Fotó: Fülöp Attila
Az Európai Unió lakosságának mintegy 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy 2022-ben kétnaponta egyszer húst, halat tartalmazó ételt vagy ennek megfelelő növényi eredetű táplálékot fogyasszon, ami egy százalékkal több, mint 2021-ben – derül az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. július 10., 15:492023. július 10., 15:49
2023. július 10., 15:562023. július 10., 15:56
A friss adatok szerint a szegénység kockázatának kitett emberek körében 2022-ben 19,7 százalék volt azoknak az aránya az EU-ban, akik nem engedhettek meg maguknak megfelelő étkezést, ami 2,2 százalékkal több a 2021-es helyzethez képest.
A teljes népesség és a szegénység kockázatának kitettek közötti, a megfelelő étkezés megfizetésére való képességet érintő szakadék az uniós tagállamok között is érzékelhető.
A skála másik végén Írországban (5 százalék), Luxemburgban (5,1 százalék) és Cipruson (5,6 százalék) volt a legalacsonyabb a szegénység kockázatának kitettek aránya.
Az ellenkező póluson az írek állnak 1,4 százalékkal.
A megfelelő étkezés megfizethetősége része a fenntartható fejlődési céloknak (Sustainable Development Goals – SDG-k). A 2. fenntartható fejlődési cél az éhezés és az alultápláltság minden formájának 2030-ig történő felszámolását tűzte ki célul.
Az Európai Unió városi lakosságának több mint 10 százaléka élt 2021-ben olyan háztartásban, amelyet túlterheltek a lakhatási költségek, míg a vidéken élők körében ez az arány 6,2 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!