Mélyreható változások. Tánczos szerint jövőre akár már lehet béremelésekről beszélni, de az adóbehajtás rendszerét gyökeresen át kell alakítani
Fotó: gov.ro
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
2025. július 16., 08:302025. július 16., 08:30
Tánczos elmondta, hogy 2025-ben nem lát lehetőséget a fizetések és a nyugdíjak indexálására, de a kifizetések garantáltak.
„Decemberben, és januárban, amikor a költségvetést készítettük, ez volt az első számú prioritás: hogy az év végéig minden kockázat nélkül biztosítsuk az összes fizetés és az összes nyugdíj kifizetését, és ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy nem tudunk fizetni, ne legyenek fennakadások, a havi kifizetéseket időben, késedelem nélkül lehessen biztosítani ezeken a területeken” – mondta az RMDSZ-es kormányfőhelyettes kedd este az Antena 3 hírtelevízió műsorában.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy
„A fizetések és a nyugdíjak befagyasztása, az indexálás leállítása egyértelműen ideiglenes intézkedés. Ha 2026-ban kiegyenlítődnek a dolgok, akkor valahol az év második felében látom az esetleges indexálás esélyét. De Romániának legalább egy évig szüksége van arra, hogy helyreállítsa a költségvetés egyensúlyát, feltéve, hogy a gazdaságot támogató intézkedésekkel is rendelkezünk” – ecsetelte.
Annak érdekében, hogy a megszorító intézkedések ne befolyásolják a gazdasági növekedést, Tánczos szerint
„Ezeknek a gazdaságélénkítő intézkedéseknek párhuzamosan kell történniük az állami bevételek növelését célzó intézkedésekkel. Ellenkező esetben olyan gazdasági visszaesésbe kerülünk, amelyből soha nem fogunk kijönni. Ugyanakkor ez a csomag a következő 10 év növekedésének alapja. (...) De sajnos a fogyasztásvezérelt növekedést választották, miközben a fogyasztás és a kereslet sokkal gyorsabban nőtt, mint a belföldi termelés. A kettő közötti különbséget importból fedezték, és amíg a termékek az országon kívülről érkeztek, addig a Romániában megtermelt hozzáadott érték lényegében külföldre ment.
– húzta alá.
Az adóreformért felelős miniszterelnök-helyettest ennek kapcsán arról kérdezték, hogy a roncsprogram felfüggesztése hogyan érintette az autóipart.
„2021-ben, amikor a környezetvédelmi minisztériumba kerültem, négyéves roncsprogramtervet készítettünk, kiszámíthatósággal, egyes utalványtípusok csökkenésével és mások növekedésével, és az új autók regisztrációjának növekedése mellett sikerült a használt autók számát korlátozni, sőt csökkenteni. Ez tehát olyasmi, ami hosszú távon előnyös. (...) Oké, egyetértek, hogy újra kell gondolnunk. Meggyőződésem, hogy a kollégáink az asztalnál ülve, látva a számokat, megnézve ezeket a programokat, meg fognak győződni arról, hogy szükség van ösztönző intézkedésekre a hazai termelés számára” – fogalmazott.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Azt is kijelentette:
A 7 százalékos hiánycél a tavalyi 9,3-as után a januárban elfogadott költségvetés szerint nagyon sok minisztériumban a személyi kiadások csökkentését, a szociális juttatások rendszerének komoly reformját, az egészségügyben komoly reformokat, köztük az egészségbiztosítási alap szilárd alapokra helyezését jelentette – mondta a miniszterelnök-helyettes.
„Több millió olyan állampolgár van, akik csak akkor jutnak egészségügyi ellátáshoz, ha fizetnek az egészségbiztosításért. Egészségbiztosítási hozzájárulás a 3000 lej feletti nyugdíjakra, más kategóriákra, amelyek eddig mentesültek, tehát
Természetesen a diákok, a gyerekek nem tartoznak majd a fizetők közé, ahogy az egészségügyi programokban részt vevő betegkategóriák sem, mint például a cukorbetegség, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, de nem folytathatjuk a végtelenségig a kivételezésket” – mondta Tánczos.
