Ingatlanadó-növeléshez vezethet az e-Proprietatea digitális ingatlan-nyilvántartó rendszer bevezetése
Fotó: Tuchiluș Alex
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
2026. január 08., 19:532026. január 08., 19:53
Az ingatlanadó további növekedésének kiváltó oka az úgynevezett e-Proprietatea (magyarul e-tulajdon) digitális ingatlan-nyilvántartó rendszer tervezett bevezetése. Ez akár már idén megtörténhet, ugyanis már szabályozva van a bukaresti kormány második fiskális intézkedéscsomagjában, hogy Románia ne veszítse el az uniós finanszírozású országos helyreállítási tervben (PNRR) erre a célra szánt forrásokat.
– olvasható az Economica.net portál cikkében. Ugyanis a PNRR 237. „mérföldköve” alapján az Európai Bizottság azt kéri, hogy az adóalap kapcsolódjon az ingatlan piaci értékéhez, az ingatlanok értékelése legyen automatikus és országos szintű, valamint a rendszer legyen működőképes. A Bizottság nem ír elő konkrét adókulcsot, csupán az adórendszer számítási képletének megváltoztatását kéri az ingatlan piaci értéke alapján.
A kormány által a tavalyi év végén elfogadott második fiskális intézkedéscsomagban – a 2026. január 1-jétől hatályos ingatlanadó-emelés mellett – formálisan szabályozzák az e-Proprietatea rendszert is, amely egy központosított nyilvántartás Románia ingatlanvagyonáról, és célja az adók és illetékek beszedésének hatékonyabbá tétele.
Jelenleg a rendszer még nem működőképes, a kormány korábbi tervei szerint 2027. január 1-jétől válhat működőképessé. Ugyanakkor az Economica.net a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt írja, az e-Proprietatea már idén hatályba léphet, ami újabb lakásadó-emelést von maga után, a januártól érvényben lévő 70–80%-os növekedésen felül.
nem pedig átalányösszegek alapján, amelyeket az ingatlan alapterülete, a település rangja és az azon belüli övezet határoz meg, ahogyan jelenleg történik, beleértve 2026-ot is, nem csak a korábbi éveket – mutatott rá Răzvan Ungureanu, az EY Románia nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló szakembere.
Ennek következtében a szakértő szerint az e-Proprietatea bevezetésével az épületekre kivetett adók a legtöbb ingatlan esetében emelkedni fognak, legalábbis a nagyvárosokban. Ugyanakkor bizonyos régiókban, ahol az ingatlanok piaci értéke alacsony, ennek ellenkezője is előfordulhat.
A PNRR-mérföldkő nem ír elő konkrét százalékos adóemelést vagy az aktuális szinthez képest bizonyos százalékkal magasabb fizetési kötelezettséget, csupán az ingatlan piaci értékéhez való igazítást. Az, hogy az ingatlan piaci értékének hány százalékát teszi majd ki az új ingatlanadó, az aktuális kormánykoalíció politikai döntése lesz – számolt be a gazdasági portál. Amely szerint
2026-ban, a január 1-jei emelés után, egy hasonló, Bukarest 3. kerületében található, de 90 000 euró piaci értékű lakás esetében az adó 457 lej.
Ha a lakás piaci értéke idővel változik, az e-Proprietatea – mint automatizált rendszer – az éves adó összegét is módosítani fogja. Így egy 70 000 eurós piaci értékű, 525 lejes adóval terhelt lakás (0,15%-os adókulcs mellett) elérheti a 80 000 eurós értéket 600 lejes adóval, vagy a 90 000 eurós értéket 675 lejes adóval, ugyanazon 0,15%-os adókulcs alkalmazásával. Az adók az ingatlanpiaci árak alakulásától függenek majd.
Az uniós országokkal összehasonlítva Romániában továbbra is alacsonyabbak lesznek az ingatlanadók. Ugyanennek a 70 000 euró piaci értékű lakásnak az éves adója Romániában 0,15%-os kulcs mellett 108 euró. Azonos feltételek mellett, de 0,23–0,26% közötti adókulccsal Németországban az éves adó 160–180 euró között alakul. Lengyelországban, 0,20–0,25%-os kulcs alkalmazásával, az éves adó 140–175 euró. Franciaországban, ahol a legmagasabb az adókulcs (0,9–1,2%), az éves adó eléri a 630–840 eurót ugyanarra, 70 000 euró piaci értékű lakásra.
Amint arról beszámoltunk, akár megháromszorozódhatott a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint. Amelyek pluszterhét minden lakástulajdonos megérzi valamilyen formában az úgynevezett számítási adóalap drasztikus megnövelése, illetve bizonyos kedvezmények eltörlése következményeként. Korábbi cikkünkben elmagyaráztuk, mi miatt nő ilyen drasztikusan az ingatlanadó, és konkrét példákat is bemutattunk.
Friss összeállításunkból kiderül, jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!