
Nő a fizetés, mennek a multik? A román közlekedési miniszter szerint meglepő hatással bírna, ha Romániában bővülne a sztrádahálózat
Megerősítette szombaton Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy a tervekkel ellentétben a román kormány nem a Világbank együttműködésével és támogatásával kívánja megépíteni a Brassót Comarnic-kal összekötő autópályát.
2018. június 16., 21:442018. június 16., 21:44
2018. június 16., 21:452018. június 16., 21:45
Teodorovici úgy vélekedett, egy infrastrukturális projektben nem a finanszírozó fél kiléte a fontos, hanem az, hogy megvalósuljon a terv. „A közlekedési minisztériumban találtak egy megoldást, amelynek köszönhetően gyorsabban megépülhet a sztráda Brassó és Comarnic között” – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője.
De a közlekedési miniszternek nem ez volt az egyetlen meglepő kijelentése a parlamenti képviselőkkel csütörtökön Szinaján folytatott munkamegbeszélésen. Lucian Șova azt állította, ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek. A miniszter azt is megemlítette, hogy miközben a nyugat-európai országokban kiépültek az autópályák, a multikat az alacsony fizetések vonzotta Romániába.
Kijelentéseiért máris sokan bírálják a közlekedési minisztert. Benedek Zakariás RMDSZ-es parlamenti képviselő döbbenetesnek nevezte Lucian Șova eszmefuttatását. Az alsóház szállításügyért és infrastruktúráért felelős szakbizottságának tagja úgy vélte, a miniszter állítását sem a magyarországi, sem pedig a nyugat-európai példák nem ezt bizonyítják, hanem éppen ennek az ellenkezőjét.
Különben tavaly Mihai Tudose volt miniszterelnök beszélt arról a Világbank bukaresti delegációjával folytatott megbeszélése után, hogy kérésére a pénzintézet projektmenedzselést nyújt kormányának a romániai sztrádakivitelezéshez. A Romániában előzmény nélküli projektmenedzselési konstrukcióban elsőként a Brassó és Comarnic közötti, Erdély és Bukarest gyors közúti összeköttetését megteremtő sztráda megépítésének fogtak volna neki, amellyel ígéretei ellenére eddig valamennyi román kormány kudarcot vallott.
Miközben a közel hatvan kilométeres, a Déli-Kárpátokat átszelő sztrádaszakasz stratégiai jelentőséggel bír, hiszen tehermentesítené a rendkívül zsúfolt Prahova-völgyét, a bukaresti hatóságok két évvel ezelőtt azért mondtak le a francia Vinci, az osztrák Strabag és a görög Aktor által létrehozott konzorciummal kis híján nyélbe ütött koncessziós szerződésről, mert ez alapján a román államnak harminc év alatt összesen 8,4 milliárd eurót kellett volna fizetnie.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
1 hozzászólás