A környezetvédelmi minisztérium új ellenőrző mechanizmussal bővíti az eddigi nyomkövető rendszert
Fotó: Pinti Attila
Tüntetéssel tiltakoztak a Romsilva állami erdészeti vállalat keretében működő szakszervezetek a bukaresti kormánypalota előtt a nagyvállalat átszervezése ellen. Az erről szóló jogszabálytervezet egyeztetés alatt áll. A Krónikának nyilatkozó Porzsolt Levente – Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsosa – szerint a minisztérium számára valamennyi erdészeti vállalat fontos, nem tesznek közöttük különbséget.
2023. január 12., 14:522023. január 12., 14:52
2023. január 12., 15:022023. január 12., 15:02
Erdészeti szakszervezetek tüntettek csütörtökön a bukaresti kormánypalota előtt egy törvénytervezet ellen, amely hatályba lépésétől számítva három éven belül átszervezné a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium égisze alatt működő legnagyobb romániai erdészeti vállalatot, a Romsilvát. A szakszervezetek szerint az átszervezés során az állami nagyvállalatban a szolgáltatási tevékenységet elválasztanák a kereskedelmitől.
A szakszervezeti vezetők szerint a Romsilva átszervezése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásainak figyelembe vételével történik, ami veszélyezteti az állami nagyvállalat által felügyelt 3,1 millió hektárnyi állami tulajdonú erdő jövőjét Romániában. A Silva erdészeti szakszervezeti szövetség úgy véli, ha a jogszabály életbe lép, akkor az országban lévő faanyagot bizonyos érdekcsoportok kaparinthatják meg. Egyébként a bukaresti kormány által tavaly decemberben elfogadott törvénytervezet többek között olyan intézmények átszervezését vonná maga után, mint a Román Közúti Hatóság, az Állami Pénzverde, a Hivatalos Közlöny, a Légiközlekedési Szolgáltatások Igazgatósága, a Román Polgári Légiközlekedési Hatóság, valamint az Országos Erdőgazdálkodási Vállalat, a Romsilva is.
A környezetvédelmi minisztériumot hazai zöldszervezetek is azzal vádolják, hogy nem tudja hatékonyan ellenőrizni, illetve megakadályozni az illegális fakitermelést.
A környezetvédelmi tárca élén álló RMDSZ-es Tánczos Barna miniszter tanácsosa, Porzsolt Levente erdőmérnök portálunk megkeresésére nem akarta kommentálni az erdészeti szakszervezetek vádjait. Elmondása szerint az erdészek által vitatott jogszabálytervezet nem új, az a korábbi kormány programjában is szerepelt.
Porzsolt Levente szerint ugyanakkor nem lehet és nem is szabad úgy felosztani az erdészeti vállalatokat, hogy ki végez megbízható, jó munkát, illetve ki nem. A tanácsos nem ért egyet azzal, hogy a Romsilva erdészei jobbak vagy rosszabbak lennének, mint a magán- és közbirtokossági erdészetek munkatársai. Valamennyi erdészetre ugyanazok a törvények érvényesek, az állami hatóságok munkáját egyformán ellenőrzik.
Ennek az ellenkezőjét állítja az Európai Bizottság, és ugyanezt tanúsítják az erdőket nemzetközi szinten monitorozó Global Forest Watsch adatai. Minden évben nő a jelenleg hétmillió hektárnyi erdős területek nagysága” – állapította meg a Krónikának Porzsolt Levente.
Porzsolt Levente miniszteri tanácsos visszautasítja az erdőirtásokról szóló, szerinte alaptalan vádakat
Fotó: Makkay József
A miniszteri tanácsos arról is beszélt portálunknak, hogy a hatékonyan működő SUMAL faanyag-nyomkövető rendszert hamarosan összekötik egy műholdas adatokat feldolgozó szoftverrel, amely napra készen jelezni fogja, ha az országban bárhol legális vagy illegális erdőkitermelés folyik. A modern összehasonlító számítógépes rendszerre a napokban hirdetnek közbeszerzést. Amint az új monitoring kiépül, az ország egész területén műholdas jelzéseket tud küldeni a hatóságoknak minden változásról, amely az erdős területekben észlelhető. Hasonló rendszert működtet a mezőgazdasági minisztérium is: a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül műholdas rendszerben ellenőrzik az ország mezőgazdasági területeit.
A zöldszervezetek vádjaival kapcsolatban a miniszteri tanácsos úgy fogalmazott: a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket két nagy csoportba lehet osztani. Amelyik civil szervezet erdészeti szakembereket foglalkoztat és reális panaszokat fogalmaz meg, azzal segíti a szakminisztérium és a hatóságok munkáját. Szerinte vannak viszont olyan zöldek, akik „alap nélküli vádaskodásokkal” sokat ártanak a környezetvédelem ügyének.
Szerintük az intézkedés ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor privatizálták a bankszektort, a kőolajat, a finomítókat, az energiatermelést és -szolgáltatást, a kőolajkombinátokat, az acélgyárakat, a teherautó-, traktor- és mezőgazdaságigép-gyártást, figyelmen kívül hagyva a nemzeti érdekeket, noha az erdők védelme az 1991/51-es számú nemzetbiztonsági törvényben is szerepel. A szakszervezeti szövetség közleményben szögezte le, hogy tiltakozó akciójuk nem politikai jellegű, semmiféle politikai párt nem áll mögötte.
„Annak dacára, hogy Románia 29 milliárd euróból gazdálkodhat az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtására – amiből 14 milliárd euró támogatás és 15 milliárd euró hitel –, a PNRR jóváhagyását megelőző tárgyalásokkor az illetékesek olyan elhibázott engedményeket tettek, elfogadva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásait, amelyekkel a román kormány veszélyezteti a 3,1 millió hektár állami tulajdonban lévő erdő sorsát, amelyben jelenleg körülbelül egymilliárd köbméter faanyag van, több mint 100 milliárd euró értékben” – állítja közleményében a Silva.
A szakszervezeti szövetség úgy véli, az állami vállalatok irányításáról szóló 2011/109-es sürgősségi rendeletet módosító törvénytervezet sérti az ország stratégiai-gazdasági érdekeit és veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A szóban forgó tervezet értelmében a jogszabály életbe lépésétől számított három éven belül a főként gazdasági tevékenységet folytató állami vállalatokat átszervezik, elválasztva a szolgáltatási tevékenységet a kereskedelmitől. Utóbbival részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok foglalkoznának. Az erdészeti szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet.
Románia legátfogóbb erdőtelepítési kampánya indult el, és újabb önkormányzatok kapnak támogatást hulladékudvarok építésére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!