Egy dobozos üdítőben közel harminc gramm cukor van
Fotó: Pinti Attila
Egy friss, a romániai tizenöt évesek körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek hetven százaléka naponta többször is fogyaszt édesített italt, mégis a cukrozott üdítőkről általában csak akkor esik szó, amikor az orvos túlsúlyt állapít meg. Bár a család az elsődleges közeg, ahol kialakulnak a táplálkozási szokások, a gyerekek választásait, azt, hogy mennyi cukrot fogyasztanak az is alakítja, mihez jutnak hozzá az iskolában, mit vesznek a barátaik, és mennyibe kerülnek az egyes italok. Több európai országban ezért az étkezési szokásokat alakító környezeten is igyekeznek változtatni: van, ahol az ingyenes iskolai ebédnek jut fontos szerep, máshol a gyártóknak tették kifizetődővé, hogy kevesebb cukrot használjanak.
2026. október 01., 21:182026. október 01., 21:18
Egy félliteres kóla több mint ötven gramm cukrot tartalmaz, és sok romániai kamasz naponta többet is megiszik belőle. A figyelmeztetések ismerősek, sokat hangoztatottak, a szokásokon azonban nehéz változtatni, különösen, ha az iskolában és otthon is az üdítő a kézenfekvő választás. A finn iskolai étkeztetés és a brit üdítőadó példája megmutatja, milyen eszközök vannak a felvilágosításon túl a cukorfogyasztás visszaszorítására.
Egy a romániai tizenöt évesek körében végzett felmérésben a megkérdezettek hetven százaléka számolt be arról, hogy naponta többször fogyaszt édesített italokat – közölte Eugenia Bratu, az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) egészségfejlesztési részlegének vezetője a Medika TV műsorában. A News.ro beszámolója szerint az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy sok kamasz kevés zöldséget és gyümölcsöt eszik. A cukrozott üdítőkkel eközben jelentős mennyiségű energiát visznek be, rosthoz vagy érdemi vitaminmennyiséghez viszont nem jutnak.
Mivel a hetvenszázalékos arány értelmezéséhez hiányoznak részletek, biztosabb támpontot ad az OECD és az Európai Bizottság 2024-es egészségügyi jelentése. Az ebben szereplő, 2022-es felmérés szerint az uniós országok átlagában a tizenöt évesek 14 százaléka ivott naponta cukrozott üdítőt,
A romániai adatokból az is látszik, hogy a kedvezőtlen táplálkozási szokások nem a kamaszkorral kezdődnek, és nem is érnek véget vele, hiszen az ország 2025-ös uniós egészségprofilja szerint 2022-ben a felnőttek mindössze 38 százaléka evett naponta gyümölcsöt, 37 százalékuk pedig zöldséget, miközben az uniós átlag mindkét esetben nagyjából 60 százalék volt. A tizenöt éveseknél még alacsonyabb, 29, illetve 30 százalékos arányt mértek. Ezek a számok önmagukban nem magyarázzák az üdítők népszerűségét, de jelzik, hogy a gyerekek étrendjéről a családok étkezési szokásaival együtt érdemes beszélni.
A háttérben több, egymást erősítő tényező állhat: az otthonról hozott minta mellett számít, milyen élelmiszerekhez jut hozzá a család, mit engedhet meg magának, és milyen reklámokkal találkozik a gyerek.
Ebben a környezetben az otthoni tiltás önmagában könnyen kevésnek bizonyulhat: attól, hogy a szülő nem tesz üdítőt a bevásárlókosárba, a kamasz még megveheti azt a zsebpénzéből, iskola után, a barátaival. A korlátok mellé ezért magyarázat és követhető példa is kell: a gyerek értse, miért érdemes ritkábban cukrozott italt választania, és legyen természetes, elérhető alternatíva a víz. Az UNICEF is a családokat segítő táplálkozási nevelést és az egészségesebb kínálatot biztosító intézkedéseket együttesen szorgalmazza.
Iskola előtt, után
Romániában az iskolai büfék kínálatát már szabályok korlátozzák: üdítőt, energiaitalt és sportitalt nem árusíthatnak. Az egészségügyi minisztérium 541/2025-ös rendelete szerint az iskola területén italként kizárólag palackozott ivóvizet vagy ásványvizet lehet értékesíteni, kifejezetten azért, hogy a gyerekek hozzászokjanak a víziváshoz.
