Fotó: Edenred.ro
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet. A javaslat értelmében ugyanis – a munkáltatóra nehezedő többletterhek nélkül – leírhatóvá válna a 10 százalékos jövedelemadóból és/vagy a társadalombiztosítási hozzájárulásból az évi 1450 lej értékű üdülési csekk, amelyet amúgy ma is kapnak a közszférában dolgozók.
2023. március 08., 14:362023. március 08., 14:36
2023. március 08., 16:142023. március 08., 16:14
A bukaresti szenátus elé terjesztett törvényjavaslat kezdeményezője Eugen Țapu-Nazare (PNL), Radu Oprea (PSD) és Turos Lóránd (RMDSZ), de a kormánykoalíció további több mint száz szenátora és képviselője is támogatta kézjegyével a tervezetet.
Jelenleg az üdülési csekkekről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon közintézményeken kívül, amelyek 2019. január 1-jétől 2026. december 31-ig évente 1450 lej értékű üdülési csekket biztosítanak az alkalmazottaknak, a versenyszférában tevékenykedő, alkalmazottaikat egyéni munkaszerződéssel foglalkoztató vállalkozások szintén adhatnak üdülési utalványt. Vagyis a magánszektorban az utalványok odaítélése nem kötelező, a munkáltató belátására van bízva, akinek ugyanakkor állnia kell az utalványok ellenértékét.
Az ezzel járó költségvetési ráfordítás mintegy 6,09 milliárd lejre rúgna évente a törvényhozók becslése szerint. Ugyanakkor a kezdeményezők szerint az összeg 60–65 százaléka visszafolyna az állami költségvetésbe általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve más közterhek, többek között jövedelemadó, társasági adó formájában.
A honatyák azzal érvelnek, hogy az üzleti szektorban dolgozóknak járó üdülési csekkek odaítélését támogató törvény elfogadása az adóterhek csökkentése mellett hozzájárulna a romániai turizmus és a kapcsolódó iparágak fellendüléséhez, és mindez elősegítené majd a román össztermék (GDP) jelentős növekedését.
Romániában az alkalmazottra jutó 40,85 százalékos adóterhek a legmagasabbak az Európai Unióban, az átlag 26–27 százalék. A magas adó alacsony behajtáshoz vezet, például a társadalombiztosítási hozzájárulás esetében, ahol a román állam a teljes összegnek alig a 80–85 százalékát szedi be” – húzta alá a törvénytervezet benyújtása nyomán kiadott közleményében a kedvezményezők részéről Eugen Țapu-Nazare.
„Ugyanakkor a jogszabályjavaslat elfogadása a két munkavállalói kategória – a köz- és a versenyszférában foglalkoztatottak – közötti megkülönböztetés felszámolásán kívül hozzájárulna a koronavírus-világjárvány okozta válság által leginkább érintett iparágak – a turizmus és a HoReCa-ágazat – újjáélesztéséhez. Emellett a kapcsolódó iparágak fejlődéséhez is vezetne, mint például az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások stb. Emellett csökkenti az egy munkavállalóra jutó adóköltséget, és a gazdaságban jelentkező közvetlen hatások növelik a bruttó hazai terméket” – szögezi le a román nemzeti liberális honatya.
A törvényhozó közleménye szerint a jogszabályjavaslatot első olvasatban Nicolae Ciucă miniszterelnöknek is bemutatták. Lapunk megkereste az előterjesztés ügyében Turos Lórándot, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás