A környezetvédelmi minisztérium új ellenőrző mechanizmussal bővíti az eddigi nyomkövető rendszert
Fotó: Pinti Attila
Tüntetéssel tiltakoztak a Romsilva állami erdészeti vállalat keretében működő szakszervezetek a bukaresti kormánypalota előtt a nagyvállalat átszervezése ellen. Az erről szóló jogszabálytervezet egyeztetés alatt áll. A Krónikának nyilatkozó Porzsolt Levente – Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsosa – szerint a minisztérium számára valamennyi erdészeti vállalat fontos, nem tesznek közöttük különbséget.
2023. január 12., 14:522023. január 12., 14:52
2023. január 12., 15:022023. január 12., 15:02
Erdészeti szakszervezetek tüntettek csütörtökön a bukaresti kormánypalota előtt egy törvénytervezet ellen, amely hatályba lépésétől számítva három éven belül átszervezné a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium égisze alatt működő legnagyobb romániai erdészeti vállalatot, a Romsilvát. A szakszervezetek szerint az átszervezés során az állami nagyvállalatban a szolgáltatási tevékenységet elválasztanák a kereskedelmitől.
A szakszervezeti vezetők szerint a Romsilva átszervezése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásainak figyelembe vételével történik, ami veszélyezteti az állami nagyvállalat által felügyelt 3,1 millió hektárnyi állami tulajdonú erdő jövőjét Romániában. A Silva erdészeti szakszervezeti szövetség úgy véli, ha a jogszabály életbe lép, akkor az országban lévő faanyagot bizonyos érdekcsoportok kaparinthatják meg. Egyébként a bukaresti kormány által tavaly decemberben elfogadott törvénytervezet többek között olyan intézmények átszervezését vonná maga után, mint a Román Közúti Hatóság, az Állami Pénzverde, a Hivatalos Közlöny, a Légiközlekedési Szolgáltatások Igazgatósága, a Román Polgári Légiközlekedési Hatóság, valamint az Országos Erdőgazdálkodási Vállalat, a Romsilva is.
A környezetvédelmi minisztériumot hazai zöldszervezetek is azzal vádolják, hogy nem tudja hatékonyan ellenőrizni, illetve megakadályozni az illegális fakitermelést.
A környezetvédelmi tárca élén álló RMDSZ-es Tánczos Barna miniszter tanácsosa, Porzsolt Levente erdőmérnök portálunk megkeresésére nem akarta kommentálni az erdészeti szakszervezetek vádjait. Elmondása szerint az erdészek által vitatott jogszabálytervezet nem új, az a korábbi kormány programjában is szerepelt.
Porzsolt Levente szerint ugyanakkor nem lehet és nem is szabad úgy felosztani az erdészeti vállalatokat, hogy ki végez megbízható, jó munkát, illetve ki nem. A tanácsos nem ért egyet azzal, hogy a Romsilva erdészei jobbak vagy rosszabbak lennének, mint a magán- és közbirtokossági erdészetek munkatársai. Valamennyi erdészetre ugyanazok a törvények érvényesek, az állami hatóságok munkáját egyformán ellenőrzik.
Ennek az ellenkezőjét állítja az Európai Bizottság, és ugyanezt tanúsítják az erdőket nemzetközi szinten monitorozó Global Forest Watsch adatai. Minden évben nő a jelenleg hétmillió hektárnyi erdős területek nagysága” – állapította meg a Krónikának Porzsolt Levente.
Porzsolt Levente miniszteri tanácsos visszautasítja az erdőirtásokról szóló, szerinte alaptalan vádakat
Fotó: Makkay József
A miniszteri tanácsos arról is beszélt portálunknak, hogy a hatékonyan működő SUMAL faanyag-nyomkövető rendszert hamarosan összekötik egy műholdas adatokat feldolgozó szoftverrel, amely napra készen jelezni fogja, ha az országban bárhol legális vagy illegális erdőkitermelés folyik. A modern összehasonlító számítógépes rendszerre a napokban hirdetnek közbeszerzést. Amint az új monitoring kiépül, az ország egész területén műholdas jelzéseket tud küldeni a hatóságoknak minden változásról, amely az erdős területekben észlelhető. Hasonló rendszert működtet a mezőgazdasági minisztérium is: a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül műholdas rendszerben ellenőrzik az ország mezőgazdasági területeit.
A zöldszervezetek vádjaival kapcsolatban a miniszteri tanácsos úgy fogalmazott: a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket két nagy csoportba lehet osztani. Amelyik civil szervezet erdészeti szakembereket foglalkoztat és reális panaszokat fogalmaz meg, azzal segíti a szakminisztérium és a hatóságok munkáját. Szerinte vannak viszont olyan zöldek, akik „alap nélküli vádaskodásokkal” sokat ártanak a környezetvédelem ügyének.
Szerintük az intézkedés ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor privatizálták a bankszektort, a kőolajat, a finomítókat, az energiatermelést és -szolgáltatást, a kőolajkombinátokat, az acélgyárakat, a teherautó-, traktor- és mezőgazdaságigép-gyártást, figyelmen kívül hagyva a nemzeti érdekeket, noha az erdők védelme az 1991/51-es számú nemzetbiztonsági törvényben is szerepel. A szakszervezeti szövetség közleményben szögezte le, hogy tiltakozó akciójuk nem politikai jellegű, semmiféle politikai párt nem áll mögötte.
„Annak dacára, hogy Románia 29 milliárd euróból gazdálkodhat az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtására – amiből 14 milliárd euró támogatás és 15 milliárd euró hitel –, a PNRR jóváhagyását megelőző tárgyalásokkor az illetékesek olyan elhibázott engedményeket tettek, elfogadva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásait, amelyekkel a román kormány veszélyezteti a 3,1 millió hektár állami tulajdonban lévő erdő sorsát, amelyben jelenleg körülbelül egymilliárd köbméter faanyag van, több mint 100 milliárd euró értékben” – állítja közleményében a Silva.
A szakszervezeti szövetség úgy véli, az állami vállalatok irányításáról szóló 2011/109-es sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezet sérti az ország stratégiai-gazdasági érdekeit és veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A szóban forgó tervezet értelmében a jogszabály életbe lépésétől számított három éven belül a főként gazdasági tevékenységet folytató állami vállalatokat átszervezik, elválasztva a szolgáltatási tevékenységet a kereskedelmitől. Utóbbival részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok foglalkoznának. Az erdészeti szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet.
Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampánya indult el, és újabb önkormányzatok kapnak támogatást hulladékudvarok építésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!