Fotó: Beliczay László
Az Új otthon elnevezésű lakásvásárlási program iránt sokkal kevesebben érdeklődnek, mint egy évvel ezelőtt. Felére csökkent az igénylések száma, a kiszámíthatatlan helyzet, a hatalmas mértékű infláció és a növekvő kamat elbizonytalanítja a lakásvásárlókat – fejtették ki gazdasági elemzők.
2022. április 22., 19:012022. április 22., 19:01
Drasztikusan megváltozott a trend: miközben egy évvel ezelőtt még soha nem tapasztalt érdeklődés övezte az Új otthon lakásvásárlási programot, idén felére csökkent az igénylések száma. Elemzők szerint a növekvő infláció és kamat elbizonytalanítja a potenciális lakásvásárlókat.
Az országos garanciaalap (FNGCIMM) tájékoztatása szerint a program első hónapjában valamivel több mint ezer hitelkérelmet hagytak jóvá, miközben tavaly ilyenkor a program indítása utáni első hónapban már közel kétezer kérést hagytak jóvá. Az Új otthon program összköltségvetése idén 1,5 milliárd lej, a keretnek eddig mindössze 15 százaléka fogyott el. Idén egy átlaghitel értéke 76 ezer euró, 7 ezer euróval több, mint egy évvel korábban.
Megalapozottnak tartja a visszafogottságot Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Lapunknak kifejtette, 15 éves rekordon van az infláció, a március végi legfrissebb adatok szerint átlépte a 10 százalékos pszichológiai határt.
– részletezte a közgazdász. Hozzátette, a meredeken növekvő infláció kezelésére a Román Nemzeti Bank legfontosabb eszköze az alapkamat-emelés, ha az infláció tovább emelkedik, valószínű elkerülhetetlen lesz a további alapkamat-növelés, ami beépül a banki hitelek kamataiba. Ahogy emelkedik a kamat, növekednek a törlesztőrészletek, így egyre többen döntenek úgy, hogy ezt nem vállalják be, vagy nem is hagynak számukra jóvá hitelt, mert nem elég rá a jövedelmük.
Az Új otthon program iránt lecsökkent érdeklődés az ingatlanpiacon a kereslet visszaeséséhez, az árak mérséklődéséhez kellett volna vezessen, ám egyelőre nem ez történt – hívta fel a figyelmet Szász Levente. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja készített egy elemzést, eszerint az ingatlanárak az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt időszakban jelentősen növekedtek, ráadásul a tranzakciók száma is nőtt.
– fejtette ki Szász Levente. Az elemzés szerint Kolozsváron egy hónap alatt, februártól márciusig 4,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, Bukarestben 2,4 százalékkal, Brassóban 2,7 százalékkal, Temesváron 0,2 százalékkal.
Egyre nehezebb lakást venni. A háború, a növekvő infláció, az energiaválság a hitelek drágulásához vezet
Fotó: Pinti Attila
A bizonytalanság mindig tükröződik a hitelkamatokban, a háború, a növekvő infláció, az energiaválság oda vezet, hogy drágulnak a hitelek – szögezte le lapunknak Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Kifejtette, a bankok is tesznek ilyenkor egy lépést hátra, szigorúbban bírálják el a hiteleket, bizonytalannak ítélt jövedelmeket már nem vesznek figyelembe. Ez oda vezet, hogy csökken a hitelfelvevő képesség, egyre kisebb összegekhez lehet hozzáférni.
A kockázat mind a két oldalon megnövekedett – mondta a pénzügyi szakértő. Felidézte, a 2008-as válság után a központi bankok pénzt nyomtak a piacra, a bankközi kamatok viszonylag alacsonyak voltak, ami azt eredményezte, hogy a lakosság aránylag olcsón és stabilan jutott az elmúlt tíz évben hitelhez, sokan vásároltak ingatlant, rengeteg ingatlanfejlesztés zajlott. Éppen az ösztönzött hitelfelvételi lehetőség következtében hatalmas ütemben növekedtek az ingatlanárak, és ez nem állt le, hiszen most már az építőanyag is robbanásszerűen megdrágult. „Kettős nyomás nehezedik a potenciális vásárlókra: drágul az ingatlan, emelkedik a kamat. Tehát egyre nagyobb hitelt kellene felvenni, egyre drágábban, ez sokakat elrettent” – mondta Bordás Attila.
Az Új otthon program változó kamatozású, a jelenlegi körülmények mellett érdemes megnézni a fix, vagyis rögzített kamatozású jelzáloghitelre adott ajánlatokat – tanácsolják az elemzők. Bordás Attila kifejtette, harminc évre egyetlen bank sem kötelezi el magát fix kamattal, ilyen ajánlatot ne is keressünk.
A szakértő elmondta, olyan ajánlatok is vannak a piacon, hogy a bankok egy és hét év között kínálják a rögzített kamatot. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban kiszámítható a törlesztőrészlet, és valószínűsíthető, hogy ennyi idő alatt megszűnik a bizonytalanság, javul a helyzet. Ezért érdemes megfontolni, még akkor is, ha a rögzített kamat 1–2 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi változó. Bordás Attila hangsúlyozta, a bankrendszernek refinanszírozhatóvá kell tennie a hiteleket a magánszemélyek számára, tehát ha közben megjelenik egy előnyösebb ajánlat, az ügyfélnek jogában áll lépni, a fix kamatozás esetén ugyanakkor a bank kérhet 1–3 százalékos előtörlesztési illetéket.
Kilenc éve nem volt ekkora a hitelkamatláb
A szerdai 4,71 százalékról 4,73 százalékra nőtt csütörtökön a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR). Ennél magasabb ROBOR-szintet 2013. április 10-én jegyeztek, amikor 4,74 százalékon állt a mutató. 2020 elején évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a szerdai 4,88 százalékról 4,90 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 4,96 százalékról 4,97 százalékra emelkedett. A BNR igazgatótanácsa nemrég 2,5 százalékról 3 százalékra emelte az alapkamatot. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 1,86 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,17 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fokhagymát termesztő gazdálkodóknak már csak néhány nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a fokhagymatermesztési támogatási program keretében nyújtott, 3000 euró/hektár összegű támogatást.
Bár az év elején az illetékesek azzal biztattak, hogy a 2026-os esztendőben rekordhosszúságú új gyorsforgalmi utat adnak át, az eddigi mérleg egyelőre igencsak szerény.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2026 első negyedévében átlépte a 471,1 milliót, 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Egyórás tüntetést tart szerdán az egészségügyben dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség a kormány épületénél, ahonnan a parlament előtti térre vonulnak – nyilatkozta kedden az Agerpresnek Leonard Bărăscu elnök.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!