Fotó: Haáz Vince
Csupán két éven belül akár 40 százalékkal is csökkenhet az elektromos autók (EV) akkumulátorainak ára – olvasható a Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzésében. Ennek jelentős árcsökkenést kellene eredményeznie, egyúttal kihathat az állami támogatások mértékére, fenntartására is. Románia e téren kiemelten érintett, hiszen a hatóságok szerint az ország „Európa legnagyobb finanszírozója”, ha új elektromos vagy hibrid autók vásárlásáról van szó.
2023. december 01., 10:182023. december 01., 10:18
A Goldman Sachs nemrég közölt elemzése drasztikus árcsökkenést vetít előre: a multinacionális pénzügyi szolgáltató szakemberei szerint már 2025-ben 40 százalékos visszaesés várható az akkumulátorok 2022-es átlagárához képest. A természeti erőforrásokkal és tiszta energiával foglalkozó kutatók szerint 2030-ig évente átlagosan 11 százalékkal fog csökkenni az akkucsomagok ára, ez pedig versenyképesebb (állami támogatás nélküli) EV-végösszeget eredményez, ami egyéb hasznot is hoz: elfogadottabbá teszi a környezetkímélő gépkocsikat a fogyasztók körében, nagyobb réteget hódít meg, és rohamosan növeli a piaci részesedést.
Mindez az olajár alakulásától is függ, de a mostani, 80 dollár/hordós szint mellett ez várható az elemzők szerint. Akik úgy számolják, hogy eközben a kilowattóránkénti ár a 100 dolláros lélektani határ alá kúszik az akkumulátorok esetében – tavaly még 165 dollár/kWh árban „mérték” ezt. Ehhez tudni kell, hogy egy átlagos EV crossover egy 60 kWh-s akkupakkal rendelkezik, tehát ami tavaly még átlagosan 9900 dollárba került, annak ára 2025-re – 99 dollár/kWh-s költséggel számolva – 5940 dollárra csökkenhet. Az elemzők 2030-ban már csupán 72 dollár/kWh-s árral számolnak.
A globális tendencia előbb-utóbb Romániát is eléri, ahol csak nemrég, nagyjából a Dacia Spring 2021-es megjelenése után vált szélesebb körben elfogadottá az elektromos autók „jelensége”. És nem mellékesen a jelentős állami támogatásnak köszönhetően. Bogdan Balanişcu, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára éppen néhány napja hangsúlyozta, hogy
Emlékeztetett: a Roncsautó plusz program révén legtöbb 54 ezer lejes, azaz több mint 10 ezer eurós támogatás igényelhető, két régi, környezetszennyező gépkocsi forgalomból kivonása révén.
Az államtitkár jelezte, a minisztérium jelenlegi célja további 250 ezer hasonló gépjármű „eltüntetése” az utakról. A Környezetvédelmi Alap (AFM) nemrég arról tájékoztatott, hogy a 2018 és 2022 közötti időszakban 327 556 használt személygépkocsit vontak ki a forgalomból a romániai autópark felújítását célzó roncsprogramoknak köszönhetően. Egyébként a román belügyminisztérium korábbi közlése szerint 2023 első felében csaknem 8000 elektromos autó írattak forgalomba az országban; idén nyáron összesen 33 ezer villanyautó és 154 ezer hibrid szerepelt a gépjármű-bejegyzési hivatal nyilvántartásában.
Az biztosnak tűnik, hogy jövőre még elindítják a romániai roncsprogramokat, ugyanis számos ötletelés megfogalmazódott már miniszteri szinten is arról, min változtatnának. Az e-autót vásárolni kívánó polgárnak mindenképp előnyös a roncsautós konstrukció, és ha ez általános villanyautó-árcsökkenéssel társul, akkor még jobb üzlet köthető. Állami támogatás hiányában azonban a végső ár egy ideig minden bizonnyal magasabb lesz, a jelentős akkumulátorár-csökkenés ellenére is.
Az első tíz hónapban 15,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma Romániában 2022 azonos időszakához képest; a környezetkímélő autók szegmensében 31,8 százalékos növekedést jegyeztek, piaci részesedésük elérte a 23,8 százalékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!