
Mélyreható változások. Tánczos szerint jövőre akár már lehet béremelésekről beszélni, de az adóbehajtás rendszerét gyökeresen át kell alakítani
Fotó: gov.ro
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
2025. július 16., 08:302025. július 16., 08:30
Tánczos elmondta, hogy 2025-ben nem lát lehetőséget a fizetések és a nyugdíjak indexálására, de a kifizetések garantáltak.
„Decemberben, és januárban, amikor a költségvetést készítettük, ez volt az első számú prioritás: hogy az év végéig minden kockázat nélkül biztosítsuk az összes fizetés és az összes nyugdíj kifizetését, és ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy nem tudunk fizetni, ne legyenek fennakadások, a havi kifizetéseket időben, késedelem nélkül lehessen biztosítani ezeken a területeken” – mondta az RMDSZ-es kormányfőhelyettes kedd este az Antena 3 hírtelevízió műsorában.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy
„A fizetések és a nyugdíjak befagyasztása, az indexálás leállítása egyértelműen ideiglenes intézkedés. Ha 2026-ban kiegyenlítődnek a dolgok, akkor valahol az év második felében látom az esetleges indexálás esélyét. De Romániának legalább egy évig szüksége van arra, hogy helyreállítsa a költségvetés egyensúlyát, feltéve, hogy a gazdaságot támogató intézkedésekkel is rendelkezünk” – ecsetelte.
Annak érdekében, hogy a megszorító intézkedések ne befolyásolják a gazdasági növekedést, Tánczos szerint
„Ezeknek a gazdaságélénkítő intézkedéseknek párhuzamosan kell történniük az állami bevételek növelését célzó intézkedésekkel. Ellenkező esetben olyan gazdasági visszaesésbe kerülünk, amelyből soha nem fogunk kijönni. Ugyanakkor ez a csomag a következő 10 év növekedésének alapja. (...) De sajnos a fogyasztásvezérelt növekedést választották, miközben a fogyasztás és a kereslet sokkal gyorsabban nőtt, mint a belföldi termelés. A kettő közötti különbséget importból fedezték, és amíg a termékek az országon kívülről érkeztek, addig a Romániában megtermelt hozzáadott érték lényegében külföldre ment.
– húzta alá.
Az adóreformért felelős miniszterelnök-helyettest ennek kapcsán arról kérdezték, hogy a roncsprogram felfüggesztése hogyan érintette az autóipart.
„2021-ben, amikor a környezetvédelmi minisztériumba kerültem, négyéves roncsprogramtervet készítettünk, kiszámíthatósággal, egyes utalványtípusok csökkenésével és mások növekedésével, és az új autók regisztrációjának növekedése mellett sikerült a használt autók számát korlátozni, sőt csökkenteni. Ez tehát olyasmi, ami hosszú távon előnyös. (...) Oké, egyetértek, hogy újra kell gondolnunk. Meggyőződésem, hogy a kollégáink az asztalnál ülve, látva a számokat, megnézve ezeket a programokat, meg fognak győződni arról, hogy szükség van ösztönző intézkedésekre a hazai termelés számára” – fogalmazott.

Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Azt is kijelentette:
A 7 százalékos hiánycél a tavalyi 9,3-as után a januárban elfogadott költségvetés szerint nagyon sok minisztériumban a személyi kiadások csökkentését, a szociális juttatások rendszerének komoly reformját, az egészségügyben komoly reformokat, köztük az egészségbiztosítási alap szilárd alapokra helyezését jelentette – mondta a miniszterelnök-helyettes.
„Több millió olyan állampolgár van, akik csak akkor jutnak egészségügyi ellátáshoz, ha fizetnek az egészségbiztosításért. Egészségbiztosítási hozzájárulás a 3000 lej feletti nyugdíjakra, más kategóriákra, amelyek eddig mentesültek, tehát
Természetesen a diákok, a gyerekek nem tartoznak majd a fizetők közé, ahogy az egészségügyi programokban részt vevő betegkategóriák sem, mint például a cukorbetegség, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, de nem folytathatjuk a végtelenségig a kivételezésket” – mondta Tánczos.
A miniszterelnök-helyettes szerint az önkormányzatokban is át kell gondolni a reformokat.
hogyan viselkedjenek a polgármesterek, és milyen eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a helyi költségvetést is egyensúlyban tudják tartani.
Azt is elmagyarázta, hogy miért az állampolgárokat érintik először az intézkedések az állami intézmények helyett.
amikor a hiány exponenciálisan, vagy nem exponenciálisan, de nagyon nagy mértékben nőtt. Bizonyára sem Bolojan miniszterelnök úr, sem mi nem az áfaemeléssel vagy az egészségbiztosítással kezdünk volna. Adtak nekünk egy viszonylag világos menetrendet. Július 8-iág be kellett nyújtanunk egy elfogadott csomagot, és ezt a csomagot a parlamentnek a lehető leggyorsabban jóvá kellett hagynia. Ezért választottuk a felelősségvállalás lehetőségét, hogy az első csomagot be tudjuk nyújtani a Bizottságnak. A költségvetési hatás szempontjából a bemutatott csomag, az első csomag nagyságrendekkel nagyobb, mint az állami vállalatok juttatásaiból, a parlamenti képviselők juttatásaiból, vagy az állami költségvetésből, illetve az állami vállalatoknál fizetett más kategóriájú alkalmazottak vagy személyek juttatásaiból lefaragott összegek. De a kormány szándéka nagyon világos volt.
Nálunk nagyon magasak a fizetések. Nyolcezer, hétezer, tízezer euró. Ott biztosan csökkenteni kell majd a személyzetet és a fizetéseket” – magyarázta az adóreformért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az erre irányuló intézkedések a 2. csomagban fognak érkezni. Amelyek kapcsán kifejtette:
és a megyei önkormányzatok létszámához is hozzányúlhatnak, jelenleg ugyanis a legkisebb létszámmal működő megyei önkormányzat állománya nagyjából az egyharmada a legnagyobbénak, ahol nem figyeltek oda a kiadásokra.
Ezzel egyidejűleg az ingatlanadó kérdését is felülvizsgálják.
„Egy 100 négyzetméteres borszéki ingatlan nem hasonlítható össze a bukaresti 100 négyzetméterrel. Ezért a piaci értéknek kell érvényesülnie, és az ingatlanokat ennek az értéknek megfelelően kell megadóztatni” – érvelt a kormányfőhelyettes.
„Környezetvédelmi adót semmiképpen sem vezetünk be, de a dolgokat egyensúlyba kell hozni, mert vannak olyan autók, amelyek után 40 lejes adót fizetnek, és tízszer szennyezőbbek, mint azok, amelyek után 100 lejes adót kell fizetni. Itt is ki kell egyenlíteni a dolgokat. Ma megbeszélést folytattam az autógyártókkal és az importőrökkel. Nekik vannak javaslataik, a polgármestereknek is vannak javaslataik” – mondta Tánczos Barna.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
szóljon hozzá!