Fotó: Pinti Attila
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
2023. március 14., 13:422023. március 14., 13:42
2023. március 14., 13:452023. március 14., 13:45
A témában hétfőn egyeztetett a német, az olasz, a cseh, a lengyel, a szlovák, a román és a magyar szállításügyi miniszter – közölte a szövetség létrejöttéről beszámoló Reuters hírügynökség.
„A javaslaton sürgősen változtatni kell” – nyilatkozta hétfőn Volker Wissing német közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint a felsorolt országok csoportja azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió külön kategóriában kezelje a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motoros járműveket, amelyeket 2035 után is szabadon lehessen értékesíteni.
– jelentette ki Volker Wissing.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam korábban megállapodásra jutott a belső égésű motorral hajtott új autók – benzines, dízel- illetve hibrid motorral ellátott személyautók és a kishaszongépjárművek – értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.
Az Európai Parlament június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam megállapodásra jutott a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról – jelentette be csütörtökön a cseh uniós elnökség.
A német miniszter által emlegetett szintetikus vagy e-üzemanyag a benzin- vagy dízelmotorokhoz kifejlesztett szintetikus energiaforrás, amelynek az elégetésekor a fosszilis üzemanyagokhoz képest kevés, környezetre káros kipufogógáz keletkezik. E-üzemanyagot víz és szén-dioxid felhasználásával állítanak elő. A vizet elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontják. A következő lépésben a hidrogén szén-dioxiddal egyesül, és létrejön a szintetikus üzemanyag.
Az e-üzemanyagok elégetésekor elméletileg csak annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit azok korábban elnyeltek. Elvileg tehát klímasemlegesek lehetnek, azonban a folyamathoz (az elektrolízishez) jelenleg nagy mennyiségű villamos energia szükségeltetik, ezt pedig zöldforrásokból kellene előállítani. A tudomány mai állása szerint az e-üzemanyag sokba kerülne; legnagyobb hátránya az alacsony hatékonysága, ugyanis a felhasznált energia több mint 20 százaléka végül nem jut el a motorhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!