Messze még az ügy vége. A bankok perre mennek, közben a ROBOR-ra vonatkozó szabályokat is átírhatják
Fotó: Orbán Orsolya
Új fejezetéhez érkezett a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) körüli botrány: a Versenytanács elküldte a megbírságolt bankoknak a döntés indoklását. A pénzintézeteknek 30 napjuk van a döntés bírósági megtámadására, miközben elkezdődhet a ROBOR megállapítására vonatkozó szabályok, illetve más előírások módosításáról szóló egyeztetés is. A döntés jelentős változásokat hozhat a bankközi piacon. A zűrzavar viszont sokáig velünk maradhat, mivel a nagyjából biztosra vehető pereskedés várhatóan elnyúlik, több éves huzavona is lehet, amíg eldől, megkárosították-e az ügyfeleket, és ha igen, számíthatnak-e kártérítésre.
2026. szeptember 29., 20:002026. szeptember 29., 20:00
2026. szeptember 29., 20:062026. szeptember 29., 20:06
Miután a Versenytanács hosszas vizsgálódás után azt a döntést hozta, hogy a ROBOR megállapításában részt vevő bankok „bizalmas és stratégiai információk, különösen az árakra vonatkozó információk cseréjével” összehangoltan léptek fel, ami torzította a kamat szintjét, és tetemes, összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) összegű bírságot rótt ki a pénzintézetekre, hétfőn végre elküldte az indoklást is a bankoknak.
A bankok nem árultak zsákbamacskát, már jó előre jelezték, vitatják a Versenytanács megállapításait, és bíróságon támadják meg a döntést. Szakemberek szerint pedig többéves pereskedésre kell számítani.
A bankoknak ugyanakkor a határozat közlésétől számított 30 nap áll rendelkezésükre a bírságok befizetésére is, ellenkező esetben kényszervégrehajtás vár rájuk. Lehetőségük van viszont a határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérni, ami pénzügyi szempontból azt jelenti, hogy a per lezárultáig nem kell befizetniük a bírságot, ha a bíróság felfüggeszti annak végrehajtását. Ezek az ügyek a Profit.ro gazdasági szakportál szerint gyorsabban lezajlanak, mint a közigazgatási jogsértésekkel kapcsolatos panaszok. A bankoknak azonban a bírság összegének 0,1 százalékát kitevő óvadékot kell letétbe helyezniük.
Sajtóértesülések szerint egyes bankok a pereskedés mellett azt is fontolóra veszik, hogy ne vegyenek részt többé ROBOR megállapításában, és mérlegelik, hogy továbbra is célszerű-e elsődleges kereskedőként működniük az állampapír-piacon.
– pontosítják meg nem nevezett források a Profit.ro-nak.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Elemzők szerint ugyanakkor a bírságon túlmenően a Versenytanács döntése jelentős változást hozhat a bankközi piacon. A bankoknak 60 napjuk van arra, hogy intézkedési terveket nyújtsanak be, amelyekkel megszüntetik a versenyellenes gyakorlatokat. Ezeket a Versenytanács hagyja jóvá. A Profit.ro forrásai szerint azonban a bankok nem értik pontosan, mit kell tenniük. A gazdasági szakportál szerint
A jegybank szabályozása ugyanis arra kötelezi a bankokat, hogy minden lejáratra vonatkozóan folyamatosan tegyék közzé a pénzpiaci jegyzéseket. Ezt a közzétételt a bankok Refinitiv oldalán kell megtenniük, beleértve azt a 15 perces időszakot is, amely 11 óra előtt van, amikor a kamatszintek számítanak a ROBID-ROBOR kiszámításánál – ezt az időszakot a Versenytanács problémásnak tartja, mert ebben a rövid időtartamban túl nagy lehet az átláthatóság, a bankok hatással lehetnek egymásra, és egymás után felfelé igazíthatják a kamatszintet, ami az ügyfeleknek is kárt okozhat.
A ROBOR ugyanis – mint ismeretes – nem csupán a bankközi piac referenciaértéke, hanem a lejalapú, változó kamatozású hitelek referenciaértéke is. A bankok által általában alkalmazott futamidők – a hitel típusától függően – 1 hónap, 3 hónap és 6 hónap. 2019 óta ugyanakkor a fogyasztóknak nyújtott hitelek referencia-indexe az IRCC, amelyet a bankközi betétek napi effektív kamatlábainak negyedéves átlagaként állapítanak meg.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
A versenyhatóság azt is szeretné, ha a bankok közgazdászai nem tennének többé közzé makrogazdasági előrejelzéseket, mivel azok „jelzéseket adhatnak a piacnak”.
A Profit.ro szerint az intézkedés már a Versenytanács jelentésének első változatában is szerepelt, amelyet a szankcióról szóló döntés előtt küldtek el a bankoknak.
A Versenytanács érvelése szerint a bankok az előrejelzések révén árjelzéseket adnak egymásnak. A pénzintézetek egyes előrejelzései közvetlenül a 3 hónapos ROBOR-kamatlábakra vonatkoznak, mások az inflációhoz, a jegybank irányadó kamatlábához vagy a GDP alakulásához kapcsolódnak.
Fontos ellenérv ugyanakkor a szakemberek szerint, hogy az előrejelzések gyakran tévednek, a valóság utólag megcáfolja őket, ráadásul ezeket a prognózisokat folyamatosan felülvizsgálják. Egy másik ellenérv az, hogy a banki elemzők világszerte előrejelzéseket készítenek, amelyek gyakran sokkal részletesebbek, mint a Romániában nyilvánosan elérhetőek.
A Transilvania Bank a Bukaresti Értéktőzsdének benyújtott jelentésében már hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy megkapták a kiszabott szankciókról szóló döntést, és egyúttal bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló jogi eszközt igénybe fog venni álláspontjának védelme érdekében.
