
Kihat a gazdaságra. Berobbantotta az üzemanyagárakat a közel-keleti konfliktus
Fotó: Orbán Orsolya
Belső és külső kockázatok egyaránt leselkednek a román gazdaságra, és akár felül is írhatják a mostani előrejelzést – figyelmeztetett Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja január végi beszélgetésünk alkalmával. A külső kockázatok kapcsán pedig úgy fogalmazott: nagyon-nagyon furcsa, új globális kontextusban vagyunk, ahonnan nagyon sok meglepetés történhet. És történt is, alig egy hónap múlva kirobbant az energiapiacot felforgató közel-keleti konfliktus. A gazdasági elemzőt most arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve miként látja a román kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
2026. április 02., 14:002026. április 02., 14:00
Sajnos – így reagált Bálint Csaba közgazdász, amikor felidéztük a külső kockázatok kapcsán január 30-án a Krónikának adott interjúban tett kijelentését; akkor a román gazdaság tavalyi alakulását, illetve az idén várható fejleményeket vettük górcső alá. „Mindig aggódom a februárok miatt” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy 2020 februárjától a koronavírus-világjárvány változtatta meg gyökeresen addig ismert életünket, illetve a globális gazdasági helyzetet, és 2022-ben szintén februárban támadta meg Oroszország Ukrajnát, ami szintén kemény gazdasági következményekkel járt. A most zajló közel-keleti konfliktus kitörése pedig február 28-ára datálható.
Az iráni háború globális gazdasági hatása azonnal megmutatkozott, leglátványosabban – mint ismeretes – az üzemanyagárak berobbanásában világszerte, hiszen békeidőben a Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri kőolajszállításának jelentős része, ami napi szinten több mint 20 millió hordót jelent. Ez a mennyiség a globális tengeri olajkereskedelem mintegy egyötödét teszi ki.
Soha nem látott ütemben indultak emelkedésnek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon is, március folyamán összesen 17-szer láthattunk drágulást – volt, hogy mind a benzin, mind a gázolaj ára nőtt, és volt, hogy csak a gázolajé. A dízel esetében láthattuk a leglátványosabb drágulási hullámot: az iráni konfliktus kirobbanása nyomán a standard gázolaj literenként 2,10 lejjel, a standard benzin pedig 1,37 lejjel drágult.
Ilyen szintű áremelkedés pedig – a belebegtetett esetleges ellátási zavarok nélkül is – mindenképp nyomot hagy a román gazdaság alakulásán, és lefelé ronthatja az év eleji várakozásokat. Amikor is Bálint Csaba még azzal számolt, hogy az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek, vagyis – a tavalyi évvel épp ellentétben – egy nehéz első félévet egy jobb második félév követhet, ám látványos javulást még nem hoz az idei esztendő.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja
Fotó: Román Nemzeti Bank
Meglesz ez a tükörkép, vagy az üzemanyagpiaci válsághelyzet visszafogja a második félévre várt növekedést? – szögeztük neki most a kérdést a közgazdásznak. „Mondjuk úgy, hogy ha ugyanolyan tükörben már nem is, de egy kissé ferde tükörben még mindig lehet bízni, de nyilvánvalóan a közel-keleti konfliktus hatalmas kockázatokat rejt” – válaszolta lapunknak, jelezve,
Bálint Csaba felidézte, az év elején vázolt alapforgatókönyvben is nagyon gyenge lett volna az első félév, tehát a gazdaság teljesítménye szempontjából már alapvetően benne volt a visszaesés valószínűsége, ám az év második felétől a várakozás szerint elindult volna a stabilizáció, azt követően pedig egy helyreállási folyamat. „Most ezzel a konfliktussal nyilvánvalóan az idei év első fele még a vártnál is gyengébb lehet, így ez a stabilizáció és helyreállás egy mélyebb pontról indulhat el, és lehet, hogy késni is fog” – mutatott rá az elemző.
Bálint Csaba a Krónikának elmondta: ő maga úgy számol, hogy a közel-keleti konfliktus – ami bár jóval messzebb van, mint a szomszédban dúló ukrajnai háború, tovább gyűrűző hatásai mégis jelentősek – három csatornán keresztül érinti a román gazdaságot. És jelenleg mindhárom negatív irányba mutat. Az első ezek közül természetesen az inflációs hatás, hiszen annak mindenki tudatában van, hogy a kőolaj árának emelkedése mindig inflációt okoz.
„Sokféle számítás van, de hogy mégis egyfajta kapaszkodót adjak, a Brent típusú kőolaj 10 százalék körüli drágulása rendszerint nagyjából 0,3 százalékkal emeli az inflációt Romániában” – részletezte a közgazdász. Egyrészt ott van az azonnali hatás, amit tankoláskor megtapasztalunk a töltőállomáson, de vannak közvetett hatások is. A fuvarozók megnövekedett költségei ugyebár előbb-utóbb beszivárognak az árakba.
