Fotó: Beliczay László
Az Új otthon elnevezésű lakásvásárlási program iránt sokkal kevesebben érdeklődnek, mint egy évvel ezelőtt. Felére csökkent az igénylések száma, a kiszámíthatatlan helyzet, a hatalmas mértékű infláció és a növekvő kamat elbizonytalanítja a lakásvásárlókat – fejtették ki gazdasági elemzők.
2022. április 22., 19:012022. április 22., 19:01
Drasztikusan megváltozott a trend: miközben egy évvel ezelőtt még soha nem tapasztalt érdeklődés övezte az Új otthon lakásvásárlási programot, idén felére csökkent az igénylések száma. Elemzők szerint a növekvő infláció és kamat elbizonytalanítja a potenciális lakásvásárlókat.
Az országos garanciaalap (FNGCIMM) tájékoztatása szerint a program első hónapjában valamivel több mint ezer hitelkérelmet hagytak jóvá, miközben tavaly ilyenkor a program indítása utáni első hónapban már közel kétezer kérést hagytak jóvá. Az Új otthon program összköltségvetése idén 1,5 milliárd lej, a keretnek eddig mindössze 15 százaléka fogyott el. Idén egy átlaghitel értéke 76 ezer euró, 7 ezer euróval több, mint egy évvel korábban.
Megalapozottnak tartja a visszafogottságot Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Lapunknak kifejtette, 15 éves rekordon van az infláció, a március végi legfrissebb adatok szerint átlépte a 10 százalékos pszichológiai határt.
– részletezte a közgazdász. Hozzátette, a meredeken növekvő infláció kezelésére a Román Nemzeti Bank legfontosabb eszköze az alapkamat-emelés, ha az infláció tovább emelkedik, valószínű elkerülhetetlen lesz a további alapkamat-növelés, ami beépül a banki hitelek kamataiba. Ahogy emelkedik a kamat, növekednek a törlesztőrészletek, így egyre többen döntenek úgy, hogy ezt nem vállalják be, vagy nem is hagynak számukra jóvá hitelt, mert nem elég rá a jövedelmük.
Az Új otthon program iránt lecsökkent érdeklődés az ingatlanpiacon a kereslet visszaeséséhez, az árak mérséklődéséhez kellett volna vezessen, ám egyelőre nem ez történt – hívta fel a figyelmet Szász Levente. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja készített egy elemzést, eszerint az ingatlanárak az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt időszakban jelentősen növekedtek, ráadásul a tranzakciók száma is nőtt.
– fejtette ki Szász Levente. Az elemzés szerint Kolozsváron egy hónap alatt, februártól márciusig 4,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, Bukarestben 2,4 százalékkal, Brassóban 2,7 százalékkal, Temesváron 0,2 százalékkal.
Egyre nehezebb lakást venni. A háború, a növekvő infláció, az energiaválság a hitelek drágulásához vezet
Fotó: Pinti Attila
A bizonytalanság mindig tükröződik a hitelkamatokban, a háború, a növekvő infláció, az energiaválság oda vezet, hogy drágulnak a hitelek – szögezte le lapunknak Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Kifejtette, a bankok is tesznek ilyenkor egy lépést hátra, szigorúbban bírálják el a hiteleket, bizonytalannak ítélt jövedelmeket már nem vesznek figyelembe. Ez oda vezet, hogy csökken a hitelfelvevő képesség, egyre kisebb összegekhez lehet hozzáférni.
A kockázat mind a két oldalon megnövekedett – mondta a pénzügyi szakértő. Felidézte, a 2008-as válság után a központi bankok pénzt nyomtak a piacra, a bankközi kamatok viszonylag alacsonyak voltak, ami azt eredményezte, hogy a lakosság aránylag olcsón és stabilan jutott az elmúlt tíz évben hitelhez, sokan vásároltak ingatlant, rengeteg ingatlanfejlesztés zajlott. Éppen az ösztönzött hitelfelvételi lehetőség következtében hatalmas ütemben növekedtek az ingatlanárak, és ez nem állt le, hiszen most már az építőanyag is robbanásszerűen megdrágult. „Kettős nyomás nehezedik a potenciális vásárlókra: drágul az ingatlan, emelkedik a kamat. Tehát egyre nagyobb hitelt kellene felvenni, egyre drágábban, ez sokakat elrettent” – mondta Bordás Attila.
Az Új otthon program változó kamatozású, a jelenlegi körülmények mellett érdemes megnézni a fix, vagyis rögzített kamatozású jelzáloghitelre adott ajánlatokat – tanácsolják az elemzők. Bordás Attila kifejtette, harminc évre egyetlen bank sem kötelezi el magát fix kamattal, ilyen ajánlatot ne is keressünk.
A szakértő elmondta, olyan ajánlatok is vannak a piacon, hogy a bankok egy és hét év között kínálják a rögzített kamatot. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban kiszámítható a törlesztőrészlet, és valószínűsíthető, hogy ennyi idő alatt megszűnik a bizonytalanság, javul a helyzet. Ezért érdemes megfontolni, még akkor is, ha a rögzített kamat 1–2 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi változó. Bordás Attila hangsúlyozta, a bankrendszernek refinanszírozhatóvá kell tennie a hiteleket a magánszemélyek számára, tehát ha közben megjelenik egy előnyösebb ajánlat, az ügyfélnek jogában áll lépni, a fix kamatozás esetén ugyanakkor a bank kérhet 1–3 százalékos előtörlesztési illetéket.
Kilenc éve nem volt ekkora a hitelkamatláb
A szerdai 4,71 százalékról 4,73 százalékra nőtt csütörtökön a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR). Ennél magasabb ROBOR-szintet 2013. április 10-én jegyeztek, amikor 4,74 százalékon állt a mutató. 2020 elején évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a szerdai 4,88 százalékról 4,90 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 4,96 százalékról 4,97 százalékra emelkedett. A BNR igazgatótanácsa nemrég 2,5 százalékról 3 százalékra emelte az alapkamatot. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 1,86 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,17 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!