Képünk illusztráció
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai lakosság körében a legalacsonyabb a bankkártyával rendelkezők aránya a régió országai közül a Világbank elemzése szerint. A legtöbben azért utasítják el, mert „nem akarják, hogy megfigyeljék őket”, mások nem látják értelmét a bankszámlának, túl kevés a jövedelmük, vagy a bankautomatához való hozzáférés hiányára hivatkoznak – a Román Bankszövetség felmérése szerint ezek a fő okai a bankszámla elutasításának.
2024. március 31., 10:152024. március 31., 10:15
A Hotnews.ro portál által szemlézett világbanki jelentés szerint Bukarest messze lekörözi az összes megyét a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a bankbetétek értéke tekintetében. A 42 megye közül 18 számít elmaradottnak, a városi és a vidéki területek közötti életszínvonalbeli különbség szembetűnő, és Romániában a második legnagyobb a város-vidék jövedelemkülönbség az Európai Unióban – világít rá a dokumentum.
Bukarestben például 100 ezer felnőttre 49 bankfiók jut, több mint kétszer annyi, mint Moldovában, Dél-Munténiában vagy a délnyugati régióban. És bár a romániai lakosság fele vidéken él, a bankfiókok mindössze 14 százaléka található ott. A vidéki területeken 100 000 felnőttre vetítve mindössze 8 bankfiók jut, a legalacsonyabb az előfordulási ráta Konstanca és Galac megyében (délkelet).
Az alacsony fiókhálózati sűrűség összefügg a nem alapvető banki szolgáltatások hiányával.
Daradics Kingával, az eMAG Magyarország tavaly év végén kinevezett, csíkszeredai származású ügyvezető igazgatójával az e-kereskedelem trendjeiről, a magyar és a romániai piac közötti hasonlóságokról, különbségekről beszélgettünk.
amely a 15 év feletti lakosság több mint felét teszi ki – irányítja rá a figyelmet Kállai Ellának, az Alpha Bank vezető közgazdászának csütörtökön közzétett jelentése. „Romániában a 15–74 év közötti női lakosság 81 százaléka használja az internetet, ám csupán 18 százalékuk használja az online banki szolgáltatásokat és 15 százalék a digitális közszolgáltatásokat, ami jóval elmarad a többi ország szintjétől” – idézi a jelentés a szakembert.
A különbség Bulgáriához képest is nagy, ahol a második legalacsonyabb a 84 százalékos arány, sőt még nagyobb a különbség Lengyelországhoz, Csehországhoz képest, ahol a női lakosság több mint 90 százaléka rendelkezik számlával valamely pénzintézetnél. Az Alpha Bank vezető közgazdásza szerint Romániában a pénzt megtakarítók kevesebb mint fele (37 százalék) tartja valamely pénzintézetnél összespórolt lejecskéit.
És hogy kimaradjanak a bankrendszerből, végül alternatív pénzügyi szolgáltatásokra (uzsorásokra) támaszkodnak, amelyek sokba fájhatnak. A pénzügyi intézmények igénybevétele a fizetések, nyugdíjak és szociális juttatások átutalásánál Romániában a legalacsonyabb a régióban.
A nem kormányzati ügyfelek bankbetétei idén szeptemberben az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal 547,934 milliárd lejre nőttek, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 11,4 százalékkal (reálértéken 2,4 százalékkal) emelkedtek.
„Feltételezve, hogy ez az arány a kedvezményezettek nemétől függetlenül fennáll, ez azt jelenti, hogy a női lakosság 3 százaléka nem pénzintézeten keresztül kapja a fizetését (a 15 év feletti női lakosság 9 százaléka dolgozik a közszférában). Ezzel a teljesítménnyel azonban a közszféra jobban elősegíti a pénzügyi integrációt, mint a versenyszféra, ahol a bérek 59 százalékát utalják át pénzügyi intézményen keresztül. Ez pedig azt jelenti, hogy a női lakosság mintegy 13 százaléka nem kapja a bérét pénzügyi intézményen keresztül (a 15 év feletti női lakosság 31 százaléka dolgozik a magánszektorban)” – állapították meg a tanulmány szerzői.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!