Fotó: 123RF
Ahelyett, hogy az adók növelésével próbálná a kormány befoltozni a költségvetésen tátongó lukat, a rengeteg pénzt elnyelő közszférában kellene rendet tennie – figyelmeztetnek a romániai vállalkozók.
2023. július 31., 21:032023. július 31., 21:03
A több mint 300 üzletembert tömörítő Romanian Business Leaders nevű szervezet közleményben bírálta a kormányt, miután Marcel Ciolacu miniszterelnök a szervezet májusban megtartott közgyűlésén még azt ígérte, hogy nem nyúlnak hozzá az adórendszerhez, ám mostanra teljesen megváltozott az álláspontja.
A szervezet felrója, hogy három hét alatt több mint húsz, a versenyszférát érintő adóügyi módosítás merült fel, miközben csupán két olyan, amely a közszférát érintené, holott
Álláspontjukat meg is indokolták. Eszerint a közalkalmazotti bérekre kifizetett közpéntek aránya az állami költségvetésen belül továbbra is a legmagasabb Európában. 2021-ben a költségvetési bevételek 33,8 százalékát költötték fizetésekre, szemben a 22,4% százalékos európai átlaggal;
Emellett
ülőpótlék, kockázati bónusz, titoktartási pótlék, neuropszichikai terhelési bónusz, káros munkakörülmények miatti pótlék (a régi számítógépes pótlék), európai projektekért járó pótlék, a munka összetettségéért járó pótlék, az orvosi tudományos címért járó pótlék csak néhány a több mint 50 pótlék közül.
Eközben állami alkalmazottak ezrei halmoznak fel olykor kolosszális jövedelmeket abból, hogy állami vállalatok, kórházak, oktatási intézmények és különböző állami intézmények igazgatótanácsaiban töltenek be tisztséget.
Az üzletemberek azt is felróják, hogy 500 állami vállalat több mint 2 milliárd lejes nettó veszteségről számol be, több mint 4 milliárd lejes adóssággal az állami költségvetés felé (a Költségvetési Tanács 2021-es adatai szerint), anélkül, hogy az átszervezésüket terveznék.
Ezzel összefüggésben a kormány most hozta létre az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökséget (AMEPIP), ahol természetesen szintén közalkalmazottak dolgoznak, akik
Ráadásul az ügynökség a 100 alkalmazottal rendelkező állami vállalatok bevételeinek 0,1 százalékát fogja beszedni, azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegye őket, megduplázva az igazgatótanácsok szerepét.
„Azt szeretnénk, ha a kormányzat arra összpontosítana, hogy hatékonyabbá tegye az állami költségvetés finanszírozására fordított pénzt. Megértjük, hogy az adórendszert át kell alakítani, de előzetes hatástanulmányokat szeretnénk látni a javasolt változtatásokról, és időt szeretnénk azok kielemzésére. Szeretnénk, ha időben konzultálnának velünk, és nem akarjuk, hogy egymásnak ellentmondó hírek cunamija érjen bennünket. Ma úgy tűnik, Románia költségvetési politikája a következő: aki a leghangosabban kiabál, az megússza. Erős a hangunk, nagyon hangosan kiabálhatunk, de nem így kell felépíteni egy adórendszert” – mondta Marius Stefan, az RBL elnöke.
Az állami költségvetés kiegyensúlyozott konszolidációjában állapodott meg hétfőn a kormánykoalíció – közölte Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Facebookon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!