A miniszterelnök-helyettes szerint az önkormányzatokban is át kell gondolni a reformokat.
hogyan viselkedjenek a polgármesterek, és milyen eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a helyi költségvetést is egyensúlyban tudják tartani.
Azt is elmagyarázta, hogy miért az állampolgárokat érintik először az intézkedések az állami intézmények helyett.
amikor a hiány exponenciálisan, vagy nem exponenciálisan, de nagyon nagy mértékben nőtt. Bizonyára sem Bolojan miniszterelnök úr, sem mi nem az áfaemeléssel vagy az egészségbiztosítással kezdünk volna. Adtak nekünk egy viszonylag világos menetrendet. Július 8-iág be kellett nyújtanunk egy elfogadott csomagot, és ezt a csomagot a parlamentnek a lehető leggyorsabban jóvá kellett hagynia. Ezért választottuk a felelősségvállalás lehetőségét, hogy az első csomagot be tudjuk nyújtani a Bizottságnak. A költségvetési hatás szempontjából a bemutatott csomag, az első csomag nagyságrendekkel nagyobb, mint az állami vállalatok juttatásaiból, a parlamenti képviselők juttatásaiból, vagy az állami költségvetésből, illetve az állami vállalatoknál fizetett más kategóriájú alkalmazottak vagy személyek juttatásaiból lefaragott összegek. De a kormány szándéka nagyon világos volt.
Nálunk nagyon magasak a fizetések. Nyolcezer, hétezer, tízezer euró. Ott biztosan csökkenteni kell majd a személyzetet és a fizetéseket” – magyarázta az adóreformért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az erre irányuló intézkedések a 2. csomagban fognak érkezni. Amelyek kapcsán kifejtette:
és a megyei önkormányzatok létszámához is hozzányúlhatnak, jelenleg ugyanis a legkisebb létszámmal működő megyei önkormányzat állománya nagyjából az egyharmada a legnagyobbénak, ahol nem figyeltek oda a kiadásokra.
Ezzel egyidejűleg az ingatlanadó kérdését is felülvizsgálják.
„Egy 100 négyzetméteres borszéki ingatlan nem hasonlítható össze a bukaresti 100 négyzetméterrel. Ezért a piaci értéknek kell érvényesülnie, és az ingatlanokat ennek az értéknek megfelelően kell megadóztatni” – érvelt a kormányfőhelyettes.
„Környezetvédelmi adót semmiképpen sem vezetünk be, de a dolgokat egyensúlyba kell hozni, mert vannak olyan autók, amelyek után 40 lejes adót fizetnek, és tízszer szennyezőbbek, mint azok, amelyek után 100 lejes adót kell fizetni. Itt is ki kell egyenlíteni a dolgokat. Ma megbeszélést folytattam az autógyártókkal és az importőrökkel. Nekik vannak javaslataik, a polgármestereknek is vannak javaslataik” – mondta Tánczos Barna.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.
Romániában még a nagymamák által készített házi főzésű levár is a beszedetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik – jelentette ki Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója.
Románia legnagyobb ingatlanbefektetője, a NEPI Rockcastle elindította első saját napelemparkját a román–magyar határ menti Kisjenőben. A napelempark teljes tervezett kapacitása 159 megawatt (MW), de csak saját használatra termel majd áramot.
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet. Az RMDSZ törvényhozói nem vettek részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó előterjesztés parlamenti szavazásán.
Az eJobs állásközvetítő platform felmérésében megkérdezettek mintegy 76 százalékát bevallásuk szerint jelentősen érintették az elmúlt időszak áremelkedései.
Felavatták a Stihl nagyváradi üzemét szerdán – a 47 ezer négyzetméteres az E60-as műút mellett fekvő Eurobusiness I ipari parkban található. A 125 millió eurós befektetés révén 700 munkahely jön létre.
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024 azonos időszakához képest.
Az elmúlt évek gyorsan növekvő fotovoltaikus piaca 62 ezer munkahelyet hozott létre Romániában, amivel az ország az európai élvonalba került.
szóljon hozzá!