
Zsebbe vág. Október elsejétől érzékelhetően megugrik az IRCC alapján kiszámított törlesztőrészletek összege
Fotó: Orbán Orsolya
Történelmi csúcsra nő október elsejétől a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), amit nagyon sok hiteles fog megérezni. A jelenlegi 5,55 százalékról 6,06 százalékra emelkedik az IRCC, aminek értéke 2019-es bevezetésekor még 2,63 százalékos volt.
2025. szeptember 30., 19:562025. szeptember 30., 19:56
Mint ismeretes, az IRCC-t hat évvel ezelőtt azt követően vezették be, hogy a naponta meghatározott irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) 3 százalék fölé emelkedtek, és így látványosan megugrott a havi törlesztőrészletek összege. A negyedévente meghatározott irányadó mutató az azóta eltelt időszakban megkötött hitelszerződésekre érvényes, nem volt visszamenőleges hatása, így a mostani emelkedése sem hat minden hitelre.

Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a ROBOR-ral ellentétben az IRCC számítási képlete késéssel működik. A 2025. október 1-jétől alkalmazandó érték a 2025 második negyedévében (április–június) mért bankközi mozgásokat veszi alapul. Márpedig ebben az időszakban a bankközi piacot erősen befolyásolta az elnökválasztás, ami a rövid távú kamatlábak meredek emelkedéséhez vezetett. A politikai feszültségek átterjedtek a bankközi költségekre, amelyek most az IRCC értékében is tükröződnek.
– például az Első otthon program keretében 2019 májusa előtt felvett és azóta nem módosított hitelek esetében alkalmazott 3 havi ROBOR kedden 6,51 százalékon állt.
A Wall-street.ro gazdasági portál számításai szerint aki egy 300 000 lej értékű, 30 éves futamidejű hitelt vett fel, jelenleg havi törlesztőrészletként körülbelül 2021 lejt fizet. Az IRCC emelkedése nyomán október 1-jétől viszont a havi törlesztőrészlet 2113 lejre ugrik.

Az előző banki napon jegyzett évi 5,94 százalékról 5,96 százalékra nőtt csütörtökön a lej alapú fogyasztói hitelek és a korábbi években az Első otthon program keretében igényelt kölcsönök havi törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos ROBOR.
Amúgy azok a hitelesek, akik korábban a ROBOR-ról átváltottak a kecsegtetőbbnek tűnő IRCC-re, már nem térhetnek vissza a régi indexhez. Ugyanakkor ma az összes változó kamatozású, lej alapú hitel esetében kizárólag az IRCC-t alkalmazzák. Azok számára, akik el akarják kerülni ezeket a kamatemeléseket, az egyetlen lehetőség a hitelük refinanszírozása fix kamatozású termékre.

Bár az elmúlt években folyamatosan nőtt a romániai lakosság átlagjövedelme, látványosan megugrott azoknak is a száma, akik hátralékokat halmoznak fel valamely bank vagy más hitelintézet irányában, vagyis évek óta nem törlesztik kölcsöneiket.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!