Fotó: Pixabay.com
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
2023. május 03., 22:012023. május 03., 22:01
A gazdasági lap összeállításában kiemelik, tavaly 4,7 százalékos volt a romániai gazdasági növekedés; miközben 2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék az Európai Unióban jegyzett GDP 53 százalékát tette ki, 2021-ben már 74 százalékon állt. Csakhogy időközben a lakosság az 1990-ben jegyzett 23,2 millióról 19 millióra apadt: 1989 után drasztikusan csökkent a gyermekvállalási kedv, több millióan pedig elvándoroltak az országból, amely így jelenleg jelentős munkaerőhiánnyal küzd.
A brit újság cikkében megállapítják: a szállodák, a bárok és vendéglők is munkásokat keresnek, de a legnagyobb hiány az építőiparban tapasztalható. Megszólaltatják egy vállalkozás vezetőjét, aki 350 alkalmazottat foglalkoztat, közülük pedig 200 külföldi, nagyrészt Sri Lanka-iak és vietnámiak.
Alexandru Băiculescu szerint munkaerő-közvetítőkön keresztül érkeztek, de a romániai bürokrácia nem bírja el a nagy kereslet okozta nyomást, ezért sokan út közben „elvesznek”, mások „lecsapnak” rájuk – például az Egyesült Arab Emirátusokban –, míg romániai vízumukra várnak. A vállalkozó hozzátette:
Adriana Iftime, az építőipari munkaadók szövetségének elnöke szerint csak az ágazatban 100 ezer új munkásra lenne szükség 2024-ig. Nem véletlen, hiszen Románia 27 milliárd eurós támogatást kap az uniós finanszírozású helyreállítási terv révén – amelyből 17 milliárd infrastruktúrafejlesztésre megy –, egyéb forrásokat is figyelembe véve pedig 2027-ig mintegy 80 milliárd eurót hívhat le. Hiába azonban a rengeteg pénz, a nagyberuházásokat meg is kell valósítania valakinek.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Az Economist cikkében emlékeztetnek, hogy miközben 2017-ben még csupán 3000 külföldi dolgozót fogadhattak hivatalosan a romániai cégek, idén 100 ezer főnek adhatnak munkát. Oana Țoiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a parlament munkaügyi bizottságának tagja úgy fogalmazott a lapnak, hogy a vendégmunkások gyors megoldást jelentenek, viszont sok helyet az országon belül élők is elfoglalhatnának, ha a társadalombiztosítási rendszer és a „büntető” adózás nem tenné vállalhatatlanná a részmunkaidőt, főleg a kisgyermekes anyák számára. A politikus szerint óriási potenciál rejlik abban, hogy bizonyos itthoni rétegek számára vonzóvá tegyék a felkínált állások egy részének betöltését.
54 765-en az Unió más tagállamában születtek. A számok nem tartalmazzák a mintegy 200 ezer, a szomszédos Moldovai Köztársaságból bevándoroltakat – akik közül sokan román állampolgársággal is rendelkeznek –, illetve a mintegy 113 ezer itt tartózkodó ukrajnai menekültet.
Az ENSZ migrációs szervezetének bukaresti képviselője, Mircea Mocanu úgy fogalmazott: 2030-ra – a moldovaiakat leszámítva – mintegy 600 ezer külföldi vendégmunkás fog Romániában élni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!