Trump szerint még két-három hétig tarthat az iráni háború, Teherán szerint ha békén hagyják, nem harcol tovább

„Lehetséges, hogy megállapodásra jutunk, mert ők is megállapodást akarnak. Ők jobban akarják a megállapodást, mint én. De viszonylag rövid időn belül befejezzük” – mondta Trump.

„Most van egy csoportunk, amely nagyon – amely nagyon más. Sokkal ésszerűbbek” – mondta derűlátóan.

Trump megismételte, hogy a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása más országok problémája kell, hogy legyen, mondván, hogy rajtuk múlik a kritikus vízi út biztosítása.

– mondta.
„Ami a szorosban történik, ahhoz nekünk semmi közünk nem lesz” – tette hozzá.

Mint ismeretes, Trump már korábban is bírálta az európai NATO-tagállamokat, hogy nem hajlandóak segíteni a szoros forgalmának biztosításában, holott az Egyesült Államokkal ellentétben ők függnek az ottani energiahordozóktól.

Trump azt is kijelentette, hogy

„Csak annyit kell tennem, hogy kivonuljunk Iránból – és ezt nagyon hamar meg is fogjuk tenni –, és az árak zuhanásnak indulnak” – mondta Trump az újságíróknak, amikor a benzinárak csökkentésére vonatkozó terveiről faggatták.

Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a tervezettnél hamarabb éri el céljait az iráni háborúban.

Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok nagyrészt megsemmisítette az iráni haditengerészetet és légierőt, és jó úton halad afelé, hogy a rakétavetők „jelentős” részét megsemmisítse, valamint az ország rakétagyárait és dróngyárait felszámolja.

– mondta Rubio a Fox News-nak.
„El fogunk jutni oda, hogy katonáink teljesítik a művelet összes célkitűzését, és ezt rendkívüli hatékonysággal teszik” – tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy „üzeneteket cserélnek” Iránnal, és hogy „lehetséges, hogy valamikor közvetlen találkozóra kerül sor”.

Az iráni állami média kedden arról számolt be, hogy

„Soha, egyetlen szakaszban sem kerestük a feszültséget vagy a háborút, és megvan a szükséges elszántságunk a háború befejezésére, ha a szükséges feltételek teljesülnek, különösen az agresszió megismétlődésének megakadályozásához szükséges garanciák” – mondta Peszeskján a Press TV szerint.

A Press TV az iráni elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke közötti beszélgetésről számolt be.

A háború lehetséges befejezéséről szóló hírek nyomán emelkedtek a részvényárak, miután korábban a Trump-kormány tisztviselőinek a háború befejezéséről szóló nyilatkozatai is fellendülést okoztak.

„Az EU-nak a nemzetközi jog alapján és a más felekkel való konstruktív és professzionális együttműködés szabályainak megfelelően kell kialakítania politikáját és álláspontját” – mondta Peszeskján.

Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kedden az Al-Dzsazírának elmondta, hogy Irán jelenleg nem folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, bár üzeneteket kapott a Trump-kormánytól.

Peszeskjánhoz képest harciasabb hangnemben azt is leszögezte, hogy Irán „legalább hat hónapos” háborúra készül.

„Nem szabunk határidőt a védekezésünkre. Megvédjük országunkat és népünket, amennyire szükséges, és bármilyen eszközzel” – mondta.

„Nem számít, milyen határidőket szabnak maguknak ellenségeink. Javaslatunk azonban az, hogy teljesen és véglegesen vessenek véget ennek a háborúnak, mielőtt további károkat szenvednének” – mondta, megjegyezve, hogy a háború végének az egész régióra kiterjedő békét kell magában foglalnia.

„A tárgyalás az, amikor két ország megbeszéléseket folytat egy megállapodás elérése érdekében, és ilyen dolog nem létezik köztünk és az Egyesült Államok között” – mondta Aragcsi.

Ugyanakkor elmondta, hogy üzeneteket kapott Steve Witkofftól, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjától, és hogy az Egyesült Államok és Irán közvetítőkön keresztül közvetett módon kommunikáltak egymással.

Aragcsi szerint Irán nem válaszolt az Egyesült Államok 15 pontos javaslatára, ellentmondva Trump vasárnapi állításainak, miszerint Teherán elfogadta a háború befejezésére vonatkozó amerikai követelések listájának „nagy részét”. Egy iráni szóvivő hétfőn „nagyrészt túlzottnak, irreálisnak és ésszerűtlennek” minősítette a követeléseket.

„Az amerikai elnöknek alapvetően meg kell változtatnia a hozzáállását” – mondta Aragcsi. „Nem lehet fenyegetésekkel és határidőkkel beszélni az iráni néphez.”

„Mivel a merényletek célpontjainak kijelölésében és nyomon követésében az amerikai IKT- és AI-cégek játszanak fő szerepet, ezekre a terrorista műveletekre válaszul ezentúl a terrorista műveletekben részt vevő fő intézmények lesznek a jogos célpontjaink” – idézte a Farsz az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szavait.

Az Apple, a Microsoft, a Google, a Meta, az IBM, a HP, az Intel, a Tesla, a Boeing és a JP Morgan is szerepel az IRGC által megcélzott 17 vállalat között.

„Azok a vállalatok, amelyek aktívan részt vesznek terrorista tervekben, minden egyes merényletre viszonzó intézkedésekkel számolhatnak” – közölte az IRGC.

„Ezek a vállalatok április 1-jén, szerdán 20:00-tól (teheráni idő szerint) számolhatnak azzal, hogy minden egyes Iránban elkövetett merényletért megsemmisítik a vonatkozó egységeiket” – közölte az IRGC a Farsz szerint.

Közben a csapások folytatódtak, az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, Irán Izrael mellett továbbra is támadta a közeli arab országokat.

A kuvaiti nemzetközi repülőtéren tűz ütött ki, miután drónok találták el az üzemanyag-tartályokat.

Katar partjai közelében egy olajszállító hajót ért csapás.

Bahreinben egy gyárban okozott tüzet egy dróntámadás.

Eközben Jemenből, amelynek egy részét az Irán által finanszírozott húszik tartják uraémuk alatt, ismét rakétát lőttek ki Izraelre.