Az Első otthon az első években meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében, de ma már egyre kisebb az érdeklődés iránta
Fotó: Bálint Eszter
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt. Szakértők szerint azért, mert ma már a bankok kedvezőbb hitelkonstrukciókat is nyújtanak, illetve sokan nagyobb, drágább lakást szeretnének vásárolni, mint ami a program keretében elérhető.
2024. április 04., 09:572024. április 04., 09:57
Mindössze 1940 hitelre nyújtottak állami garanciát 2023-ban az Új otthon programon keresztül, ami 95 százalékos csökkenést jelent a csúcsidőszakhoz képest. Sőt a program idei első hónapjában is alig 100 garanciát biztosítottak, holott néhány éve még nagyon résen kellett lenniük a fiataloknak, hogy ne maradjanak hoppon – irányítja rá a figyelmet a Panorama.ro portál elemzése, amely az állam által támogatott lakásvásárlási programok alakulását veszi górcső alá.
Mint ismeretes, az akkor még Első otthon nevet viselő program 2009-ben indult, amikor ugyan a gazdasági válság nyomán csökkenésnek indultak az ingatlanárak, ám a fiatalok nagy része az akkori piaci körülmények között nem tudott bankkölcsönhöz jutni, és csak keveseknek nyílt lehetőségük önerőből lakást vásárolni.
Az SVN Romania tanácsadó cég által készített megfizethetőségi index szerint
Ilyen körülmények között jól jött, hogy az állami program keretében csak 5 százalékos önrészt kellett a fiataloknak összekuporgatniuk a bankok által megkövetelt 15 százalék helyett, és a kamatlábak is kedvezőek voltak az állami garanciának köszönhetően – ugyanis az államnak kell fizetnie a banknak, ha a hiteligénylő fizetésképtelenné válik.
Fotó: Jakab Mónika
Az új lakások vásárlására kivetett 5 százalékos áfával együtt az Első otthon program működése 15 éve alatt 64 milliárd lej (átlagárfolyamon számolva mintegy 14 milliárd euró) értékű hitelt támogatott.
„Az Első otthon meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében a bevezetésének első éveiben, amikor a lakásvásárlásra nyújtott hitelek több mint 70 százalékát a program keretében nyújtották. Nem szabad elfelejteni, hogy többek között a 2008–2009-es gazdasági és pénzügyi válság utáni első évekről beszélünk, amikor az embereknek csökkent a jövedelmük, és drasztikusan csökkentek az árak az ingatlanpiacon” – értékelt a Panorama.ro megkeresésére Cătălin Marin, az SVN Románia | Credit & Financial Solutions managing partnere.
Az elemzés felidézte: 2016-ban az eredetileg garanciákra elkülönített 1,5 milliárd lejes pénzalapot mintegy négy hónap alatt kimerítették. A fiatalok az összeállított iratcsomójukkal hónapokig vártak az újabb kiegészítésre. A számok azt mutatják, hogy abban az évben volt a legmagasabb a garanciák összege: 3,5 milliárd lej – derül ki a program lebonyolításával megbízott állami garanciaalapnak (FNGCIMM) a portálhoz eljuttatott adataiból.
Fotó: Haáz Vince
„A piac elkezdett fejlődni, többek között a kínálati oldalon. Az adataink például azt mutatják, hogy 2015 és 2019 között majdnem megháromszorozódott a közepes árkategóriájú projektek aránya, és azt is figyelembe kell venni, hogy az átadott lakások száma is emelkedett, tehát nem csak az arány nőtt, hanem a közepes árkategóriájú lakások száma is” – mutatott rá Cătălin Marin.
Tapasztalatai szerint ugyanakkor a vásárlók elkezdtek minőségi, jobb környéken elhelyezkedő lakásokat keresni, amelyek már nem férnek bele az Első otthon program felső határaiba.
A csúcsot amúgy a 2012-es év tartja, amikor 41 026 szerződést írtak alá.
Az Új otthon nevű lakásvásárlási program iránt sokkal kevesebben érdeklődnek, mint egy évvel ezelőtt. Felére csökkent az igénylések száma, a kiszámíthatatlan helyzet, a hatalmas mértékű infláció és a növekvő kamat elbizonytalanítja a lakásvásárlókat.
Az elemzés emlékeztet: az elmúlt években az ingatlanpiaci árak tovább emelkedtek az építőanyag- és energiaárak felsrófolása közepette. De a kegyelemdöfést az Első otthon, majd a később Új otthon számára a kamatlábak 2022-től kezdődő emelkedése adta meg, ami miatt egyébként a kormány módosította a program keretében nyújtott hitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor figyelembe vett bankközi kamatlábnak (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC) váltását.
– magyarázta Cătălin Marin. Rámutatott: ma az Új otthon program keretében értékesített lakások aránya a teljes romániai ingatlanpiaci eladások kevesebb mint 1,5 százaléka. A szakember szerint ez azért van így, mert a program keretében a kamatok változóak, és több mint 2 százalékkal magasabbak, mint a három-öt évre fix kamatozású ajánlatok, továbbá mert a lakásvásárlásra vágyóknak sikerült az 5 százalékos előleghez képest többet megtakarítaniuk.
Emellett a programban szereplő árplafon is túl alacsony mind a kínálat, mind a kereslet tekintetében – az emberek magasabb jövedelemmel rendelkeznek és változatosabbak a lakásválasztási szempontok.
Egymilliárd lejes hiteltámogatási kerettel folytatódik 2024-ben a kedvezményes lakásvásárlást lehetővé tevő Új otthon program.
A hitelpiacon ugyanakkor egyelőre nem várhatunk látványos változást, a kamatlábak egyelőre nem mutatják a csökkenés jeleit, de ez szakemberek szerint a közeljövőben megtörténhet. A Svájci Nemzeti Bank ugyanis nemrég 25 százalékpontos kulcskamat-csökkentést jelentett be, ami megadhatja az alaphangot ahhoz, hogy az Egyesült államok jegybanki szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is hasonló lépésre szánja magát. Az amerikai jegybank 2024-ben várhatóan háromszor csökkenti az irányadó kamatlábat.
Az infláció alakulásától függően a Román Nemzeti Bank (BNR) is csökkentheti a kamatokat, és a hitelek olcsóbbá válhatnak, ami tovább taszíthatja ezt a kormányprogramot a jelentéktelenség felé – vetítette előre a Panorama.ro elemzése.
Kevesebb új lakást adtak át Romániában tavaly, mint egy évvel korábban, amire nem volt példa az elmúlt évtizedben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Tovább emelkedtek februárban a lakásárak, az ország legdrágább városai Kolozsvár és Brassó, majd Bukarest és Konstanca következik, utóbbi egyre közelebb kerül a fővárosi szinthez, de az év második hónapjának árbajnoka Nagyvárad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!