
Égi áldás. A schengeni légi csatlakozással egybeeső fejlesztések nagy löketet adnak az utasforgalomnak
Fotó: Haáz Vince
Az év első felében csaknem öt százalékkal több légi utas vette igénybe a romániai szolgáltatásokat, mint tavaly ilyenkor, és immár tíz százalékkal többen, mint a koronavírust megelőző utolsó „békebeli” év, 2019 első hat hónapjában. A felemelkedést több olyan erdélyi reptérfejlesztés segíti, amelyet idén valósítottak meg.
2024. augusztus 13., 09:572024. augusztus 13., 09:57
A Romániai Repterek Szövetségének (AAR) tájékoztatása szerint 2024 első hat hónapjában összesen 11 857 773 utas közlekedett légi úton az országban, az ügyfelek hét százaléka belföldi járatot vett igénybe. A légiutas-forgalom 4,9 százalékkal nagyobb, mint 2023 első felében. Mint ismeretes, az adatok már tavaly is túlszárnyalták a sok szempontból referenciaévnek tartott 2019-es esztendő első felében regisztrált számokat, idén azonban ehhez képest már 10,5 százalékos növekedést jegyeztek az első félévben.
Repterekre lebontva továbbra is messze kimagaslik a Bukarest melletti otopeni-i létesítmény, amely az idei év első hat hónapjában több mint 7 millió 383 ezer utast látott vendégül.
A további erdélyi repülőterek közül Temesvár a negyedik (585 303), Nagyszeben a hatodik (256 650), Marosvásárhely a kilencedik (105 917), Brassó a tizedik (67 806), Nagyvárad a 12. (53 229), Máramaros a 13. (33 023), Szatmárnémeti a 14. (31 029), Arad pedig a 16. (2823) az immár 17 fős listán.
Romániában összesen 112 916 fel- és leszállást hajtottak végre 2024 első felében a repülőgépek, a teherszállítás 27 292 tonna árut mozgatott meg.
A romániai repülőterek jó része nagyjából eleve megfelelt az új, szigorúbb követelményeknek, ugyanakkor sokat segített, hogy a létesítmények többségében évek óta jelentős bővítési munkálatok vannak napirenden. Egyes új terminálok megnyitását pedig éppen a schengeni légi csatlakozás időpontjához igazították.
Fotó: Haáz Vince
Így történt ez például Temesváron, ahol a 8000 négyzetméteres, óránként 800 utas fogadására alkalmas új schengeni terminált több mint 190 millió lejből építették meg, vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően. Ezt megelőzően, még az év elején adták át a nagyszebeni reptér új terminálját is, amely csaknem megnégyszerezte a befogadóképességet, és immár évi 2,5 millió utas fogadását is lehetővé teszi.
Májusban Nagyváradon nyitották meg a repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utastermináljait, amelyek szintén megnégyszerezték a korábbi felületet, megteremtve az óránkénti 800 utas fogadásának lehetőségét. Közben a kifutópályát is meghosszabbították.
A létesítményt egy új, 7200 négyzetméteres indulási terminállal bővítették, a repülőgépek állomásozására szolgáló területet 9000 négyzetméterrel növelték. A beruházás értéke 366 millió lej, az összeget európai uniós, kormányzati és önkormányzati forrásból fedezték. 2023-ban 3,24 millió utas fordult meg a légikikötőben, 22,52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A járatok száma 15,45 százalékkal 27 464-re nőtt tavaly.
Bár utasszámot tekintve a kolozsvári reptér az ország második legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, hozzá méltó „kihívóra” akadt a iași-i légikikötő „személyében”, a moldvai városban ugyanis egy 100 millió eurós beruházás révén területileg az otopeni-i után a második legnagyobb repteret valósították meg idén.
Közben Szatmárnémetiben is pontot tesznek idén nyáron a helyi reptér bővítésének-felújításának, melyet 88 millió eurós költségvetésből valósítottak meg. Idén Marosvásárhelyen is többek között megduplázzák az utasterminál hasznos felületét egy 30 millió eurós összberuházásnak köszönhetően.

Rájár a rúd a temesvári repülőtérre: a nemrég átadott, jókora ráfordítással elkészült új schengeni terminállal folyamatosak a problémák.

Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.

Befejeződött a kolozsvári repülőtér bővítése, amellyel az éves utasforgalmi kapacitás 4,5 millióra nőtt – jelentette be a létesítményt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat szerdán.

Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy idén további két, összesen mintegy 30 millió euró értékű beruházás is megvalósul uniós forrásokból a marosvásárhelyi repülőtéren.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
szóljon hozzá!