„Ez a magasabb infláció pedig többletterhet jelent az egyébként is gyenge vásárlóerőre, ami – főként az év első felében – még inkább lefelé húzza a fogyasztást, ami kihat a teljes gazdaságra. Összefoglalva:
– fejtette ki Bálint Csaba.
Másodikként a nemzetközi csatornát említette, hiszen a magasabb olajár és a bizonytalanság az eurozóna gazdaságára is negatívan hat – márpedig ezek az országok jelentik a romániai export legnagyobb piacát, és ha ott gyengébb a növekedés, rosszabbak a kilátások, akkor az a romániai exportőrök számára is egy nehézség.
A harmadik csatorna forrása a bizonytalanság. Ugyanis amikor ennyi kérdőjel van, akkor azok a vállalkozások, amelyek korábban beruházásokat terveztek, lehet, hogy ezeket most elnapolják vagy egyáltalán nem hajtanak végre, mint ahogy a lakosság is óvatosabbá válik, és ahol lehet, ott próbál inkább megtakarítani, vagy hogyha nagy beruházásról van szó, akkor ezt lehet, hogy elnapolja, vagy kisebb beruházásokat hajt végre. És a növekvő kockázatok az ország finanszírozási költségeit is maguk után húzzák, hiszen a befektetők szintén óvatosabbak. Mindez pedig együttesen szintén hat a román gazdaság alakulására, és gyengébb idei perspektívát mutat.
De minél tovább tart a konfliktus, annál mélyebbek lesznek a hatásai. Ami biztos, hogy számítások szerint a kőolaj 10 százalékos drágulása a gazdasági növekedést általában 0,2 százalékkal veti vissza, most pedig ennél nagyobb áremelkedésnek lehettünk tanúi.
Fontos aspektus ugyanakkor, hogy miközben Európa – és ezen belül a szűkebb térség – szinte valamennyi országában foganatosítottak a hatóságok a lakosság és a vállalkozások védelmét célzó intézkedéseket, legyen szó árplafonról vagy éppen adócsökkentésről, a bukaresti kormány csak igen későre lépett. Így nem is csoda, hogy a CURS egy friss felméréséből arra derült fény, hogy
Mint ismeretes, a Bolojan-kabinet múlt csütörtökön üzemanyagpiaci válsághelyzetet hirdetetett, és szabályozta az árrést. A válsághelyzet április 1.–június 30. között van érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható.
Bár sokan nem fűztek nagy reményt a mechanizmus árcsökkentő hatásához, szerdán több töltőállomásán is csökkentette az üzemanyagok árát a piacvezető Petrom: a benzin literenkénti ára mindössze 3 banival, a gázolajé viszont 40 banival zsugorodott, és 9,99 lejes árat mutatott a totem. A kormány pedig azt ígéri, hogy még a héten újabb intézkedést foganatosít: Alexandru Nazare szerdai bejelentése szerint az általa vezetett tárca kidolgozta az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó csökkentésének és az úgynevezett önkéntes hozzájárulásnak a mechanizmusát is, és ezek egyikéről csütörtökön vagy pénteken dönt a kormány.

Hivatalos bejelentés nem történt, és sokáig a Peco-online.ro ármonitor sem mutatta, de szerda reggel néhány töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a piacvezető Petrom.
Bálint Csaba a márciusban eszközölt 17 drágítást mkövető szerda reggeli árcsökkenés kapcsán kérdésünkre úgy vélekedett,
Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a közel-keleti konfliktus miatt nagyjából 10–15 százalékkal kevesebb kőolaj áll rendelkezésre. Ilyen helyzetben pedig az árak megemelkednek, és akinek megéri ezt a magasabb árat is kifizetni, az kapja meg. „Tehát valahol valakinek a világban mégis vissza kell fogni a fogyasztást, hiszen egyik napról a másikra nem lesznek új kőolajkutak, ami megoldaná a problémát” – fogalmazott a BNR igazgatótanácsának magyar tagja.
Ha nem zárják rövidre a konfliktust, energiaválság alakulhat ki
Fotó: Orbán Orsolya
A Romániában ideiglenesen bevezetett árréskorlátozást vagy a például Magyarországon is alkalmazott árplafont amúgy rövidtávon jónak nevezte. Ám csak ideiglenes segítségként tudnak működni, hiszen az alapproblémát nem oldják meg, nem lesz több olaj.
