Égi áldás. A schengeni légi csatlakozással egybeeső fejlesztések nagy löketet adnak az utasforgalomnak
Fotó: Haáz Vince
Az év első felében csaknem öt százalékkal több légi utas vette igénybe a romániai szolgáltatásokat, mint tavaly ilyenkor, és immár tíz százalékkal többen, mint a koronavírust megelőző utolsó „békebeli” év, 2019 első hat hónapjában. A felemelkedést több olyan erdélyi reptérfejlesztés segíti, amelyet idén valósítottak meg.
2024. augusztus 13., 09:572024. augusztus 13., 09:57
A Romániai Repterek Szövetségének (AAR) tájékoztatása szerint 2024 első hat hónapjában összesen 11 857 773 utas közlekedett légi úton az országban, az ügyfelek hét százaléka belföldi járatot vett igénybe. A légiutas-forgalom 4,9 százalékkal nagyobb, mint 2023 első felében. Mint ismeretes, az adatok már tavaly is túlszárnyalták a sok szempontból referenciaévnek tartott 2019-es esztendő első felében regisztrált számokat, idén azonban ehhez képest már 10,5 százalékos növekedést jegyeztek az első félévben.
Repterekre lebontva továbbra is messze kimagaslik a Bukarest melletti otopeni-i létesítmény, amely az idei év első hat hónapjában több mint 7 millió 383 ezer utast látott vendégül.
A további erdélyi repülőterek közül Temesvár a negyedik (585 303), Nagyszeben a hatodik (256 650), Marosvásárhely a kilencedik (105 917), Brassó a tizedik (67 806), Nagyvárad a 12. (53 229), Máramaros a 13. (33 023), Szatmárnémeti a 14. (31 029), Arad pedig a 16. (2823) az immár 17 fős listán.
Romániában összesen 112 916 fel- és leszállást hajtottak végre 2024 első felében a repülőgépek, a teherszállítás 27 292 tonna árut mozgatott meg.
A romániai repülőterek jó része nagyjából eleve megfelelt az új, szigorúbb követelményeknek, ugyanakkor sokat segített, hogy a létesítmények többségében évek óta jelentős bővítési munkálatok vannak napirenden. Egyes új terminálok megnyitását pedig éppen a schengeni légi csatlakozás időpontjához igazították.
Fotó: Haáz Vince
Így történt ez például Temesváron, ahol a 8000 négyzetméteres, óránként 800 utas fogadására alkalmas új schengeni terminált több mint 190 millió lejből építették meg, vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően. Ezt megelőzően, még az év elején adták át a nagyszebeni reptér új terminálját is, amely csaknem megnégyszerezte a befogadóképességet, és immár évi 2,5 millió utas fogadását is lehetővé teszi.
Májusban Nagyváradon nyitották meg a repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utastermináljait, amelyek szintén megnégyszerezték a korábbi felületet, megteremtve az óránkénti 800 utas fogadásának lehetőségét. Közben a kifutópályát is meghosszabbították.
A létesítményt egy új, 7200 négyzetméteres indulási terminállal bővítették, a repülőgépek állomásozására szolgáló területet 9000 négyzetméterrel növelték. A beruházás értéke 366 millió lej, az összeget európai uniós, kormányzati és önkormányzati forrásból fedezték. 2023-ban 3,24 millió utas fordult meg a légikikötőben, 22,52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A járatok száma 15,45 százalékkal 27 464-re nőtt tavaly.
Bár utasszámot tekintve a kolozsvári reptér az ország második legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, hozzá méltó „kihívóra” akadt a iași-i légikikötő „személyében”, a moldvai városban ugyanis egy 100 millió eurós beruházás révén területileg az otopeni-i után a második legnagyobb repteret valósították meg idén.
Közben Szatmárnémetiben is pontot tesznek idén nyáron a helyi reptér bővítésének-felújításának, melyet 88 millió eurós költségvetésből valósítottak meg. Idén Marosvásárhelyen is többek között megduplázzák az utasterminál hasznos felületét egy 30 millió eurós összberuházásnak köszönhetően.
Rájár a rúd a temesvári repülőtérre: a nemrég átadott, jókora ráfordítással elkészült új schengeni terminállal folyamatosak a problémák.
Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.
Befejeződött a kolozsvári repülőtér bővítése, amellyel az éves utasforgalmi kapacitás 4,5 millióra nőtt – jelentette be a létesítményt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat szerdán.
Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy idén további két, összesen mintegy 30 millió euró értékű beruházás is megvalósul uniós forrásokból a marosvásárhelyi repülőtéren.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!