
Az elmúlt időszakban a sertéspestis terjedése negatívan befolyásolta a romániai disznótartást
Fotó: Orbán Orsolya
Románia jelenleg a forgalomba kerülő sertéshús mintegy 80%-át importálja. A kiskereskedők országos szövetségének alelnöke azt mondja, ők ki vannak szolgáltatva az európai piac szereplőinek. Drágulást észlelnek a hagyományos hústermékek esetében ünnepek előtt – mondta az alelnök.
2024. december 17., 18:092024. december 17., 18:09
Feliciu Paraschiv, a Romániai Kis- és Közepes Kereskedők Országos Szövetségének (ANCMMR) alelnöke egy szakrendezvényen a jelenlegi drágulásokról, valamint arról is beszélt, hogy
„A sertéshús mintegy 80 százalékát importáljuk. Tehát valahogy ki vagyunk szolgáltatva az európai sertéshúspiac nagy szereplőinek, és csodálkozunk, hogy drágább lett a sertéshús” – mutatott rá az elnök. A hotnews.ro hírportál idézi a bukaresti közgazdasági egyetem (ASE) friss tanulmányát, amely szerint Romániában 2022-ben 3 millió sertést vágtak le, míg 2016-ban még közel 5 milliót – mindebben közrejátszott a sertéspestis terjedése is, ami negatívan befolyásolta a romániai disznótartást. Feliciu Paraschiv azzal vádolja az államot, hogy semmilyen módon nem támogatja a termelőket abban, hogy újra sertéstartásba kezdjenek.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban, volt a juhokat érintő járvány, madárinfluenza is, amikor meg kellett tizedelni az állatokat. Rámutatott, az utóbbi napokban azt vette észre, hogy drágábbak lettek azok a sertéshúsból készülő hagyományos termékek, amiket a romániaiak az ünnepi időszakban fogyasztanak. „Az elmúlt napokban áremelkedést tapasztaltunk a karácsony közeledtáével népszerű hústermékek esetében: ilyen a májas, a disznófősajt is.
„Az elmúlt 10 évben megfigyeltük, hogy az év utolsó heteiben drágulnak a citrusfélék, a banán, az egzotikus importált gyümölcsök. És itt a »mohóság inflációjáról« van szó: az importőrök nagyon jól tudják, hogy a romániaiak az ünnepi szezon előtt általában nem spórolnak, hanem költekeznek” – tette hozzá az ANCMMR alelnöke.

Nagyjából 10 ezer sertést vágnak le a most kezdődő disznóvágási szezonban Hargita megyében. Noha bérvágásokat is vállalnak a megyében működő vágóközpontokon, vágóhidakon, a lakosság a disznóvágások jó részét háztáji körülmények között végzi el.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!