
A gazdasági szakemberek szerint nem kell választani az avokádó és a hazai paradicsom között
Fotó: Pixabay
Az avokádó tehet Románia külkereskedelmi mérleghiányáért Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter egy, a napokban elhangzott, azóta a közbeszéd témáját képező kijelentése szerint. Elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy ez a populista érv hamis: az állam nem mondhatja meg az embereknek, hogy mire költsék a pénzüket, miután befizették a kirótt adókat. A CFA Románia szakértői aláhúzzák: a külkereskedelmi hiány nem a romániai termesztésű paradicsom helyett az avokádót választó fogyasztók hibája, a valós problémát az jelenti, hogy Románia nem exportál eleget.
2025. szeptember 22., 21:132025. szeptember 22., 21:13
Az avokádó borítja fel Románia agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi mérlegét, különösen a gyümölcs- és zöldségkategóriában, az éves import meghaladja ugyanis az 1,5 milliárd eurót – rótta fel minap Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter a Közép-Amerikában őshonos gyümölcsöt fogyasztóknak.
„Az avokádó jelenleg az első helyen áll a gyümölcs- és zöldségimport terén. Gondoljunk csak bele, hogy egy avokádó Romániában annyiba kerül, mint három kilogramm paradicsom. Ha mozzarellát és avokádót akarunk enni, és nem akarunk paradicsomot és sajtot fogyasztani a romániai gazdáktól, akkor a külkereskedelmi hiány biztosan növekedni fog. Hazai sajt kapható a kiskereskedelmi üzletekben és piacokon, de prosciuttót nem tudunk gyártani” – idézte Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszternek egy nemrég tartott sajtótájékoztatón elhangzott szavait a Zf.ro gazdasági portál.
– merült fel a kérdés sokakban, az elemzők pedig egybehangzóan cáfolni siettek a tárcavezető kijelentését, kiemelve ugyanakkor, hogy konkrét politikák kellenének a helyi gazdaság támogatására, hogy az export bővülésével helyreállhasson az egyensúly.

Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A számok ugyanis valóban sötét képet festenek. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia 2025 első hét hónapjában 19,3 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt regisztrált, ami 1,27 milliárd eurós (+7,1%) növekedést jelent a 2024-es év azonos időszakához képest.
Nem annyira az a kérdés, hogy mennyit importálunk, hanem hogy milyen keveset exportálunk. Egy fontos probléma a hozzáadott értékből fakad, nem feltétlenül a mennyiségből. Az export értéke a GDP-ben valahol 20–30 százalék között van, ami az egyik legalacsonyabb Európában, összehasonlítható olyan nagy gazdaságokkal, mint Németország. Illúzió azonban összehasonlítani magunkat hatalmas gazdaságokkal, ahol a GDP-ben való részesedés természetesen alacsonyabb” – érvelt Dorin Badea közgazdász és a CFA Románia vezetőségének tagja az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Adrian Codirlașu, a CFA Romania elnöke eközben azt húzta alá, hogy „gazdasági szempontból egy kapitalista piacon az államnak nincs joga (és nem is szabad) megmondania az embereknek, hogyan költsék el a pénzüket”.
„Piaci gazdaságban, kapitalista gazdaságban élünk: a pénzünkkel azt vásárolunk, amit akarunk.
A Morgan Stanley egyik reklámja így fogalmazott: mindannyian be kell tartsuk a törvényeket és befizessük az adókat, de senki sem kényszerít minket borravalóra. Miután befizettük az adókat, viszlát, azt csinálunk a pénzünkkel, amit akarunk. Senki sem mondhatja meg nekünk, és senkinek sem szabad megmondania, mit csináljunk a pénzünkkel” – szögezte le a gazdasági szakember.

Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
szóljon hozzá!