
Mélyreható változások. Tánczos szerint jövőre akár már lehet béremelésekről beszélni, de az adóbehajtás rendszerét gyökeresen át kell alakítani
Fotó: gov.ro
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
2025. július 16., 08:302025. július 16., 08:30
Tánczos elmondta, hogy 2025-ben nem lát lehetőséget a fizetések és a nyugdíjak indexálására, de a kifizetések garantáltak.
„Decemberben, és januárban, amikor a költségvetést készítettük, ez volt az első számú prioritás: hogy az év végéig minden kockázat nélkül biztosítsuk az összes fizetés és az összes nyugdíj kifizetését, és ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy nem tudunk fizetni, ne legyenek fennakadások, a havi kifizetéseket időben, késedelem nélkül lehessen biztosítani ezeken a területeken” – mondta az RMDSZ-es kormányfőhelyettes kedd este az Antena 3 hírtelevízió műsorában.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy
„A fizetések és a nyugdíjak befagyasztása, az indexálás leállítása egyértelműen ideiglenes intézkedés. Ha 2026-ban kiegyenlítődnek a dolgok, akkor valahol az év második felében látom az esetleges indexálás esélyét. De Romániának legalább egy évig szüksége van arra, hogy helyreállítsa a költségvetés egyensúlyát, feltéve, hogy a gazdaságot támogató intézkedésekkel is rendelkezünk” – ecsetelte.
Annak érdekében, hogy a megszorító intézkedések ne befolyásolják a gazdasági növekedést, Tánczos szerint
„Ezeknek a gazdaságélénkítő intézkedéseknek párhuzamosan kell történniük az állami bevételek növelését célzó intézkedésekkel. Ellenkező esetben olyan gazdasági visszaesésbe kerülünk, amelyből soha nem fogunk kijönni. Ugyanakkor ez a csomag a következő 10 év növekedésének alapja. (...) De sajnos a fogyasztásvezérelt növekedést választották, miközben a fogyasztás és a kereslet sokkal gyorsabban nőtt, mint a belföldi termelés. A kettő közötti különbséget importból fedezték, és amíg a termékek az országon kívülről érkeztek, addig a Romániában megtermelt hozzáadott érték lényegében külföldre ment.
– húzta alá.
Az adóreformért felelős miniszterelnök-helyettest ennek kapcsán arról kérdezték, hogy a roncsprogram felfüggesztése hogyan érintette az autóipart.
„2021-ben, amikor a környezetvédelmi minisztériumba kerültem, négyéves roncsprogramtervet készítettünk, kiszámíthatósággal, egyes utalványtípusok csökkenésével és mások növekedésével, és az új autók regisztrációjának növekedése mellett sikerült a használt autók számát korlátozni, sőt csökkenteni. Ez tehát olyasmi, ami hosszú távon előnyös. (...) Oké, egyetértek, hogy újra kell gondolnunk. Meggyőződésem, hogy a kollégáink az asztalnál ülve, látva a számokat, megnézve ezeket a programokat, meg fognak győződni arról, hogy szükség van ösztönző intézkedésekre a hazai termelés számára” – fogalmazott.

Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Azt is kijelentette:
A 7 százalékos hiánycél a tavalyi 9,3-as után a januárban elfogadott költségvetés szerint nagyon sok minisztériumban a személyi kiadások csökkentését, a szociális juttatások rendszerének komoly reformját, az egészségügyben komoly reformokat, köztük az egészségbiztosítási alap szilárd alapokra helyezését jelentette – mondta a miniszterelnök-helyettes.
„Több millió olyan állampolgár van, akik csak akkor jutnak egészségügyi ellátáshoz, ha fizetnek az egészségbiztosításért. Egészségbiztosítási hozzájárulás a 3000 lej feletti nyugdíjakra, más kategóriákra, amelyek eddig mentesültek, tehát
Természetesen a diákok, a gyerekek nem tartoznak majd a fizetők közé, ahogy az egészségügyi programokban részt vevő betegkategóriák sem, mint például a cukorbetegség, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, de nem folytathatjuk a végtelenségig a kivételezésket” – mondta Tánczos.
A miniszterelnök-helyettes szerint az önkormányzatokban is át kell gondolni a reformokat.
hogyan viselkedjenek a polgármesterek, és milyen eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a helyi költségvetést is egyensúlyban tudják tartani.
Azt is elmagyarázta, hogy miért az állampolgárokat érintik először az intézkedések az állami intézmények helyett.
amikor a hiány exponenciálisan, vagy nem exponenciálisan, de nagyon nagy mértékben nőtt. Bizonyára sem Bolojan miniszterelnök úr, sem mi nem az áfaemeléssel vagy az egészségbiztosítással kezdünk volna. Adtak nekünk egy viszonylag világos menetrendet. Július 8-iág be kellett nyújtanunk egy elfogadott csomagot, és ezt a csomagot a parlamentnek a lehető leggyorsabban jóvá kellett hagynia. Ezért választottuk a felelősségvállalás lehetőségét, hogy az első csomagot be tudjuk nyújtani a Bizottságnak. A költségvetési hatás szempontjából a bemutatott csomag, az első csomag nagyságrendekkel nagyobb, mint az állami vállalatok juttatásaiból, a parlamenti képviselők juttatásaiból, vagy az állami költségvetésből, illetve az állami vállalatoknál fizetett más kategóriájú alkalmazottak vagy személyek juttatásaiból lefaragott összegek. De a kormány szándéka nagyon világos volt.
Nálunk nagyon magasak a fizetések. Nyolcezer, hétezer, tízezer euró. Ott biztosan csökkenteni kell majd a személyzetet és a fizetéseket” – magyarázta az adóreformért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az erre irányuló intézkedések a 2. csomagban fognak érkezni. Amelyek kapcsán kifejtette:
és a megyei önkormányzatok létszámához is hozzányúlhatnak, jelenleg ugyanis a legkisebb létszámmal működő megyei önkormányzat állománya nagyjából az egyharmada a legnagyobbénak, ahol nem figyeltek oda a kiadásokra.
Ezzel egyidejűleg az ingatlanadó kérdését is felülvizsgálják.
„Egy 100 négyzetméteres borszéki ingatlan nem hasonlítható össze a bukaresti 100 négyzetméterrel. Ezért a piaci értéknek kell érvényesülnie, és az ingatlanokat ennek az értéknek megfelelően kell megadóztatni” – érvelt a kormányfőhelyettes.
„Környezetvédelmi adót semmiképpen sem vezetünk be, de a dolgokat egyensúlyba kell hozni, mert vannak olyan autók, amelyek után 40 lejes adót fizetnek, és tízszer szennyezőbbek, mint azok, amelyek után 100 lejes adót kell fizetni. Itt is ki kell egyenlíteni a dolgokat. Ma megbeszélést folytattam az autógyártókkal és az importőrökkel. Nekik vannak javaslataik, a polgármestereknek is vannak javaslataik” – mondta Tánczos Barna.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!