Fotó: 123RF
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozások nyereségének terhére kivetett szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
2023. január 18., 12:332023. január 18., 12:33
2023. január 18., 15:452023. január 18., 15:45
Kormányzati források a Profit.ro gazdasági portálnak elmondták, egyebek mellett azt szeretnék tisztázni, hogyan kell kiszámítani ezt az adót, egyebek mellett az üzleti forgalommal összefüggésben.
miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába, mivel a kitermelésből és finomításból származó bevételei nem haladják meg az üzleti forgalom 75 százalékát, márpedig mind az európai jogszabályok, mind pedig a vonatkozó romániai kormányrendelet így írja elő.
Azt azonban, hogy valóban így van-e, vagy mégis adózniuk kell, mostanáig senki nem tudta a bukaresti hatóságok részéről megmondani. A bukaresti pénzügyminisztérium közölte, azért fordult jogértelmezési kéréssel az Európai Bizottsághoz ebben az ügyben, mert az extraprofitadóról (szolidaritási adóról) szóló rendelettel a kormány a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es számú uniós rendeletet ültette át a hazai jogrendbe.
Közlése szerint ennek az előírásnak az értelmezéséhez kérte az Európai Bizottság segítségét. Hozzátette: a kormány módosítani fog a sürgősségi rendeleten, ha az Európai Bizottság pontosításai ezt szükségessé teszik. Kérdésre válaszolva a román pénzügyminiszter leszögezte: nagyon biztos abban, hogy a sürgősségi rendelet hatálya kiterjed az OMV Petromra is, ezért a vállalatnak be kell fizetnie az extraprofitadót. Közölte azt is, hogy a kormány „néhány napon belül” választ fog kapni az Európai Bizottságtól.
Megszólalt ebben az ügyben Virgil Popescu energiaügyi miniszter is, aki kedd este kijelentette: valamennyi vállalatnak extraprofitadót kell fizetnie, amelyet érint a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelet, illetve az előírásait a hazai jogrendbe ültető sürgősségi rendelet. Ez utóbbi jogszabály szerint az érintett energiavállalatoknak a tavalyi profit és a 2018-2021-es időszak nyereségének átlaga közti különbség 60 százalékát kell befizetniük idén az államkasszába.
Lucian Heiuş, az adóhatóság vezetője hétfőn úgy nyilatkozott, megkezdték az üzleti forgalom kiszámításának ellenőrzését, nem csupán az OMV Petrom, hanem valamennyi vállalat esetében, amelyre vonatkozhat a szolidaritási adó, és amikor lezárul ez a folyamat, akkor tudják majd megmondani, kinek kell adóznia és kinek nem. Szerinte legtöbb két héten belül fény derül erre.
Ha viszont a válasz az olajipari társaságnak kedvez, a bukaresti kormány vagy a parlament még mindig módosíthatja a vonatkozó jogszabályt. A Profit.ro viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a törvény korábbi időszakokra vonatkozna, alkotmányossági kifogást emelhetnek ellene. Amúgy a gazdasági portál úgy számol, hogy az OMV Petromnak már a tavalyi év első három negyedében nagyjából 4 milliárd lejnyi szolidaritási adót kellene fizetnie a már befizetett 7,1 milliárd lejnyi adó és 7,5–8 milliárd lejnyi közvetett adó és illeték mellett.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezés szerint a tagállamok a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fogják felhasználni.
Csörte alakult ki az elmúlt napokban a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!