, hanem támogatjuk a helyi gazdaság egy fontos ágazatát és számos, még mindig ebben a szektorban dolgozó család megélhetését is” – áll a Romániai Sertéshústermelők Egyesülete (APCPR) közleményében, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
szóljon hozzá!