
Fotó: Fülöp Attila
Az Európai Unió lakosságának mintegy 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy 2022-ben kétnaponta egyszer húst, halat tartalmazó ételt vagy ennek megfelelő növényi eredetű táplálékot fogyasszon, ami egy százalékkal több, mint 2021-ben – derül az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. július 10., 15:492023. július 10., 15:49
2023. július 10., 15:562023. július 10., 15:56
A friss adatok szerint a szegénység kockázatának kitett emberek körében 2022-ben 19,7 százalék volt azoknak az aránya az EU-ban, akik nem engedhettek meg maguknak megfelelő étkezést, ami 2,2 százalékkal több a 2021-es helyzethez képest.
A teljes népesség és a szegénység kockázatának kitettek közötti, a megfelelő étkezés megfizetésére való képességet érintő szakadék az uniós tagállamok között is érzékelhető.
A skála másik végén Írországban (5 százalék), Luxemburgban (5,1 százalék) és Cipruson (5,6 százalék) volt a legalacsonyabb a szegénység kockázatának kitettek aránya.
Az ellenkező póluson az írek állnak 1,4 százalékkal.
A megfelelő étkezés megfizethetősége része a fenntartható fejlődési céloknak (Sustainable Development Goals – SDG-k). A 2. fenntartható fejlődési cél az éhezés és az alultápláltság minden formájának 2030-ig történő felszámolását tűzte ki célul.

Az Európai Unió városi lakosságának több mint 10 százaléka élt 2021-ben olyan háztartásban, amelyet túlterheltek a lakhatási költségek, míg a vidéken élők körében ez az arány 6,2 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!