Évekig elhúzódhat a bankok harca a Versenytanáccsal
Fotó: Gábos Albin
„A BT minden rendelkezésre álló és szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az eljárás minden szakaszában a törvény által biztosított jogok maximális kihasználásával határozottan megvédje álláspontját, és bízik abban, hogy érveinek valóságtartalma és megalapozottsága meggyőző lesz az illetékes intézmények és bíróságok számára” – áll a BVB-nek elküldött jelentésben.
Kedden az UniCredit is közölte, szeptember 28-án megkapta a Versenytanácstól a szankcióról szóló határozatot és az ahhoz tartozó indoklást, és bejelentette egyúttal, hogy „minden rendelkezésre álló eljárási eszközt és jogi utat” igénybe fog venni álláspontjának alátámasztására az illetékes hatóságok és bíróságok előtt. Leszögezte továbbá, hogy minden vonatkozó jogi és szabályozási követelménynek pontosan megfelelt és továbbra is megfelel.
A Raiffeisen Bank vezetősége szintén úgy nyilatkozott, hogy határozottan elutasítja a versenyhatósági határozatot, amelyet bíróságon fog megtámadni, annak hatályon kívül helyezését kérve.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
Mint ismeretes, a Versenytanács 2022 végén előre be nem jelentett ellenőrzéseket indított a bankoknál, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a ROBOR megállapításában részt vevő pénzintézetek esetleges összehangolt magatartására. Átvizsgálták a pénzintézetek vezetői, a kereskedők, valamint az elnökök és ügyvezetők számítógépeit és telefonjait, megnyitva az e-maileket, a WhatsApp üzeneteket és a kereskedők közötti kommunikációs platformot.
Sajtóértesülések szerint a bankárok e-mailjeinek és mobil üzenetküldő alkalmazásainak átvizsgálása során más bankok kereskedőinek neveit használták keresőszavakként, a ROBOR-kamatlábakról szóló beszélgetéseket keresve, és ellenőrizték a bankelnökök és a kincstári osztályok közötti levelezést is.
Érdekesség amúgy, hogy az ellenőrzés megindításának évében, 2022 augusztusában Mugur Isărescu, a bukaresti jegybank elnöke is arról beszélt, hogy a bankok „átestek a ló túloldalára”, és a ROBOR-t a jegybanki alapkamat fölé emelték. „Túlreagáltak, mivel egyértelmű volt, hogy ők és a kereskedők is pesszimistán tekintenek a jövőre” – ez volt akkor a BNR kormányzójának az üzenete az inflációs jelentés bemutatásakor, és arra kérte a bankárokat, hogy figyeljenek jobban a BNR jelzéseire.
Azóta viszont a jegybanki illetékesek vitatják, hogy a Versenytanács hogyan értelmezte a bankok magatartását. Dan Suciu, a BNR szóvivője júniusban azt írta: ha a Versenytanács szerint a pénzpiac és a ROBOR-fixing szabályai helyesek, és a bankok ezeket betartották, akkor meg kell mutatni, hogy pontosan mely, a versenytörvényben és a nemzetközi jogszabályokban foglalt előírásokat, hogyan és milyen módon sértették meg.
Mugur Isărescu jegybankelnök a Versenytanács vizsgálatáról azt mondta, hogy a ROBOR kiszámításával kapcsolatos vita „nyilvános félreértés” eredménye. Azt kifogásolta, hogy a Versenytanács jelentése ugyan helyesen magyarázza el a ROBOR működését, később azonban arra a következtetésre jut, hogy a bankok összehangoltan lépten fel, miközben szerinte a pénzpiacnak összehangoltan kell működnie ahhoz, hogy a jegybank monetáris politikája érvényesüljön a gazdaságban.
Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik.
A bírságokat a következőképpen osztották ki:
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unión kívülről érkező, 150 euró alatti értékű csomagokra kivetett „Temu-adó” több mint 60 millió euró bevételt hozott a költségvetésnek – jelentette be Cristian Pelivan, a Romániai Webáruházak Egyesületének (ARMO) ügyvezető igazgatója.
Már jövő év elejétől emelkedhetnek a nyugdíjak – jelentette ki Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
A romániai fogyasztók mindössze 26 százaléka állítja, hogy kényelmes anyagi helyzetben van, vagyis képes kifizetni a havi számláit, és marad pénze megtakarításra, nyaralásra, szabadidős tevékenységekre, valamint egészségügyi és wellness-kiadásokra.
Bár szakmai adatok szerint a romániai bankok jóval kisebb haszonkulccsal dolgoznak, mint a magyarországiak, egy lakáshitel felvétele mindkét országban tartogat meglepetéseket. Utánajártunk, hol járhat jobban az ügyfél.
A kormány döntött az M49-es román határig tartó második ütemének folytatásáról, így megépül a kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Szatmárnémetiig – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vasárnap a Facebook-oldalán.
Étolajgyárat épít Erdélyben egy mezőgazdasági szövetkezet megbízásából a KÉSZ Group – adta hírül a Profit.ro hírportál.
Románia nemcsak, hogy már nem szállít gázt Magyarország irányába (ami valójában a Transgaz által biztosított tranzit), ahogyan az korábban megszokott volt, hanem most kénytelen gázt importálni nyugati szomszédjától – közölte az Economedia.ro.
A cernavodai atomerőművet legkorábban október közepén lehet újraindítani – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben.
Az üzemanyagárak új rekordszintet értek el a romániai töltőállomásokon, miután péntek reggel több lánc is újabb áremelést hajtott végre; aztán váratlanul visszacsökkentették az árakat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!