De a közlekedési miniszternek nem ez volt az egyetlen meglepő kijelentése a parlamenti képviselőkkel csütörtökön Szinaján folytatott munkamegbeszélésen. Lucian Șova azt állította, ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek. A miniszter azt is megemlítette, hogy miközben a nyugat-európai országokban kiépültek az autópályák, a multikat az alacsony fizetések vonzotta Romániába.

Kijelentéseiért máris sokan bírálják a közlekedési minisztert. Benedek Zakariás RMDSZ-es parlamenti képviselő döbbenetesnek nevezte Lucian Șova eszmefuttatását. Az alsóház szállításügyért és infrastruktúráért felelős szakbizottságának tagja úgy vélte, a miniszter állítását sem a magyarországi, sem pedig a nyugat-európai példák nem ezt bizonyítják, hanem éppen ennek az ellenkezőjét.

Különben tavaly Mihai Tudose volt miniszterelnök beszélt arról a Világbank bukaresti delegációjával folytatott megbeszélése után, hogy kérésére a pénzintézet projektmenedzselést nyújt kormányának a romániai sztrádakivitelezéshez. A Romániában előzmény nélküli projektmenedzselési konstrukcióban elsőként a Brassó és Comarnic közötti, Erdély és Bukarest gyors közúti összeköttetését megteremtő sztráda megépítésének fogtak volna neki, amellyel ígéretei ellenére eddig valamennyi román kormány kudarcot vallott.

Miközben a közel hatvan kilométeres, a Déli-Kárpátokat átszelő sztrádaszakasz stratégiai jelentőséggel bír, hiszen tehermentesítené a rendkívül zsúfolt Prahova-völgyét, a bukaresti hatóságok két évvel ezelőtt azért mondtak le a francia Vinci, az osztrák Strabag és a görög Aktor által létrehozott konzorciummal kis híján nyélbe ütött koncessziós szerződésről, mert ez alapján a román államnak harminc év alatt összesen 8,4 milliárd eurót kellett volna fizetnie.