
A gazdasági szakemberek szerint nem kell választani az avokádó és a hazai paradicsom között
Fotó: Pixabay
Az avokádó tehet Románia külkereskedelmi mérleghiányáért Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter egy, a napokban elhangzott, azóta a közbeszéd témáját képező kijelentése szerint. Elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy ez a populista érv hamis: az állam nem mondhatja meg az embereknek, hogy mire költsék a pénzüket, miután befizették a kirótt adókat. A CFA Románia szakértői aláhúzzák: a külkereskedelmi hiány nem a romániai termesztésű paradicsom helyett az avokádót választó fogyasztók hibája, a valós problémát az jelenti, hogy Románia nem exportál eleget.
2025. szeptember 22., 21:132025. szeptember 22., 21:13
Az avokádó borítja fel Románia agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi mérlegét, különösen a gyümölcs- és zöldségkategóriában, az éves import meghaladja ugyanis az 1,5 milliárd eurót – rótta fel minap Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter a Közép-Amerikában őshonos gyümölcsöt fogyasztóknak.
„Az avokádó jelenleg az első helyen áll a gyümölcs- és zöldségimport terén. Gondoljunk csak bele, hogy egy avokádó Romániában annyiba kerül, mint három kilogramm paradicsom. Ha mozzarellát és avokádót akarunk enni, és nem akarunk paradicsomot és sajtot fogyasztani a romániai gazdáktól, akkor a külkereskedelmi hiány biztosan növekedni fog. Hazai sajt kapható a kiskereskedelmi üzletekben és piacokon, de prosciuttót nem tudunk gyártani” – idézte Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszternek egy nemrég tartott sajtótájékoztatón elhangzott szavait a Zf.ro gazdasági portál.
– merült fel a kérdés sokakban, az elemzők pedig egybehangzóan cáfolni siettek a tárcavezető kijelentését, kiemelve ugyanakkor, hogy konkrét politikák kellenének a helyi gazdaság támogatására, hogy az export bővülésével helyreállhasson az egyensúly.

Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A számok ugyanis valóban sötét képet festenek. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia 2025 első hét hónapjában 19,3 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt regisztrált, ami 1,27 milliárd eurós (+7,1%) növekedést jelent a 2024-es év azonos időszakához képest.
Nem annyira az a kérdés, hogy mennyit importálunk, hanem hogy milyen keveset exportálunk. Egy fontos probléma a hozzáadott értékből fakad, nem feltétlenül a mennyiségből. Az export értéke a GDP-ben valahol 20–30 százalék között van, ami az egyik legalacsonyabb Európában, összehasonlítható olyan nagy gazdaságokkal, mint Németország. Illúzió azonban összehasonlítani magunkat hatalmas gazdaságokkal, ahol a GDP-ben való részesedés természetesen alacsonyabb” – érvelt Dorin Badea közgazdász és a CFA Románia vezetőségének tagja az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Adrian Codirlașu, a CFA Romania elnöke eközben azt húzta alá, hogy „gazdasági szempontból egy kapitalista piacon az államnak nincs joga (és nem is szabad) megmondania az embereknek, hogyan költsék el a pénzüket”.
„Piaci gazdaságban, kapitalista gazdaságban élünk: a pénzünkkel azt vásárolunk, amit akarunk.
A Morgan Stanley egyik reklámja így fogalmazott: mindannyian be kell tartsuk a törvényeket és befizessük az adókat, de senki sem kényszerít minket borravalóra. Miután befizettük az adókat, viszlát, azt csinálunk a pénzünkkel, amit akarunk. Senki sem mondhatja meg nekünk, és senkinek sem szabad megmondania, mit csináljunk a pénzünkkel” – szögezte le a gazdasági szakember.

Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Több országban – így Romániában és Nagy-Britanniában – is használhatatlan a Revolut banki-pénzügyi alkalmazás kedden délelőtt.
Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!