A gazdasági szakemberek szerint nem kell választani az avokádó és a hazai paradicsom között
Fotó: Pixabay
Az avokádó tehet Románia külkereskedelmi mérleghiányáért Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter egy, a napokban elhangzott, azóta a közbeszéd témáját képező kijelentése szerint. Elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy ez a populista érv hamis: az állam nem mondhatja meg az embereknek, hogy mire költsék a pénzüket, miután befizették a kirótt adókat. A CFA Románia szakértői aláhúzzák: a külkereskedelmi hiány nem a romániai termesztésű paradicsom helyett az avokádót választó fogyasztók hibája, a valós problémát az jelenti, hogy Románia nem exportál eleget.
2025. szeptember 22., 21:132025. szeptember 22., 21:13
Az avokádó borítja fel Románia agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi mérlegét, különösen a gyümölcs- és zöldségkategóriában, az éves import meghaladja ugyanis az 1,5 milliárd eurót – rótta fel minap Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter a Közép-Amerikában őshonos gyümölcsöt fogyasztóknak.
„Az avokádó jelenleg az első helyen áll a gyümölcs- és zöldségimport terén. Gondoljunk csak bele, hogy egy avokádó Romániában annyiba kerül, mint három kilogramm paradicsom. Ha mozzarellát és avokádót akarunk enni, és nem akarunk paradicsomot és sajtot fogyasztani a romániai gazdáktól, akkor a külkereskedelmi hiány biztosan növekedni fog. Hazai sajt kapható a kiskereskedelmi üzletekben és piacokon, de prosciuttót nem tudunk gyártani” – idézte Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszternek egy nemrég tartott sajtótájékoztatón elhangzott szavait a Zf.ro gazdasági portál.
– merült fel a kérdés sokakban, az elemzők pedig egybehangzóan cáfolni siettek a tárcavezető kijelentését, kiemelve ugyanakkor, hogy konkrét politikák kellenének a helyi gazdaság támogatására, hogy az export bővülésével helyreállhasson az egyensúly.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A számok ugyanis valóban sötét képet festenek. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia 2025 első hét hónapjában 19,3 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt regisztrált, ami 1,27 milliárd eurós (+7,1%) növekedést jelent a 2024-es év azonos időszakához képest.
Nem annyira az a kérdés, hogy mennyit importálunk, hanem hogy milyen keveset exportálunk. Egy fontos probléma a hozzáadott értékből fakad, nem feltétlenül a mennyiségből. Az export értéke a GDP-ben valahol 20–30 százalék között van, ami az egyik legalacsonyabb Európában, összehasonlítható olyan nagy gazdaságokkal, mint Németország. Illúzió azonban összehasonlítani magunkat hatalmas gazdaságokkal, ahol a GDP-ben való részesedés természetesen alacsonyabb” – érvelt Dorin Badea közgazdász és a CFA Románia vezetőségének tagja az Economica.net gazdasági portál megkeresésére.
Adrian Codirlașu, a CFA Romania elnöke eközben azt húzta alá, hogy „gazdasági szempontból egy kapitalista piacon az államnak nincs joga (és nem is szabad) megmondania az embereknek, hogyan költsék el a pénzüket”.
„Piaci gazdaságban, kapitalista gazdaságban élünk: a pénzünkkel azt vásárolunk, amit akarunk.
A Morgan Stanley egyik reklámja így fogalmazott: mindannyian be kell tartsuk a törvényeket és befizessük az adókat, de senki sem kényszerít minket borravalóra. Miután befizettük az adókat, viszlát, azt csinálunk a pénzünkkel, amit akarunk. Senki sem mondhatja meg nekünk, és senkinek sem szabad megmondania, mit csináljunk a pénzünkkel” – szögezte le a gazdasági szakember.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!