
Fotó: Pinti Attila
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
2023. március 14., 13:422023. március 14., 13:42
2023. március 14., 13:452023. március 14., 13:45
A témában hétfőn egyeztetett a német, az olasz, a cseh, a lengyel, a szlovák, a román és a magyar szállításügyi miniszter – közölte a szövetség létrejöttéről beszámoló Reuters hírügynökség.
„A javaslaton sürgősen változtatni kell” – nyilatkozta hétfőn Volker Wissing német közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint a felsorolt országok csoportja azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió külön kategóriában kezelje a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motoros járműveket, amelyeket 2035 után is szabadon lehessen értékesíteni.
– jelentette ki Volker Wissing.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam korábban megállapodásra jutott a belső égésű motorral hajtott új autók – benzines, dízel- illetve hibrid motorral ellátott személyautók és a kishaszongépjárművek – értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.
Az Európai Parlament június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal.

Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam megállapodásra jutott a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról – jelentette be csütörtökön a cseh uniós elnökség.
A német miniszter által emlegetett szintetikus vagy e-üzemanyag a benzin- vagy dízelmotorokhoz kifejlesztett szintetikus energiaforrás, amelynek az elégetésekor a fosszilis üzemanyagokhoz képest kevés, környezetre káros kipufogógáz keletkezik. E-üzemanyagot víz és szén-dioxid felhasználásával állítanak elő. A vizet elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontják. A következő lépésben a hidrogén szén-dioxiddal egyesül, és létrejön a szintetikus üzemanyag.
Az e-üzemanyagok elégetésekor elméletileg csak annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit azok korábban elnyeltek. Elvileg tehát klímasemlegesek lehetnek, azonban a folyamathoz (az elektrolízishez) jelenleg nagy mennyiségű villamos energia szükségeltetik, ezt pedig zöldforrásokból kellene előállítani. A tudomány mai állása szerint az e-üzemanyag sokba kerülne; legnagyobb hátránya az alacsony hatékonysága, ugyanis a felhasznált energia több mint 20 százaléka végül nem jut el a motorhoz.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!