
Édesszájúaknak való. Európai viszonylatban nagyon magas a Romániában forgalmazott termék cukortartalma
Fotó: coca-cola.ro
Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.
2024. augusztus 24., 19:212024. augusztus 24., 19:21
A Europe Magazine nevű nemzetközi kiadvány Instagram-oldalán közölt grafikon szerint – melyet a gyártó Coca Cola adatai alapján állítottak össze – jó néhány európai országban kevesebb mint 5 grammnyi cukrot tartalmaz 100 milliliternyi Fanta.
A Europe Magazine bejegyzésében megjegyzi, az Egyesült Királyságban azok után csökkentették 4,5 grammra az adagot, hogy a hatóságok úgynevezett cukoradót vetettek ki.
A második kategóriát az 5 és 10 gramm közötti Fanta-cukortartalmat „felmutató” államok alkotják.
Romániában 10,5, Magyarországon 10,8 gramm cukrot tartalmaz 100 milliliter Fanta Orange. A legmagasabb értéket Olaszországban (11,8), Belgiumban és Luxemburgban (11,7), illetve Ukrajnában (11,6) jegyzik.
Európa „Fanta-cukortérképe”
Fotó: Instagram/europe.magazine
Ugyanakkor kérdéses, hogy Romániában hogyan alakul az „édes élet”, hiszen idén
a 100 milliliterenként 5–8 grammnyi cukrot tartalmazó termékek után hektoliterenként 40, míg 8 gramm felett hektoliterenként 60 lej pluszilletéket kell lepengetni.
Az üdítőital-gyártók romániai érdekképviselete (ANBR) természetesen hevesen tiltakozott az intézkedés ellen, augusztus elején pedig már további drágításokkal, elbocsátásokkal, beruházások leállításával fenyegetőzött. Nehezményezik, hogy már 2023-ban 10 százalékkal csökkent a forgalmuk, miután drágítaniuk kellett az általános forgalmi adó rájuk vonatkozó, 9-ről 19 százalékra történő megemelése miatt.
A többek között a RedBullt, Pfannert, Parmalatot, Coca Colát, Pepsit, Romaquát felsorakoztató szövetség szerint az ágazatot sújtó intézkedések miatt 20 és 50 százalékkal drágábbakká váltak termékeik, aminek következtében az első negyedévben további öt százalékkal csökkentek eladásaik. Az üdítőgyártók többek között azzal riogatnak, hogy a meredek áremelkedés miatt a fiatalok a hűsítőktől az alkoholos termékek felé fordulnak.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!