Bizonytalanság. Donald Trump szerint csak hetek lehetnek hátra az Irán elleni hadműveletekből
Fotó: Facebook/U. S. Central Command
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
2026. április 01., 08:292026. április 01., 08:29
„Rendszerváltás történt. Nos, a rendszerváltás nem volt a céljaim között. Egyetlen célom volt: hogy ne legyenek nukleáris fegyvereik, és ezt a célt elértük. Nem lesznek nukleáris fegyvereik. De befejezzük a munkát, és szerintem talán két héten belül, esetleg pár nappal később, befejezzük a munkát. De minden egyes fegyverüket ki akarjuk iktatni” – mondta Trump az Ovális Irodában a CNN szerint.
„Lehetséges, hogy megállapodásra jutunk, mert ők is megállapodást akarnak. Ők jobban akarják a megállapodást, mint én. De viszonylag rövid időn belül befejezzük” – mondta Trump.
„Most van egy csoportunk, amely nagyon – amely nagyon más. Sokkal ésszerűbbek” – mondta derűlátóan.
Trump megismételte, hogy a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása más országok problémája kell, hogy legyen, mondván, hogy rajtuk múlik a kritikus vízi út biztosítása.
– mondta.
„Ami a szorosban történik, ahhoz nekünk semmi közünk nem lesz” – tette hozzá.
Mint ismeretes, Trump már korábban is bírálta az európai NATO-tagállamokat, hogy nem hajlandóak segíteni a szoros forgalmának biztosításában, holott az Egyesült Államokkal ellentétben ők függnek az ottani energiahordozóktól.
Trump azt is kijelentette, hogy
„Csak annyit kell tennem, hogy kivonuljunk Iránból – és ezt nagyon hamar meg is fogjuk tenni –, és az árak zuhanásnak indulnak” – mondta Trump az újságíróknak, amikor a benzinárak csökkentésére vonatkozó terveiről faggatták.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a tervezettnél hamarabb éri el céljait az iráni háborúban.
Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok nagyrészt megsemmisítette az iráni haditengerészetet és légierőt, és jó úton halad afelé, hogy a rakétavetők „jelentős” részét megsemmisítse, valamint az ország rakétagyárait és dróngyárait felszámolja.
– mondta Rubio a Fox News-nak.
„El fogunk jutni oda, hogy katonáink teljesítik a művelet összes célkitűzését, és ezt rendkívüli hatékonysággal teszik” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy „üzeneteket cserélnek” Iránnal, és hogy „lehetséges, hogy valamikor közvetlen találkozóra kerül sor”.
Az iráni állami média kedden arról számolt be, hogy
„Soha, egyetlen szakaszban sem kerestük a feszültséget vagy a háborút, és megvan a szükséges elszántságunk a háború befejezésére, ha a szükséges feltételek teljesülnek, különösen az agresszió megismétlődésének megakadályozásához szükséges garanciák” – mondta Peszeskján a Press TV szerint.
A Press TV az iráni elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke közötti beszélgetésről számolt be.
A háború lehetséges befejezéséről szóló hírek nyomán emelkedtek a részvényárak, miután korábban a Trump-kormány tisztviselőinek a háború befejezéséről szóló nyilatkozatai is fellendülést okoztak.
„Az EU-nak a nemzetközi jog alapján és a más felekkel való konstruktív és professzionális együttműködés szabályainak megfelelően kell kialakítania politikáját és álláspontját” – mondta Peszeskján.
Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kedden az Al-Dzsazírának elmondta, hogy Irán jelenleg nem folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, bár üzeneteket kapott a Trump-kormánytól.
Peszeskjánhoz képest harciasabb hangnemben azt is leszögezte, hogy Irán „legalább hat hónapos” háborúra készül.
„Nem szabunk határidőt a védekezésünkre. Megvédjük országunkat és népünket, amennyire szükséges, és bármilyen eszközzel” – mondta.
„Nem számít, milyen határidőket szabnak maguknak ellenségeink. Javaslatunk azonban az, hogy teljesen és véglegesen vessenek véget ennek a háborúnak, mielőtt további károkat szenvednének” – mondta, megjegyezve, hogy a háború végének az egész régióra kiterjedő békét kell magában foglalnia.
„A tárgyalás az, amikor két ország megbeszéléseket folytat egy megállapodás elérése érdekében, és ilyen dolog nem létezik köztünk és az Egyesült Államok között” – mondta Aragcsi.
Ugyanakkor elmondta, hogy üzeneteket kapott Steve Witkofftól, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjától, és hogy az Egyesült Államok és Irán közvetítőkön keresztül közvetett módon kommunikáltak egymással.
Aragcsi szerint Irán nem válaszolt az Egyesült Államok 15 pontos javaslatára, ellentmondva Trump vasárnapi állításainak, miszerint Teherán elfogadta a háború befejezésére vonatkozó amerikai követelések listájának „nagy részét”. Egy iráni szóvivő hétfőn „nagyrészt túlzottnak, irreálisnak és ésszerűtlennek” minősítette a követeléseket.
„Az amerikai elnöknek alapvetően meg kell változtatnia a hozzáállását” – mondta Aragcsi. „Nem lehet fenyegetésekkel és határidőkkel beszélni az iráni néphez.”
„Mivel a merényletek célpontjainak kijelölésében és nyomon követésében az amerikai IKT- és AI-cégek játszanak fő szerepet, ezekre a terrorista műveletekre válaszul ezentúl a terrorista műveletekben részt vevő fő intézmények lesznek a jogos célpontjaink” – idézte a Farsz az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szavait.
Az Apple, a Microsoft, a Google, a Meta, az IBM, a HP, az Intel, a Tesla, a Boeing és a JP Morgan is szerepel az IRGC által megcélzott 17 vállalat között.
„Azok a vállalatok, amelyek aktívan részt vesznek terrorista tervekben, minden egyes merényletre viszonzó intézkedésekkel számolhatnak” – közölte az IRGC.
„Ezek a vállalatok április 1-jén, szerdán 20:00-tól (teheráni idő szerint) számolhatnak azzal, hogy minden egyes Iránban elkövetett merényletért megsemmisítik a vonatkozó egységeiket” – közölte az IRGC a Farsz szerint.
Közben a csapások folytatódtak, az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, Irán Izrael mellett továbbra is támadta a közeli arab országokat.
A kuvaiti nemzetközi repülőtéren tűz ütött ki, miután drónok találták el az üzemanyag-tartályokat.
Katar partjai közelében egy olajszállító hajót ért csapás.
Bahreinben egy gyárban okozott tüzet egy dróntámadás.
Eközben Jemenből, amelynek egy részét az Irán által finanszírozott húszik tartják uraémuk alatt, ismét rakétát lőttek ki Izraelre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!