A gazdasági szakemberek szerint nem kell választani az avokádó és a hazai paradicsom között
Fotó: Pixabay
Az avokádó tehet Románia külkereskedelmi mérleghiányáért Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter egy, a napokban elhangzott, azóta a közbeszéd témáját képező kijelentése szerint. Elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy ez a populista érv hamis: az állam nem mondhatja meg az embereknek, hogy mire költsék a pénzüket, miután befizették a kirótt adókat. A CFA Románia szakértői aláhúzzák: a külkereskedelmi hiány nem a romániai termesztésű paradicsom helyett az avokádót választó fogyasztók hibája, a valós problémát az jelenti, hogy Románia nem exportál eleget.
2025. szeptember 22., 21:132025. szeptember 22., 21:13
Az avokádó borítja fel Románia agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi mérlegét, különösen a gyümölcs- és zöldségkategóriában, az éves import meghaladja ugyanis az 1,5 milliárd eurót – rótta fel minap Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter a Közép-Amerikában őshonos gyümölcsöt fogyasztóknak.
„Az avokádó jelenleg az első helyen áll a gyümölcs- és zöldségimport terén. Gondoljunk csak bele, hogy egy avokádó Romániában annyiba kerül, mint három kilogramm paradicsom. Ha mozzarellát és avokádót akarunk enni, és nem akarunk paradicsomot és sajtot fogyasztani a romániai gazdáktól, akkor a külkereskedelmi hiány biztosan növekedni fog. Hazai sajt kapható a kiskereskedelmi üzletekben és piacokon, de prosciuttót nem tudunk gyártani” – idézte Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszternek egy nemrég tartott sajtótájékoztatón elhangzott szavait a Zf.ro gazdasági portál.
– merült fel a kérdés sokakban, az elemzők pedig egybehangzóan cáfolni siettek a tárcavezető kijelentését, kiemelve ugyanakkor, hogy konkrét politikák kellenének a helyi gazdaság támogatására, hogy az export bővülésével helyreállhasson az egyensúly.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A számok ugyanis valóban sötét képet festenek. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia 2025 első hét hónapjában 19,3 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt regisztrált, ami 1,27 milliárd eurós (+7,1%) növekedést jelent a 2024-es év azonos időszakához képest.
Nem annyira az a kérdés, hogy mennyit importálunk, hanem hogy milyen keveset exportálunk. Egy fontos probléma a hozzáadott értékből fakad, nem feltétlenül a mennyiségből. Az export értéke a GDP-ben valahol 20–30 százalék között van, ami az egyik legalacsonyabb Európában, összehasonlítható olyan nagy gazdaságokkal, mint Németország. Illúzió azonban összehasonlítani magunkat hatalmas gazdaságokkal, ahol a GDP-ben való részesedés természetesen alacsonyabb” – érvelt Dorin Badea közgazdász és a CFA Románia vezetőségének tagja az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Adrian Codirlașu, a CFA Romania elnöke eközben azt húzta alá, hogy „gazdasági szempontból egy kapitalista piacon az államnak nincs joga (és nem is szabad) megmondania az embereknek, hogyan költsék el a pénzüket”.
„Piaci gazdaságban, kapitalista gazdaságban élünk: a pénzünkkel azt vásárolunk, amit akarunk.
A Morgan Stanley egyik reklámja így fogalmazott: mindannyian be kell tartsuk a törvényeket és befizessük az adókat, de senki sem kényszerít minket borravalóra. Miután befizettük az adókat, viszlát, azt csinálunk a pénzünkkel, amit akarunk. Senki sem mondhatja meg nekünk, és senkinek sem szabad megmondania, mit csináljunk a pénzünkkel” – szögezte le a gazdasági szakember.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!