Az elmúlt két évben az Európai Unióban sok vitát okozó ukrán gabonaexport mára részben rendeződött
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Az ukrajnai gabonaexport volt a fő téma Nagy István magyar agrárminiszter és Tarasz Viszockij, az ukrán kormány mezőgazdasággal megbízott ügyintézőjének kijevi találkozóján. A két fél megállapította, hogy az elmúlt időszakban helyreálltak Ukrajna fekete-tengeri szállítási útvonalai, ami csökkentette a nyomás az uniós tagország mezőgazdaságára.
2024. szeptember 02., 14:032024. szeptember 02., 14:03
Az elmúlt két évben az európai uniós – főleg a kelet-európai piacra – érkező olcsó ukrán mezőgazdasági termékek okozták a legtöbb vitát Kijev, Budapest, Bukarest, Pozsony és Varsó között, aminek nyomására Brüsszel is lépni kényszerült, és korlátozta, feltételekhez kötötte az ukrán gabonafélék európai importját. A mára megszületett, részben megnyugtató megoldást azonban nem az európai szárazföldi tranzitútvonalak szigorúbb ellenőrzése hozta el, hanem az a tény, hogy
Nagy István mezőgazdasági miniszter felidézte, hogy a háború kitörését követően az ukrán gabonaexport súlyos zavarokkal küzdött, a tengeri transzport ellehetetlenült. Az Európai Unió Szolidaritási Sávok létesítésével megteremtette a lehetőségét annak, hogy az ukrán termékek szárazföldön eljussanak a hagyományos piacaikra, de a gabona ehelyett Európában rekedt, jelentős kihívások elé állítva az európai termelőket. A miniszter szavai szerint az áttörést a fekete-tengeri szállítási útvonalak újbóli működése hozta el, tájékoztat az Agrárminisztérium sajtóosztálya.
Ukrán-magyar szakminisztériumi tárgyalások. A vitás kérdéseket sikerül rendezni
Fotó: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba
Ezzel együtt a magyar tárcavezető elismerte, hogy
A miniszteri találkozón az is elhangzott, hogy az elmúlt időszakban kialakult párbeszéd a magyar és az ukrán agrártárca között stabilizálódott. Nem lehet olyan probléma, amit ne tudnának megbeszélni, a kihívásokra a jó válaszokat közösen tudják megadni.
Az egyeztetésen a szélsőséges időjárás és a szárazság okozta nehézségek is szóba kerültek. A gabona és olajos magvak tekintetében az aszály miatt kevesebb lesz az ukrán termés a tavalyinál.
Ukrajna szomszédai közül továbbra is Románia a legnagyobb gabonaimportőr, a behozott gabona mennyisége azonban több mint 60 százalékkal kevesebb, mint korábban.
Nagy István kifejtette, hogy a Brüsszel által bevezetett autonóm kereskedelem liberalizációs intézkedés (ATM) 2025. június 5-én lejár, ezért addig az uniónak megnyugtató és hosszú távú megoldást kell találnia az ukrán mezőgazdasági termékek okozta kihívásokra. A magyar szaktárca vezetője meghívta Tarasz Viszockij miniszteri ügyvivőt a Magyarországon sorra kerülő uniós agrártanács ülésére.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.
Ukrajna 2024 áprilisában rekordmennyiségű, több mint 13 millió tonna árut exportált, ami felülmúlta a 2022. februári adatokat: az áprilisi export értéke elérte a 3,3 milliárd dollárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!