Románián kívül csak Írországban nőttek az üzemanyagárak tavaly augusztushoz mérten
Fotó: Barabás Ákos
Miközben a vásárlóerő Romániában az egyik legalacsonyabb, itt drágult az egyik legnagyobb mértékben az üzemanyag az elmúlt év leforgása alatt. Főként a jövedéki adó emelésének volt betudható a gyors áremelkedés, viszont az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktushelyzet tovább pörgetheti a kőolaj és azzal egy időben az üzemanyag árát elemzők szerint.
2024. október 14., 19:082024. október 14., 19:08
Románia egyike annak a két európai uniós tagállamnak, ahol az elmúlt évben emelkedtek az üzemanyagárak, a többi országban átlagosan 6,1 százalékos csökkenés volt tapasztalható 2023 augusztusa és 2024 augusztusa között – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által vizsgált adatokból. Az elemzés szerint minderre a román kormány „agresszív adópolitikája” a magyarázat, vagyis az, hogy a bukaresti kabinet két jövedékiadó-emelést hajtott végre, január 1-jén és július 1-jén, és ezek
Mint ismeretes, a román kormány tavaly év végi döntése nyomán az év első napján literenként 26 és 29 banival emelkedett a gázolaj, illetve a benzin ára, majd július 1-jén a gázolaj literenként 40 banival, a benzin pedig 43 banival drágult.
Vagyis a 2023. augusztusi, 6,9 lej/liter körüli árakhoz képest a jövedékiadó-emelések következtében a gázolaj 9,5 százalékkal, a benzin pedig 10,5 százalékkal drágult. Így a Krónika által rendszeresen figyelt nagyváradi Petrom töltőállomáson hétfőn egy liter standard benzinért 7,08 lejt, egy liter gázolajért pedig 7,11 lejt kellett lepengetni, miután a piacvezető csak ebben a hónapban négyszer is drágított.
Mégpedig a benzin esetében 8,7 százalékkal, a gázolaj esetében pedig 11 százalékkal, ami magasabb, mint az 5,5 százalékos, illetve 7,4 százalékos uniós átlag.
Ennél nagyobb üzemanyagár-csökkenést csak Svédországban (–20,7 százalék) regisztráltak, Belgiumban (–8,9 százalék) és Szlovákiában (–8,4 százalék) pedig a romániai árcsökkenésnél is kisebbet mértek volna, ha a kormány nem emeli a jövedéki adót.
Máltán az árak változatlanok maradtak, míg Romániában (+2,4 százalék, a jövedékiadó-emelések miatt) és Írországban (+4,0%) nőttek éves szinten az üzemanyagárak.
Miután július elsején a jövedéki adó emelése miatt drágultak az üzemanyagok, ám már másnap enyhe csökkenést láthattunk, csütörtökön újra növekedésnek indultak a romániai töltőállomásokon gyakorolt árak.
2020 óta az üzemanyagárak rendkívül ingadozóak az EU-ban. Az éves növekedési ütem 2020 májusában negatív volt (–19,5 százalék), de 2021-ben meredeken emelkedni kezdett, és az év novemberében felkúszott +33,4 százalékra. A csúcsot 2022 júniusában érte el (+39,2%), majd lassulni kezdett, és 2023-ban negatív tartományba fordult. Ezek az ingadozások a koronavírus-világjárvány, a gazdaságok és a lakosság karanténba helyezésének, valamint az ukrajnai orosz inváziónak a hatását tükrözték.
2023 júniusában az üzemanyagok európai uniós átlagára 15,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos hónapjában, de az utóbbi hónapokban a volatilitás kisebb havi árváltozásokkal mérséklődött.
Augusztus óta – amikortól rendelkezésre állnak a legfrissebb Eurostat-adatok – a Brent nyersolaj ára a geopolitikai feszültségek következtében felértékelődött, és az üzemanyagárak az EU-ban és Romániában is emelkedtek.
Eugenia Gușilov energetikai szakértő a Digi24 hírtelevízió egyik műsorában magyarázta el, hogy Izrael libanoni és iráni olajmezők ellen intézett bombázása miként hajtja fel az árakat. A szakember arról is beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint a költségek elszabadulhatnak. Az ukrajnai háború szintén közvetlen hatással van az üzemanyagárakra – mutatott rá a szakember.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azokat az áremelkedések, amelyeket most látunk a töltőállomásokon, még a két-három héttel ezelőtti, azaz szeptember végi világpiaci árakat tükrözik, amikor a Brent nyersolaj hordónkénti ára 70 és 73–74 dollár között mozgott. Október 3-án aztán ez az ár hirtelen 77–78 dollárra emelkedett; és a következő 10 napban további emelkedés várható.
A legnagyobb aggodalom, amely ezekben az ingadozásokban is tükröződik, az az, hogy Irán az energetikai infrastruktúrája elleni támadásra válaszul lezárhatja a Hormuzi-szorost. Innen ered a legnagyobb probléma, mert abban a pillanatban, amikor lezárják a Hormuzi-szorost, az összes többi szomszédos állam, a nagy olajtermelő országok, nem tudnak többé exportálni, mert az olajáramlás egyharmada ott halad át” – ismertette az egyik legrosszabb forgatókönyvet Eugenia Gușilov.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoros. Szélessége mintegy 40 km, hosszúsága körülbelül 60 km. A szoros északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget található, amelyen Omán és az Egyesült Arab Emírségek osztozik. Stratégiai jelentősége igen nagy, mivel ezen a tengerszoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint 1/3-a.
Július 1-jétől magasabbak lesznek az üzemanyagárak, a gázszámlák is drágulnak, és továbbra is magasak a lejes hitelek kamatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!