Fotó: Fülöp Attila
Az Európai Unió lakosságának mintegy 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy 2022-ben kétnaponta egyszer húst, halat tartalmazó ételt vagy ennek megfelelő növényi eredetű táplálékot fogyasszon, ami egy százalékkal több, mint 2021-ben – derül az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. július 10., 15:492023. július 10., 15:49
2023. július 10., 15:562023. július 10., 15:56
A friss adatok szerint a szegénység kockázatának kitett emberek körében 2022-ben 19,7 százalék volt azoknak az aránya az EU-ban, akik nem engedhettek meg maguknak megfelelő étkezést, ami 2,2 százalékkal több a 2021-es helyzethez képest.
A teljes népesség és a szegénység kockázatának kitettek közötti, a megfelelő étkezés megfizetésére való képességet érintő szakadék az uniós tagállamok között is érzékelhető.
A skála másik végén Írországban (5 százalék), Luxemburgban (5,1 százalék) és Cipruson (5,6 százalék) volt a legalacsonyabb a szegénység kockázatának kitettek aránya.
Az ellenkező póluson az írek állnak 1,4 százalékkal.
A megfelelő étkezés megfizethetősége része a fenntartható fejlődési céloknak (Sustainable Development Goals – SDG-k). A 2. fenntartható fejlődési cél az éhezés és az alultápláltság minden formájának 2030-ig történő felszámolását tűzte ki célul.
Az Európai Unió városi lakosságának több mint 10 százaléka élt 2021-ben olyan háztartásban, amelyet túlterheltek a lakhatási költségek, míg a vidéken élők körében ez az arány 6,2 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!