Ingatlanadó-növeléshez vezethet az e-Proprietatea digitális ingatlan-nyilvántartó rendszer bevezetése
Fotó: Tuchiluș Alex
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
2026. január 08., 19:532026. január 08., 19:53
Az ingatlanadó további növekedésének kiváltó oka az úgynevezett e-Proprietatea (magyarul e-tulajdon) digitális ingatlan-nyilvántartó rendszer tervezett bevezetése. Ez akár már idén megtörténhet, ugyanis már szabályozva van a bukaresti kormány második fiskális intézkedéscsomagjában, hogy Románia ne veszítse el az uniós finanszírozású országos helyreállítási tervben (PNRR) erre a célra szánt forrásokat.
– olvasható az Economica.net portál cikkében. Ugyanis a PNRR 237. „mérföldköve” alapján az Európai Bizottság azt kéri, hogy az adóalap kapcsolódjon az ingatlan piaci értékéhez, az ingatlanok értékelése legyen automatikus és országos szintű, valamint a rendszer legyen működőképes. A Bizottság nem ír elő konkrét adókulcsot, csupán az adórendszer számítási képletének megváltoztatását kéri az ingatlan piaci értéke alapján.
A kormány által a tavalyi év végén elfogadott második fiskális intézkedéscsomagban – a 2026. január 1-jétől hatályos ingatlanadó-emelés mellett – formálisan szabályozzák az e-Proprietatea rendszert is, amely egy központosított nyilvántartás Románia ingatlanvagyonáról, és célja az adók és illetékek beszedésének hatékonyabbá tétele.
Jelenleg a rendszer még nem működőképes, a kormány korábbi tervei szerint 2027. január 1-jétől válhat működőképessé. Ugyanakkor az Economica.net a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt írja, az e-Proprietatea már idén hatályba léphet, ami újabb lakásadó-emelést von maga után, a januártól érvényben lévő 70–80%-os növekedésen felül.
nem pedig átalányösszegek alapján, amelyeket az ingatlan alapterülete, a település rangja és az azon belüli övezet határoz meg, ahogyan jelenleg történik, beleértve 2026-ot is, nem csak a korábbi éveket – mutatott rá Răzvan Ungureanu, az EY Románia nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló szakembere.
Ennek következtében a szakértő szerint az e-Proprietatea bevezetésével az épületekre kivetett adók a legtöbb ingatlan esetében emelkedni fognak, legalábbis a nagyvárosokban. Ugyanakkor bizonyos régiókban, ahol az ingatlanok piaci értéke alacsony, ennek ellenkezője is előfordulhat.
A PNRR-mérföldkő nem ír elő konkrét százalékos adóemelést vagy az aktuális szinthez képest bizonyos százalékkal magasabb fizetési kötelezettséget, csupán az ingatlan piaci értékéhez való igazítást. Az, hogy az ingatlan piaci értékének hány százalékát teszi majd ki az új ingatlanadó, az aktuális kormánykoalíció politikai döntése lesz – számolt be a gazdasági portál. Amely szerint
2026-ban, a január 1-jei emelés után, egy hasonló, Bukarest 3. kerületében található, de 90 000 euró piaci értékű lakás esetében az adó 457 lej.
Ha a lakás piaci értéke idővel változik, az e-Proprietatea – mint automatizált rendszer – az éves adó összegét is módosítani fogja. Így egy 70 000 eurós piaci értékű, 525 lejes adóval terhelt lakás (0,15%-os adókulcs mellett) elérheti a 80 000 eurós értéket 600 lejes adóval, vagy a 90 000 eurós értéket 675 lejes adóval, ugyanazon 0,15%-os adókulcs alkalmazásával. Az adók az ingatlanpiaci árak alakulásától függenek majd.
Az uniós országokkal összehasonlítva Romániában továbbra is alacsonyabbak lesznek az ingatlanadók. Ugyanennek a 70 000 euró piaci értékű lakásnak az éves adója Romániában 0,15%-os kulcs mellett 108 euró. Azonos feltételek mellett, de 0,23–0,26% közötti adókulccsal Németországban az éves adó 160–180 euró között alakul. Lengyelországban, 0,20–0,25%-os kulcs alkalmazásával, az éves adó 140–175 euró. Franciaországban, ahol a legmagasabb az adókulcs (0,9–1,2%), az éves adó eléri a 630–840 eurót ugyanarra, 70 000 euró piaci értékű lakásra.
Amint arról beszámoltunk, akár megháromszorozódhatott a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint. Amelyek pluszterhét minden lakástulajdonos megérzi valamilyen formában az úgynevezett számítási adóalap drasztikus megnövelése, illetve bizonyos kedvezmények eltörlése következményeként. Korábbi cikkünkben elmagyaráztuk, mi miatt nő ilyen drasztikusan az ingatlanadó, és konkrét példákat is bemutattunk.
Friss összeállításunkból kiderül, jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!