
Csődközelben a sertéságazat: a farmokon közel két lejjel többe kerül egy kg disznóhús előállítása, mint amennyit a felvásárlók fizetnek a élőállatért
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek. Amennyiben nem születnek célzott intézkedések, és nem érkezik támogatás a partnerektől – akár a feldolgozási, akár a forgalmazási láncból –, a romániai sertésgazdaságok hamarosan bezárásra kényszerülhetnek – hívja fel a figyelmet az ágazati szövetség.
2026. február 16., 18:442026. február 16., 18:44
2026. február 16., 18:582026. február 16., 18:58
A romániai hasítottfélsertés-osztályozó bizottság adatai szerint a vágósertés átlagára 2026. január 26. és február 1. között 4,95 lej/kg-ra csökkent a termelőknél, és a tendencia továbbra is csökkenő, miközben a tényleges termelési költség élősúlyban meghaladja a 6,5 lej/kg-ot. Ez a gazdaságok számára nehezen ledolgozható veszteségeket jelent – áll a Romániai Sertéshústermelők Egyesületének (APCPR) közleményében.
– figyelmeztet az APCPR elnöke, Adrian Balaban.
Az afrikai sertéspestis nyolc éve tartó jelenléte alatt Románia a hazai sertéshúsfogyasztás mindössze 20–40%-át állította elő. Egy 2025-ben készített tanulmány szerint a romániai fogyasztók több mint 70%-a a román sertéshúst részesíti előnyben, ám nem tudja felismerni azt az üzletek polcain, sőt sokszor nem is találja meg.
A piaci egyensúlytalanságot tovább súlyosbítja a nemzeti referenciaár hiánya, amely más tagállamokban – ahonnan jelentős mennyiségű sertéshúst importálunk (például Spanyolországból és Németországból) – létezik. A piacon jelen lévő, engedély nélküli kínálatot – beleértve a közösségi hálózatokon és online platformokon, állategészségügyi engedéllyel nem rendelkező, adózatlan személyek által értékesített sertéseket – 2025-ben mintegy 604 ezer egyedre becsülték, ami az INS előzetes adatai szerint 330 ezerrel több, mint 2024-ben. Ez az illojális verseny torzítja a szabályozott piacot, amelyet az élelmiszer-biztonsági és biobiztonsági előírásokat betartó engedélyezett kereskedelmi gazdaságok képviselnek” – olvasható a közleményben.
Mindezt tovább növelik a hazai gazdaságokban szükséges többlet-biobiztonsági intézkedések magas költségei. A romániai kereskedelmi gazdaságokra rendkívül szigorú feltételek vonatkoznak, amelyek jelentős működési kiadásokkal járnak. Egyetlen gazdaság sem függesztheti fel a biobiztonsági és élelmiszer-biztonsági intézkedéseket a költségek csökkentése érdekében – hangsúlyozzák az APCPR tagjai.
Ezenfelül
„Az afrikai sertéspestis romániai alakulása miatt a román gazdaságok nem folytathatnak az Európai Unión belüli kereskedelmet, és harmadik országokba sem exportálhatnak, még a Moldovai Köztársaságba sem, miközben sertéshúst és vágásra szánt élő sertéseket importálunk Bulgáriából is” – tette hozzá Adrian Balaban.
A kereskedelemben kapható húskészítmények többségébe import disznóhús kerül
Fotó: Orbán Orsolya
Az APCPR szerint a célzott intézkedések és a hazai termelők támogatásának hiányában a romániai gazdaságok hamarosan bezárnak. Egy sertéstenyésztő gazdaság újraindítása jelentős beruházást igényel, ami visszatartja az ágazatba való belépést.
„A gazdaságok bezárása kevesebb munkahelyet jelent vidéken, nagyobb importfüggőséget és fokozott sérülékenységet válsághelyzetekben. A fogyasztók számára is következményekkel jár: nem találják majd a kívánt húst a polcokon. A kínálat szűkössége az árak emelkedéséhez vezet” – közölték a sertéshústermelők.
Ebben az összefüggésben az APCPR párbeszédet indított a román sertéshús helyes címkézéséről, valamint elindította a „Jól nevelt román sertés” tájékoztató kampányt.
– mondta az APCPR elnöke.
A kizárólag a legalacsonyabb árra épülő beszerzési politikák hosszú távon nemcsak az ágazatra, hanem a fogyasztókra is negatív hatással lesznek: egyre ritkábban juthatnak hozzá a preferált húshoz, egyre magasabb áron. Helyi termelők nélkül a kereskedelmi hálózatok teljes mértékben a külső piacoktól függenek majd, és annak minden kockázata és ár-ingadozása megjelenik a vásárlók nyugtáiban.
„Amikor tudatosan és tájékozottan román sertéshúst választunk, nem csupán egy, generációkon át ismert íz iránti igényünket elégítjük ki, hanem támogatjuk a helyi gazdaság egy fontos ágazatát és számos, még mindig ebben a szektorban dolgozó család megélhetését is” – áll a Romániai Sertéshústermelők Egyesülete (APCPR) közleményében, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!