A gazdasági terepviszonyokat jól ismerő, képzett pénzügyi ellenőrök és gazdasági rendőrök ellenőrzik a vállalkozások könyvelését
Fotó: Barabás Ákos
A hatalmas hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a pénzügyi hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsapnak a rendőrség vagy a pénzügy ellenőrei. Könyvviteli szakemberrel világítunk rá, mire figyeljenek, akik hatósági ellenőrzéssel szembesülnek.
2024. október 17., 08:022024. október 17., 08:02
Új fokozatba kapcsoltak a megyei pénzügyi igazgatóságok és a rendőr-főkapitányságok a gazdasági tevékenységet folytató jogi és természetes személyek ellenőrzése során. Jól látható, hogy növelni szeretnék az állami költségvetés bevételeit, hiszen a deficit év végére akár a 8 százalékot is elérheti, emellett Románia az európai uniós tagországok között a sor végén kullog az állammal szembeni tartozások behajtása terén. Főleg az áfatartozások roppant magasak, aminek jelentős részét a cégek nem fizetik be, másrészt az adócsalás miatt egyes vállalatoknál a könyvvitelben szereplő összeg jóval magasabb kéne legyen.
A hatóságok szaporodó ellenőrzései ezt a fekete lyukat is igyekeznek csökkenteni, de egyes vélemények szerint nem ott keresgélnek, ahol a legnagyobb adósokat kellene leleplezni. Jellemzően a kis és közepes cégek felé irányul a kontroll, amelyek a román gazdaság teherviselőiként nehezen birkóznak meg a romló piaci körülményekkel. Ugyanakkor erre a szektorra is rávetül a feketegazdaság árnyéka, hiszen rengeteg természetes személy végez olyan szolgáltatást, amihez nem rendelkezik hivatalos engedéllyel, így értelemszerűen adót sem fizet bevételei után.
Úgy tűnik, a nyugodt „békeidőknek” vége, mert a gazdasági terepviszonyokat jól ismerő, képzett pénzügyi ellenőrök és gazdasági rendőrök járják a vállalkozók irodáit. A cégvezetőnek akkor van szerencséje, ha egy rutinellenőrzésen apróbb hibákat, mulasztásokat találnak, amiért némi bírságot fizet, és ezzel az ellenőrzés lezárul.
amiből súlyosabb hiányosságok is kiderülhetnek, ha a cégvezető rossz munkát végzett, vagy akarattal törvénytelenséget követett el.
Leggyakrabban a települések kisboltjai vannak kitéve a hatóságok rutinellenőrzésének
Fotó: Makkay József
Miközben a cégvezetők egy része előszeretettel mutogat a könyvelőre, hogy ő tud mindent, őt kell kérdeni, Láng Éva, egy kolozsvári könyvelői cég tulajdonosa, szakképzett könyvvizsgáló a Krónikának rámutatott: ami a cégben történik, az a vállalat ügyvezetőjének a felelőssége. Kisebb cégek esetében az adminisztrátori tisztséget rendszerint a cégtulajdonos tölti be, így a különböző ellenőrzések alkalmával elsősorban őt faggatják a hatóság emberei.
„Nem vagyok túl népszerű a nézetemmel, de az az elméletem, hogy a gépkocsivezetői jogosítvány mintájára hasonló hatósági engedély kellene a cégvezetésre is. Sok vállalkozóval dolgozunk, így mindenkit próbálok oktatni több-kevesebb sikerrel. Nem szeretem azt a megrögzött álláspontot, hogy a könyvelő kell tudjon mindent. A könyvelő jól kell könyveljen, de a vállalkozónak kell tudnia, hogy valójában mit történik a cégében” – foglalja össze a cégvezető és a könyvelő közötti kapcsolatok alapelvét Láng Éva.
Az ellenőrzésekkor tapasztalt gondok rendszerint abból adódnak, hogy sok cégvezető felületesen kezeli az üzletet, nem ismeri a törvényes eljárás rendjét, pontosabban azokat az elvárásokat, amit a hatóság megkövetel a cégtől. A könyvviteli szakember szerint
illetve az előző napi kasszakönyvet lezárva találják az ellenőrök. Rendszeresen ellenőrzik a napi készpénzmozgást is: cégek esetében a napi készpénzkifizetés nem haladhatja meg az 5 ezer lejt, természetes személyeknél a felső határ 10 ezer lej.
