Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

– teszik fel a kérdést a Euronews cikkében. Amely szerint tagadhatatlan, hogy egy egész Európára kiterjedő vasúti rendszer, a Starline szupergyors vonat rendkívül népszerű lenne az utazók körében. „Az éjszakai vonatok aranykorától kezdve az Interrail mai évi több mint 400 000 felhasználójáig egyértelmű az igény a nyílt, hozzáférhető utazásra” – állítja a kutatóintézet. A közigény ellenére azonban a határokon átnyúló utazás „továbbra is széttöredezett, lassú és drága”.

Tény, hogy már folyamatban van az Európai Unió kezdeményezésének, a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) a kiépítése, amelynek célja az infrastruktúra egységesítése az egész kontinensen. A dán agytröszt szerint azonban hiányzik belőle az „ambíció és tervezés”; az utazási élményt rontja, hogy a bonyolult jegyrendszer, a következetlen szolgáltatások és az elavult állomások miatt a vasút széttöredezettnek tűnik, és kijelenthető: „elszalasztották a lehetőséget, hogy a vasúti közlekedés Európa meghatározó jellemzőjévé váljon”.

A csoport úgy véli, hogy az egységes tervezés kulcsfontosságú a határokon átnyúló hálózat kiépítésében. „Az állomások szétválasztottnak tűnnek, a vonatok kialakítása nagyon eltérő, és magát az utazást ritkán tekintik az élmény részének” – állapították meg a jelenlegi rendszerről. Miközben más közlekedési formák – például a „golyóvasútnak” is nevezett japán Sinkanszen nagy sebességű vasúthálózat vagy a skandináv repülőterek – megmutatták, hogy „a mobilitás egyszerre lehet funkcionális és ikonikus”.

A 21st Europe 22 000 kilométeres Starline-hálózata 39 európai célállomást kíván összekötni, az Egyesült Királyságba, Törökországba és Ukrajnába is eljutnak járatok.

Ez azt jelenti, hogy az utasok például a jelenlegi egész napos utazás helyett alig több, mint öt óra alatt juthatnának el Helsinkiből Berlinbe.

A Starline vonatai könnyen felismerhető mélykék színűek lesznek. A kocsikat nem osztályok szerint osztják majd fel, hanem a különböző igényeknek megfelelő terek szerint, például csendes zónák a dolgozóknak vagy családbarát övezetek. Ugyanakkor a szerelvényeket úgynevezett „időérzékeny áruk” szállítására is használnák, mint például orvosi eszközök, kiemelt fontosságú friss termékek vagy gyártóipari alkatrészek.

A vonatok a nagyvárosok mellett épülő új állomásokra érkeznek majd, amelyek csatlakoznak a meglévő városi közlekedési rendszerekhez. A think tank elképzelései szerint

Mint ismeretes, jó ideje felmerült egy nagy sebességű vasútvonal kiépítése a magyar és a román főváros között. Tavaly ősszel a bukaresti közlekedési miniszter úgy fogalmazott: úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.

Visszatérve a koppenhágai kutatóintézet tervére: arra is emlékeztetnek, hogy a közlekedés Európa egyik legnagyobb éghajlati kihívása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2022-ben az ágazat az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 29 százalékát adta. A rövid távú repülőjáratok továbbra is milliók számára jelentik az alapértelmezett közlekedési módot, annak ellenére, hogy a nagy sebességű vasút akár 90 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki utazásonként.

Az olyan országok, mint Franciaország és Ausztria, elkezdték korlátozni a rövid távú járatokat ott, ahol van vasúti alternatíva, de a valódi hatáshoz kontinentális megközelítésre van szükség – állítja a kutatóközpont.

– érvelnek az agytröszt munkatársai.

De hogyan válhat a Starline valósággá? A 21st Europe központi koordinációt javasol a vonatok, az utasok élménye és a technológia tekintetében, miközben a nemzeti vasúttársaságok számára lehetővé teszi, hogy franchise modell alapján üzemeltessék az útvonalakat. Az agytröszt szerint a rendszert közpénzekből finanszírozzák és a jóváhagyott nemzeti vasúttársaságok működtetik majd, miközben egy új európai vasúti hatóság (ERA) felügyeli, amely az uniós kereteken belül a rendszer koordinációjáért, interoperabilitásáért és hosszú távú bővítéséért felelős szerv.

A kezdeményezők szerint ahhoz, hogy a Starline európai rendszerként működhessen, harmonizált munkaügyi megállapodásokra, műszaki szabványokra és biztonsági előírásokra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a mozdonyvezetőket, a karbantartó személyzetet és az állomások személyzetét közös európai keretrendszerben képeznék ki, biztosítva a működési egységességet, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak.

Ez egy rendkívül ambiciózus javaslat, de az agytröszt szerint 2040-re megvalósulhat. „Most megkezdjük a hálózat kiépítését a valódi változás előmozdítása érdekében, összehozva a politikai döntéshozókat, tervezőket és az iparág vezetőit, hogy a jövőképet tettekre váltsuk” – közölte a 21st Europe dán agytröszt.