
Nő a fizetés, mennek a multik? A román közlekedési miniszter szerint meglepő hatással bírna, ha Romániában bővülne a sztrádahálózat
Megerősítette szombaton Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy a tervekkel ellentétben a román kormány nem a Világbank együttműködésével és támogatásával kívánja megépíteni a Brassót Comarnic-kal összekötő autópályát.
2018. június 16., 21:442018. június 16., 21:44
2018. június 16., 21:452018. június 16., 21:45
Teodorovici úgy vélekedett, egy infrastrukturális projektben nem a finanszírozó fél kiléte a fontos, hanem az, hogy megvalósuljon a terv. „A közlekedési minisztériumban találtak egy megoldást, amelynek köszönhetően gyorsabban megépülhet a sztráda Brassó és Comarnic között” – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője.
De a közlekedési miniszternek nem ez volt az egyetlen meglepő kijelentése a parlamenti képviselőkkel csütörtökön Szinaján folytatott munkamegbeszélésen. Lucian Șova azt állította, ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek. A miniszter azt is megemlítette, hogy miközben a nyugat-európai országokban kiépültek az autópályák, a multikat az alacsony fizetések vonzotta Romániába.
Kijelentéseiért máris sokan bírálják a közlekedési minisztert. Benedek Zakariás RMDSZ-es parlamenti képviselő döbbenetesnek nevezte Lucian Șova eszmefuttatását. Az alsóház szállításügyért és infrastruktúráért felelős szakbizottságának tagja úgy vélte, a miniszter állítását sem a magyarországi, sem pedig a nyugat-európai példák nem ezt bizonyítják, hanem éppen ennek az ellenkezőjét.
Különben tavaly Mihai Tudose volt miniszterelnök beszélt arról a Világbank bukaresti delegációjával folytatott megbeszélése után, hogy kérésére a pénzintézet projektmenedzselést nyújt kormányának a romániai sztrádakivitelezéshez. A Romániában előzmény nélküli projektmenedzselési konstrukcióban elsőként a Brassó és Comarnic közötti, Erdély és Bukarest gyors közúti összeköttetését megteremtő sztráda megépítésének fogtak volna neki, amellyel ígéretei ellenére eddig valamennyi román kormány kudarcot vallott.
Miközben a közel hatvan kilométeres, a Déli-Kárpátokat átszelő sztrádaszakasz stratégiai jelentőséggel bír, hiszen tehermentesítené a rendkívül zsúfolt Prahova-völgyét, a bukaresti hatóságok két évvel ezelőtt azért mondtak le a francia Vinci, az osztrák Strabag és a görög Aktor által létrehozott konzorciummal kis híján nyélbe ütött koncessziós szerződésről, mert ez alapján a román államnak harminc év alatt összesen 8,4 milliárd eurót kellett volna fizetnie.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
1 hozzászólás