Láng Éva könyvelési szakember szerint minden cégvezetőnek fel kell készülnie a hatósági ellenőrzésekre
Fotó: Facebook/Láng Éva
,,Fontos, hogy az ellenőrzésre kiszállt hatósági személyeket ne próbálja megvezetni a vállalkozó különféle kibúvókkal, hogy most éppen el van utazva, vagy a könyvelője elérhetetlen, mert ezzel csak azt éri el, hogy a cégét jobban megbogarásszák. A hatóságiak ilyenkor azt látják, hogy a cégvezető időt akar nyerni, amíg rendbe teszi a papírjait. A tisztességes hozzáállást az ellenőrök rendszerint méltányolják, így a cég könnyebben átesik az ellenőrzésen” – magyarázta lapunknak a kolozsvári szakember.
A gyakoribbá váló ellenőrzésekről Láng Éva azt mondja, hogy a cégvezetőknek készenlétben kell állniuk, ha a céghez bekopognak a hatóság emberei. Meglátása szerint ezekből az ellenőrzésekből még több lesz a következő időszakban, mert az államkasszának égetően szüksége van bevételekre.
Láng Éva tapasztalatai szerint elkezdődött az engedély nélkül, feketén szolgáltatásokat végző természetes személyek becserkészése is, akik magánemberként inkasszálnak kisebb-nagyobb összegeket bankszámlájukra. „A bankok az ötezer lej feletti tranzakciókat a pénzügyi igazgatóságok felé jelentik, de amennyiben magánszemélyek bankszámlájára kisebb összegű, de ismétlődő kifizetések történnek például fodrász, autószerelő, vagy más szolgáltatásokból – amire az illető személynek nincs bejegyzett kisvállalkozása –, pénzmosás gyanújával jelentik az ANAF felé” – nyomatékosítja a szakember.
Cégek esetében a pénzügyi hatóság újabban a cégtulajdonos által felvett osztalék kifizetését ellenőrzi. Sok vállalkozó előlegként vesz fel pénzt a vállalatától, amit úgymond osztalékként kezel, de nem fizeti be az utána járó jövedelemadót. Az éves pénzügyi mérlegek ellenőrzéséből a finánc mindezt könnyen kibogarássza, így célzatos ellenőrzéssel kilincselnek a kereskedelmi társaságok háza táján. Ilyenkor az ellenőrzés úgy zárul le, ha a felvett összegre a cég törleszti az adójárulékot – mutat rá a könyvelő.
Kérdésünkre, hogy mit ajánl azoknak a cégvezetőknek, akiknek hiányos a tudásuk és a tapasztalatuk, Láng Éva olyan menedzsment-tanfolyamokat emel ki, amelyből akar és tud is tanulni a vállalkozó. A Civitas Alapítvány például startup-tanfolyamokat indított, ahol jól képzett oktatók segítették a leendő vállalkozókat, illetve később is támogatták őket szaktanácsadással.
Fotó: Pixabay
„A hasonló tanfolyamok gyakorlati tudást és segítséget jelentenek a cégvezetők számára, én azonban
hogy mi hogyan működik, min kellene változtatni. Az a vállalkozó, aki azt állítja, hogy mindent a könyvelő tud, nem fogja megúszni szárazon. Lesz egy nagy harc a könyvelő és közte, amiből rendszerint az állam nyer” – szögezte le portálunknak a kolozsvári könyvviteli cég szakembere.
Láng Éva azt is hangsúlyozta, hogy az egyszemélyes irányítású cégek fejlődése időben behatárolt. Olyan vállalatok esetében van esély fejlődésre és növekedésre, ahol a cégtulajdonos felismeri: jobb, ha szakembert, vagy szakembereket bíz meg a cég vezetésével. A kis cégből közepes vagy nagy társasággá kinőtt vállalatok sikertörténete ehhez a szemléletváltáshoz kapcsolódik, a hozzáértők szakmai tudását ugyanis semmivel nem lehet helyettesíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!