A kínálat szabályozása mellett annak is jelentősége van, hogy megértse, miért érdemes vizet választania, és ezt a szokást a környezetében is lássa.
A fogyasztási szokások alakításában annak is szerepe lehet, mi kerül nap mint nap a gyerekek elé. Finnországban az ingyenes iskolai étkezés az iskola-előkészítőtől a középfokú oktatásig jár a diákoknak. Az ajánlott ebéd része a meleg főétel, a zöldség és a kenyér; italként tejet vagy savanyított tejterméket, szomjoltásra vizet kínálnak.
A rendszer közel nyolc évtized alatt nyerte el mai formáját: az ingyenes iskolai étkezésről 1943-ban született jogszabály, az ellátás pedig ötéves átmenet után, 1948-ra vált országossá. Kezdetben egyszerű leveseket és kásákat adtak, amelyeket a gyerekek otthonról hozott kenyérrel és tejjel egészítettek ki.
Önmagában az iskolai ebéddel persze nem magyarázhatók az országok közötti üdítőfogyasztási különbségek. A finn példa jelentősége inkább abban áll, hogy az egészségesebb étkezés feltételeit hosszú ideje következetesen biztosítják. A családoknak így legalább az iskolai ebédről nem kell külön gondoskodniuk, a gyerekek pedig rendszeresen találkoznak azokkal az ételekkel, amelyek fogyasztását ajánlják nekik.
Nagy-Britanniában az italok összetételét az adózáson keresztül igyekeztek befolyásolni: a 2016-ban bejelentett és 2018-ban bevezetett üdítőadó a magasabb cukortartalmú termékeket nagyobb teherrel sújtotta, így a gyártóknak anyagilag is megérte csökkenteni a cukor mennyiségét.
Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekek összességében ennyivel kevesebb cukrot fogyasztottak, hanem azt, hogy jelentősen megváltozott a boltok kínálata. A módosított receptű italokkal azok is kevesebb cukrot ittak meg, akik ugyanakkora palackot vásároltak, mint korábban.
Romániában is bevezették az úgynevezett cukoradót: 2024 januárjától a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőkre cukortartalmuktól függően külön jövedéki adót vetettek ki. A vásárlók így jelentős drágulással szembesültek. Az üdítőital-gyártók országos szövetsége és a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem közös tanulmánya szerint az üdítők ára 2023–2024-ben összesen 32,5 százalékkal emelkedett. Ebben azonban a cukoradó mellett az áfa emelése és más áralakító tényezők is szerepet játszottak, így a teljes drágulást nem lehet egyetlen intézkedés számlájára írni.
Az Aha Moments kutatócég iparági megrendelésre készült, szeptemberben ismertetett felmérése szerint a vásárlók a drágulásra az akciók keresésével, olcsóbb márkák vagy kedvezőbb literárú, nagyobb kiszerelések választásával reagáltak.
Az üdítők címkéjén szereplő cukormennyiséget rendszerint száz milliliterre adják meg, miközben egy palack ennek többszörösét tartalmazza.
Viszonyításképpen: az Egészségügyi Világszervezet azt ajánlja, hogy a szabad cukrokból származó energia maradjon a napi energiabevitel tíz százaléka alatt, további egészségügyi előnyökért pedig az öt százalék alatti bevitelt javasolja. Napi kétezer kilokalóriával számolva ez 50, illetve 25 gramm cukornak felel meg. A kétezer kilokalória csupán szemléltető példa, a kamaszok energiaszükséglete eltérő lehet. Az arányokat azonban érzékelteti, hogy a példában szereplő félliteres kóla önmagában több mint ötven gramm cukrot tartalmaz.
A százszázalékos gyümölcslében természetesen jelen lévő cukrok is beleszámítanak a WHO által korlátozni javasolt szabad cukrok mennyiségébe.
A cukormentes üdítővel ez a cukorbevitel elkerülhető, az édesítőszereket azonban a WHO nem ajánlja a hosszú távú testsúlyszabályozás eszközeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!