Dan Jørgensen: nem szabad azt hinni, hogy a válság energiapiaci hatásai rövid távúak lesznek
Fotó: Európai Bizottság
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta; a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit – jelentette ki kedden Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
2026. április 01., 09:302026. április 01., 09:30
A tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek keddi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján Jørgensen újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió kész segítséget nyújtani a Barátság kőolajvezeték helyzetének rendezésében, és bízik abban, hogy a kérdés megoldódik.
Mint mondta, az ülésen több miniszter is szóba hozta az Ukrajnával vállalt szolidaritás fontosságát. Hangsúlyozta, hogy egy újabb válság közepette fennáll a veszélye annak, hogy más válságok háttérbe szorulnak, ugyanakkor – mint fogalmazott – Ukrajna biztos lehet abban, hogy az Európai Unió nem feledkezik meg róla.
Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke már jelezte, hogy az unió kész közreműködni a helyzet kezelésében – tette hozzá. Kijelentette:
Az uniós biztos kiemelte: az energiaügy különösen fontos terület ebben az összefüggésben, mivel Oroszország továbbra is súlyos támadásokat intéz Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
Hozzátette: az Európai Unió igyekszik a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításához, valamint ahhoz, hogy más forrásokból biztosítsák a szükséges energiát, és Ukrajna lakosai ne maradjanak áram és fűtés nélkül.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
A biztos a sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az EU feltételeket akar teremteni a jó munkahelyekhez az unióban, a gazdasági biztonsághoz, többé nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a globális fosszilisenergia-piacok ingadozásának.
Véleménye szerint most van itt az idő a tanulságok levonására és az energiafüggetlenség felé vezető fordulatra. Az energiafüggetlenséget gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai szükségszerűségnek nevezte, nem csupán klímavédelmi kérdésnek.
Mint mondta, a megoldást a hazai termelésű tiszta energia, a villamosítás, a korszerűsített energetikai összeköttetések és az energiahatékonyság jelenti.
„Ezek a számok nagyon világos képet festenek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a válság második hónapjába lépve egyértelműen súlyos helyzettel állnak szemben.
Az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésével próbálja mérsékelni a drágulás hatásait a kormány, első körben a dízel esetében – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bár az EU-ban jelenleg nincs akut olaj- és gázhiány, egyes termékpiacokon – különösen a dízel, az olaj és a repülőgép-üzemanyag esetében – szűkösség tapasztalható, miközben a globális gázpiacokon növekvő korlátok jelentkeznek, amelyek az áramárakra is hatással vannak.
A kialakult helyzet további terheket róhat az iparra és a háztartásokra – figyelmeztetett.
Kiemelte, hogy elengedhetetlen az egységes és összehangolt fellépés, valamint a széttagolt nemzeti intézkedések és a piacokat megzavaró jelzések elkerülése. Az intézkedéseknek célzottnak és ideiglenesnek kell lenniük, és nem ronthatják tovább a kereslet-kínálati viszonyokat.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már koordinálja a gáztárolók feltöltésével és az olajellátás biztonságával kapcsolatos lépéseket. Hozzátette:
Jørgensen a keresletcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatban közölte: a 2022-es energiaválságból sok tanulság levonható, ugyanakkor a mostani helyzet annyiban eltér, hogy akkor elsősorban gázválságról volt szó, míg jelenleg szélesebb körű problémákkal kell szembenézni, különösen az olaj, valamint az olyan termékek esetében, mint a repülőgép-üzemanyag és a dízel.
A biztos szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a különböző nemzeti körülmények miatt nincs minden országra egyformán alkalmazható megoldás.
Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy merítsenek ötleteket a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos intézkedési tervéből. Az ügynökség ajánlásai között szerepel egyebek mellett:
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!