Fotó: 123RF
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozások nyereségének terhére kivetett szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
2023. január 18., 12:332023. január 18., 12:33
2023. január 18., 15:452023. január 18., 15:45
Kormányzati források a Profit.ro gazdasági portálnak elmondták, egyebek mellett azt szeretnék tisztázni, hogyan kell kiszámítani ezt az adót, egyebek mellett az üzleti forgalommal összefüggésben.
miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába, mivel a kitermelésből és finomításból származó bevételei nem haladják meg az üzleti forgalom 75 százalékát, márpedig mind az európai jogszabályok, mind pedig a vonatkozó romániai kormányrendelet így írja elő.
Azt azonban, hogy valóban így van-e, vagy mégis adózniuk kell, mostanáig senki nem tudta a bukaresti hatóságok részéről megmondani. A bukaresti pénzügyminisztérium közölte, azért fordult jogértelmezési kéréssel az Európai Bizottsághoz ebben az ügyben, mert az extraprofitadóról (szolidaritási adóról) szóló rendelettel a kormány a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es számú uniós rendeletet ültette át a hazai jogrendbe.
Közlése szerint ennek az előírásnak az értelmezéséhez kérte az Európai Bizottság segítségét. Hozzátette: a kormány módosítani fog a sürgősségi rendeleten, ha az Európai Bizottság pontosításai ezt szükségessé teszik. Kérdésre válaszolva a román pénzügyminiszter leszögezte: nagyon biztos abban, hogy a sürgősségi rendelet hatálya kiterjed az OMV Petromra is, ezért a vállalatnak be kell fizetnie az extraprofitadót. Közölte azt is, hogy a kormány „néhány napon belül” választ fog kapni az Európai Bizottságtól.
Megszólalt ebben az ügyben Virgil Popescu energiaügyi miniszter is, aki kedd este kijelentette: valamennyi vállalatnak extraprofitadót kell fizetnie, amelyet érint a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelet, illetve az előírásait a hazai jogrendbe ültető sürgősségi rendelet. Ez utóbbi jogszabály szerint az érintett energiavállalatoknak a tavalyi profit és a 2018-2021-es időszak nyereségének átlaga közti különbség 60 százalékát kell befizetniük idén az államkasszába.
Lucian Heiuş, az adóhatóság vezetője hétfőn úgy nyilatkozott, megkezdték az üzleti forgalom kiszámításának ellenőrzését, nem csupán az OMV Petrom, hanem valamennyi vállalat esetében, amelyre vonatkozhat a szolidaritási adó, és amikor lezárul ez a folyamat, akkor tudják majd megmondani, kinek kell adóznia és kinek nem. Szerinte legtöbb két héten belül fény derül erre.
Ha viszont a válasz az olajipari társaságnak kedvez, a bukaresti kormány vagy a parlament még mindig módosíthatja a vonatkozó jogszabályt. A Profit.ro viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a törvény korábbi időszakokra vonatkozna, alkotmányossági kifogást emelhetnek ellene. Amúgy a gazdasági portál úgy számol, hogy az OMV Petromnak már a tavalyi év első három negyedében nagyjából 4 milliárd lejnyi szolidaritási adót kellene fizetnie a már befizetett 7,1 milliárd lejnyi adó és 7,5–8 milliárd lejnyi közvetett adó és illeték mellett.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezés szerint a tagállamok a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fogják felhasználni.
Csörte alakult ki az elmúlt napokban a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!