Kornai János neves magyar közgazdász nyomán Bálint Csaba aláhúzta:
A további intézkedésekkel kapcsolatos kérdésünkre ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi, magas költségvetési hiány által fémjelzett gazdasági kontextusban a román kormánynak nincs túl nagy mozgástere támogatásokra vagy adócsökkentésre. „Ha nagy segítséget szeretne adni, akkor az nagyobb költségvetési hiányt jelent, ahhoz pedig még több kölcsönt kell külföldről felvenni, ami ugye drágább és hát magasabb kamatok mellett történik, és a hitelminősítők is figyelik azt, hogy mi történik Romániában” – vázolta Bálint Csaba azt az ördögi kört, amelyben Bolojanéknak meg kell próbálniuk egyensúlyozni. Vagyis meglátása szerint
Ami az általános forgalmi adót (áfa/TVA) illeti, egy esetleges csökkentést vagy a magas árakból adódó extra áfabevétel visszaforgatását illeti, az elemző szerint nagyon pontos számításokat kell végezni, hogy a foganatosított intézkedés ne rontsa a költségvetés helyzetét.

A benzin és a gázolaj áfájának általános csökkentése helyett egy célzott, ideiglenes, és csak bizonyos árszintek átlépésekor alkalmazott intézkedés jelenthet fenntartható megoldást az üzemanyagok drágulására.
Beszélgetésünk idején az volt a legfrissebb fejlemény, hogy Donald Trump elnök helyi idő szerint kedden este úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának. Amennyiben tényleg így történne, mennyi időre lenne szükség a gazdasági visszarendeződéshez? Ahhoz, hogy például ismét annyiért tankolhassunk, mint mondjuk február 25-én? – kérdeztük ennek apropóján a román jegybank igazgatótanácsi tagjától.

Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
„Ha két-három hét múlva valóban elcsendesednek a fegyverek, egyfajta bizonytalanság továbbra is fennmarad, a szállítmányozó vállalatok óvatosak maradnak, hiszen bizonyára szeretnék látni, hogy a fegyverek nem fognak pár nap múlva újra eldördülni.
– fogalmazta meg a nagyváradi származású közgazdász.
Rámutatott: miközben erről beszélgetünk, az idei év végi tranzakciók éppen 80 dolláros hordónkénti áron történtek, vagyis jóval alacsonyabb szinten, mint az elmúlt napok 100 dollár körüli árszintje, de drágábban, mint a január-februári 70 dollár környéki szint. Felvetésünkre, hogy ez a 80 dolláros árszint jelenthet-e legalább óvatos optimizmust a piacok részéről, és beárazhatja-e azt, hogy lezárul a konfliktus még mielőtt globális ellátási válság alakulna ki, a szakértő igennel válaszolt. Mint mondta, ez az ár azt jelzi, hogy némi enyhülés azért következhet. És gyakorlatilag sem az Egyesült Államoknak, sem Kínának, sem az Öböl-menti országoknak nem áll érdekében a konfliktus elhúzódása.
„Többek között emiatt is a piac most azt árazza, hogy lesz némi enyhülés, ez az év végére várt most éppen 80 dolláros szint ezt is jelzi” – mondta a közgazdász.
„Bízunk benne, reméljük, hogy valóban így fog történni, de vannak más, sajnos ennél kedvezőtlenebb forgatókönyvek is. Nehéz azt megmondani, hogy a világ vezetőinek vagy meghatározó szereplőinek éppen mi jár a fejében. A mostani egy sokkal komplexebb geopolitikai kontextus, mint amit megszokhattunk a 90-es évek után, egészen a koronavírus-világjárvány időszakáig. Most sokkal nehezebb várakozásokat megfogalmazni, úgyhogy én továbbra is nagyon óvatos lennék.
Reméljük, hogy ez a két-három hetes határidő vagy perspektíva tényleg egyfajta megnyugtató békét vagy fegyvernyugvást hozhat a Közel-Keleten, az ugyanis nagyon-nagyon sokat segítene, és azt jelentené, hogy a gazdasági, szociális hatások jóval kisebbek, és az év második fele már ennek megfelelően sokkal jobban nézne ki. De annyira képlékeny a helyzet, hogy nem mernék előrejelzésekbe bocsátkozni, mert ezek olyan geopolitikai folyamatok, amelyekre mi közgazdászként nem látunk rá, ez sokkal több, mint gazdasági kérdés” – összegzett Bálint Csaba.

A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta – jelentette ki kedden Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
Csökkentek a fogyasztóknak nyújtott hitelek referenciaindexei. Jelentősebb kamatcsökkenésekre azonban még várni kell, a magas infláció ugyanis továbbra sem teszi lehetővé az alapkamat mérséklését.
Húsvét közeledtével fokozottan ellenőrzi a boltok, szupermarketek, piacok kínálatát az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). A megyei igazgatóságoknál az ortodox húsvét szombatjáig minden nap biztosítanak ügyeletet.
Idén márciusban 4,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 harmadik hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) szerdán közzétett előzetes adataiból.
Hivatalos bejelentés nem történt, és sokáig a Peco-online.ro ármonitor sem mutatta, de szerda reggel néhány töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a piacvezető Petrom.
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta – jelentette ki kedden Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
szóljon hozzá!