Vasútkilátások. Ismét terítékre került a Budapest–Bukarest-gyorsvasút terve (képünk illusztráció)
Fotó: Gazda Árpád
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.
2024. november 20., 18:162024. november 20., 18:16
2024. november 20., 18:222024. november 20., 18:22
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szerdán a brassói vasútállomáson beszélt a magyar fél által régóta szorgalmazott, mostanában vezető román politikusok által is egyre sűrűbben felemlegetett gigaberuházásról, melyről az Alstom által gyártott, legújabb romániai szerelvény ünnepélyes kipróbálása alkalmából nyilatkozott.
Sorin Grindeanu a Budapest–Bukarest-gyorsvasút helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: erről már két alkalommal tárgyaltak „a magyarországi partnerekkel, barátokkal”, és minden bizonnyal a legközelebbi egyeztetéseken is terítékre kerül.
– jelentette ki a bukaresti kormány szállításügyi minisztere. Az általa említett köz- és magán-együttműködés (angolul public-private partnership, rövidítve PPP) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.
Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő szerdán Brassóban azzal egészítette ki a mellette álló Grindeanu által elmondottakat, hogy számukra fontos lenne a Iași–Chișinău-gyorsvasút megépítése is, ugyanis a Moldovai Köztársaság még a szovjet világot idéző infrastruktúrával rendelkezik, az említett fejlesztés pedig a korszerűsítés kezdetét jelenthetné.
Amint arról beszámoltunk, a román kormány már előzetes elemzéseket is végzett, amelyek szerint
– közölte a közlekedési minisztérium egy augusztusi interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna.
A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi. Ebben megvalósíthatósági tanulmány elkészítését szorgalmazzák: a konstancai kikötő összekötését Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal.
Az egyik a Bukarest–Pitești–Curtea de Argeș–Nagyszeben–Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal, amely mintegy 590 kilométer hosszú lenne; egy kilométernyi vasút megépítését továbbra is körülbelül 25-30 millió euróra taksálják, tehát a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euróra rúgna.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Mint ismeretes, a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagy sebességű vasút (TGV vagy HSR) ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy így három és fél óra alatt el lehetne jutni a kincses városból a magyar fővárosba. Ez jelenleg több mint 11 órás út.
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A képviselőház szerdán elfogadta a törvénytervezetet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj és kőolajtermékek piacán, és ideiglenes intézkedéssel csökkenti a gázolaj jövedéki adóját.
Bezárja a Zsibón működő üzemét az amerikai autóipari biztonsági rendszereket fejlesztő és gyártó Joyson Safety Systems – írja a Profit.ro a Szilágy megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) közleménye alapján.
Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus.
A romániai töltőállomásokon folytatódott az üzemanyagok drágulása. Ráadásul gyorsult az áremelés üteme.
Románia a világon második helyezett a lakástulajdonosok arányát tekintve. A globális top 10-es listát kelet-közép-európai országok uralják, a gazdag nyugati államok pedig furcsa mód a lista másik végén sorakoznak. De vajon miért alakult így?
A Duna aszályos vízállása miatt leállították a cernavodai 1-es atomreaktort. Bár a lakosságot közvetlen áramkimaradás és azonnali áremelés nem fenyegeti az atomerőműnél történtek miatt, érdemes utánanézni, hosszabb távon van-e ok aggodalomra.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Várhatóan a parlament a héten elfogad egy olyan törvénytervezetet, amely meghosszabbítja a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs hatályát azon lakásvásárlások esetében, amelyekre már megkötötték az adásvételi szerződést.
Románia már nemcsak az üzemanyagárak emelkedésével, hanem a dízel-ellátás bizonytalanságával is szembesülhet – figyelmeztet Alexandru Nazare ideiglenes pénzügyminiszter.
Az Európai Unióban 0,2 százalékponttal emelkedett, az euróövezetben pedig nem változott a háztartások megtakarítási rátája 2026 első negyedévében az előző három hónaphoz képest – közölte hétfőn az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!