
A környezetvédelmi minisztérium új ellenőrző mechanizmussal bővíti az eddigi nyomkövető rendszert
Fotó: Pinti Attila
Tüntetéssel tiltakoztak a Romsilva állami erdészeti vállalat keretében működő szakszervezetek a bukaresti kormánypalota előtt a nagyvállalat átszervezése ellen. Az erről szóló jogszabálytervezet egyeztetés alatt áll. A Krónikának nyilatkozó Porzsolt Levente – Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsosa – szerint a minisztérium számára valamennyi erdészeti vállalat fontos, nem tesznek közöttük különbséget.
2023. január 12., 14:522023. január 12., 14:52
2023. január 12., 15:022023. január 12., 15:02
Erdészeti szakszervezetek tüntettek csütörtökön a bukaresti kormánypalota előtt egy törvénytervezet ellen, amely hatályba lépésétől számítva három éven belül átszervezné a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium égisze alatt működő legnagyobb romániai erdészeti vállalatot, a Romsilvát. A szakszervezetek szerint az átszervezés során az állami nagyvállalatban a szolgáltatási tevékenységet elválasztanák a kereskedelmitől.
A szakszervezeti vezetők szerint a Romsilva átszervezése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásainak figyelembe vételével történik, ami veszélyezteti az állami nagyvállalat által felügyelt 3,1 millió hektárnyi állami tulajdonú erdő jövőjét Romániában. A Silva erdészeti szakszervezeti szövetség úgy véli, ha a jogszabály életbe lép, akkor az országban lévő faanyagot bizonyos érdekcsoportok kaparinthatják meg. Egyébként a bukaresti kormány által tavaly decemberben elfogadott törvénytervezet többek között olyan intézmények átszervezését vonná maga után, mint a Román Közúti Hatóság, az Állami Pénzverde, a Hivatalos Közlöny, a Légiközlekedési Szolgáltatások Igazgatósága, a Román Polgári Légiközlekedési Hatóság, valamint az Országos Erdőgazdálkodási Vállalat, a Romsilva is.
A környezetvédelmi minisztériumot hazai zöldszervezetek is azzal vádolják, hogy nem tudja hatékonyan ellenőrizni, illetve megakadályozni az illegális fakitermelést.
A környezetvédelmi tárca élén álló RMDSZ-es Tánczos Barna miniszter tanácsosa, Porzsolt Levente erdőmérnök portálunk megkeresésére nem akarta kommentálni az erdészeti szakszervezetek vádjait. Elmondása szerint az erdészek által vitatott jogszabálytervezet nem új, az a korábbi kormány programjában is szerepelt.
Porzsolt Levente szerint ugyanakkor nem lehet és nem is szabad úgy felosztani az erdészeti vállalatokat, hogy ki végez megbízható, jó munkát, illetve ki nem. A tanácsos nem ért egyet azzal, hogy a Romsilva erdészei jobbak vagy rosszabbak lennének, mint a magán- és közbirtokossági erdészetek munkatársai. Valamennyi erdészetre ugyanazok a törvények érvényesek, az állami hatóságok munkáját egyformán ellenőrzik.
Ennek az ellenkezőjét állítja az Európai Bizottság, és ugyanezt tanúsítják az erdőket nemzetközi szinten monitorozó Global Forest Watsch adatai. Minden évben nő a jelenleg hétmillió hektárnyi erdős területek nagysága” – állapította meg a Krónikának Porzsolt Levente.
Porzsolt Levente miniszteri tanácsos visszautasítja az erdőirtásokról szóló, szerinte alaptalan vádakat
Fotó: Makkay József
A miniszteri tanácsos arról is beszélt portálunknak, hogy a hatékonyan működő SUMAL faanyag-nyomkövető rendszert hamarosan összekötik egy műholdas adatokat feldolgozó szoftverrel, amely napra készen jelezni fogja, ha az országban bárhol legális vagy illegális erdőkitermelés folyik. A modern összehasonlító számítógépes rendszerre a napokban hirdetnek közbeszerzést. Amint az új monitoring kiépül, az ország egész területén műholdas jelzéseket tud küldeni a hatóságoknak minden változásról, amely az erdős területekben észlelhető. Hasonló rendszert működtet a mezőgazdasági minisztérium is: a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül műholdas rendszerben ellenőrzik az ország mezőgazdasági területeit.
A zöldszervezetek vádjaival kapcsolatban a miniszteri tanácsos úgy fogalmazott: a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket két nagy csoportba lehet osztani. Amelyik civil szervezet erdészeti szakembereket foglalkoztat és reális panaszokat fogalmaz meg, azzal segíti a szakminisztérium és a hatóságok munkáját. Szerinte vannak viszont olyan zöldek, akik „alap nélküli vádaskodásokkal” sokat ártanak a környezetvédelem ügyének.
Szerintük az intézkedés ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor privatizálták a bankszektort, a kőolajat, a finomítókat, az energiatermelést és -szolgáltatást, a kőolajkombinátokat, az acélgyárakat, a teherautó-, traktor- és mezőgazdaságigép-gyártást, figyelmen kívül hagyva a nemzeti érdekeket, noha az erdők védelme az 1991/51-es számú nemzetbiztonsági törvényben is szerepel. A szakszervezeti szövetség közleményben szögezte le, hogy tiltakozó akciójuk nem politikai jellegű, semmiféle politikai párt nem áll mögötte.
„Annak dacára, hogy Románia 29 milliárd euróból gazdálkodhat az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtására – amiből 14 milliárd euró támogatás és 15 milliárd euró hitel –, a PNRR jóváhagyását megelőző tárgyalásokkor az illetékesek olyan elhibázott engedményeket tettek, elfogadva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásait, amelyekkel a román kormány veszélyezteti a 3,1 millió hektár állami tulajdonban lévő erdő sorsát, amelyben jelenleg körülbelül egymilliárd köbméter faanyag van, több mint 100 milliárd euró értékben” – állítja közleményében a Silva.
A szakszervezeti szövetség úgy véli, az állami vállalatok irányításáról szóló 2011/109-es sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezet sérti az ország stratégiai-gazdasági érdekeit és veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A szóban forgó tervezet értelmében a jogszabály életbe lépésétől számított három éven belül a főként gazdasági tevékenységet folytató állami vállalatokat átszervezik, elválasztva a szolgáltatási tevékenységet a kereskedelmitől. Utóbbival részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok foglalkoznának. Az erdészeti szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet.

Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampánya indult el, és újabb önkormányzatok kapnak támogatást hulladékudvarok építésére.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
szóljon hozzá!