
Hegyen-völgyön át. Románia az energetikai autópálya révén olcsóbb és stabilabb energiával gazdálkodhat
Fotó: Gazda Árpád
Románia Magyarországon át kapcsolódna szorosabban a nyugat-európai villamosenergia-hálózathoz az úgynevezett energetikai autópálya révén. A több tízmilliárd eurós uniós finanszírozással tervezett óriásbefektetés osztrák–magyar–román projektje a bukaresti kormány szerint itthon mérsékelheti az energiaárakat és növelheti az ellátásbiztonságot. Összeállításunkban bemutatjuk, mit takar az energiaszállítási főútvonalak, az energetikai autópálya nagyszabású terve, és mit nyerhet vele egy erdélyi háztartás.
2025. december 19., 08:012025. december 19., 08:01
Románia Magyarországgal és Ausztriával közös projekttel „hajt fel” az Európai Unió új energiaszállítási főútvonalára: az úgynevezett energetikai autópálya több tíz milliárd euróból teremt összeköttetést Nyugat-Európa villamosenergia-hálózataival. Bogdan Ivan román energiaügyi miniszter brüsszeli bejelentése szerint az Európai Unió Tanácsa elfogadta a kezdeményezésüket is tartalmazó csomagot.
Az interkonnektivitást szolgáló beruházásokat európai uniós forrásokból biztosítják, amelyek 2035-ig megközelítőleg 30 milliárd eurót is elérhetnek, Románia pedig kiemelt szereplőként vesz részt egy Magyarországgal és Ausztriával közös projektben.
– magyarázta a napokban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. Románia ezáltal közel kétszeresére növeli interkonnektivitási kapacitását: a jelenlegi 4000 MW-ról 7200 MW-ra, ahogyan azt az Európai Bizottság által jóváhagyott stratégiai projekt előirányozza. Ugyanebből a finanszírozási csomagból részesül az úgynevezett Zöld Folyosó is, egy transzregionális projekt, amely Románián keresztül kapcsolja össze Európát az Azerbajdzsánból folyamatosan szállított energiával, 4800 MW kapacitással.
„Az energetikai autópályák itt, Romániában kapcsolódnak össze. A Zöld Folyosó, amely összeköt bennünket az Azerbajdzsánból érkező energiával, a Fekete-tengerből Romániában lép ki. A transzbalkáni gázútvonal Románián halad át. Az osztrák–magyar–román interkonnektor végső soron biztosítja számunkra az új »energetikai autópálya« egy fontos szakaszát. Nagyon jó pozícióban vagyunk, és ezt az előnyt át kell ültetnünk az emberek otthonaiba és a reálgazdaságba” – hangsúlyozta a Digi24 hírportál szerint Bogdan Ivan az Európai Unió Tanácsának ülése után.
A bukaresti tárcavezető szerint Románia Magyarországgal és Ausztriával közösen „a legrövidebb időn belül” egy memorandumot dolgoz ki annak érdekében, hogy hozzáférést nyerjen egy jelentős, interkonnektivitásra szánt finanszírozási csomaghoz, amely megközelítőleg 30 milliárd eurót is elérhet.
– nyilatkozta az energiaügyi miniszter.
Bogdan Ivan keddi Facebook-bejegyzése szerint „néhány hét alatt sikerült európai szintű megoldást találnunk egy Közép- és Kelet-Európát érintő problémára”, a magas energiaárakra. Egy múlt heti bukaresti szakmai fórumon Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztos „megértette a kezdeményezés tétjét۔, és támogatásáról biztosította. „Ezt követően megkaptuk Szijjártó Péter magyar miniszter és osztrák kollégája, Wolfgang Hattmannsdorfer támogatását egy kulcsfontosságú projekt elindításához, amely kiegészíti az Ausztria és Magyarország közötti energiainfrastruktúrát – ez döntő lépés Románia valódi integrációja felé az európai energiapiacon” – fogalmazott Bogdan Ivan.
Hogy aztán kedden az EU-s energiaügyi bizottság is áldását adja erre a stratégiai beruházásra, „európai energetikai autópályára, mely elengedhetetlen térségünkben az energiaárak csökkentése érdekében”.
A román szakminiszter bejelentése néhány nappal azután jött, hogy az Európai Bizottság bejelentette: az uniós energetikai infrastruktúra korszerűsítésével csökkentené az energiaszámlákat és növelné a függetlenséget. A múlt szerdán előterjesztett európai hálózati csomagja és az energiaszállítási főútvonalakra, „energetikai autópályákra” vonatkozó kezdeményezése (European Grids Package and the Energy Highways Initiative) lehetővé fogja tenni az energia hatékony áramlását minden tagállamban és a tagállamok között, integrálva az olcsóbb tiszta energiát és felgyorsítva a villamosítást.
Románia ezáltal közel kétszeresére növeli interkonnektivitási kapacitását
Fotó: Kozán István
Biztosított lesz a biztonságos és megbízható energiaellátás, miközben Európa az energiafüggetlenség elérése érdekében eltávolodik az orosz energiaimporttól” – olvasható az EB közleményében. Amelyben elismerik: a jelenlegi uniós jogi kereten belül elért eredmények ellenére az EU-ban a tagállamok között létesült energetikai összeköttetések nem érik el azt a szintet, amely lehetővé tenné a valódi energiauniót. Megjegyzik:
2025 első felében az uniós fogyasztók által fizetett átlagos villamosenergia-ár a németországi 0,3835 EUR/kWh és a magyarországi 0,1040 EUR/kWh között mozgott, míg a nem háztartási villamos energia ára az írországi 0,2726 EUR/kWh és a finnországi 0,0804 EUR/kWh között alakult. Az árkülönbségek egyik fő oka az infrastrukturális beruházások és az infrastrukturális integráció elégtelen mértéke.
Ezért kulcsfontosságúnak tartják a pénzügyi támogatás növelését. A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részeként a Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) energia-költségvetésének megötszörözését javasolta, vagyis a szóban forgó költségvetés 5,84 milliárd euróról 29,91 milliárd euróra nőne.
Az osztrák–magyar–román együttműködés régóta meglévő kapcsolatokra, tervekre erősít rá. A közelmúltban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember egyeztetett először telefonon a júniusban energiaügyi tárcavezetővé kinevezett Bogdan Ivannal. Szijjártó ezek után közölte, a magyar és a román érdekek az energia területén teljes mértékben egybevágnak, így szorosan együttműködnek, „a magyar–román villamosenergia-összeköttetés kapacitása is hamarosan növekedni fog”. A magyar miniszter november végén Bukarestbe látogatott, amikor is úgy fogalmazott:
Ezek után december elején miniszterelnöki egyeztetés is volt: Ilie Bolojan Budapesten találkozott Orbán Viktorral, a tárgyalás legfontosabb témája a magyar–román energetikai kapcsolatok megerősítése volt. Nem véletlen, hogy a román kormányfő Budapestről éppen Bécsbe utazott Christian Stocker kancellár meghívására: a megbeszélések elsősorban a három országnak az energetikai együttműködés terén történő fejlesztésére összpontosítottak.
Ilie Bolojan hazatérve közölte: abban állapodott meg Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy a két kormány együttműködési memorandumot készít elő a Románia és Magyarország közötti villamosenergia-vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről.
– részletezte a nemzeti liberális kormányfő. Beszámolója szerint az osztrák kormány is készen áll növelni a Magyarország és Ausztria közötti villamosenergia-átviteli kapacitást, ami megkönnyíti az importot és exportot, illetve optimalizálja az energiaárakat. Hozzátette, hogy Európai Bizottság uniós forrásokat fog biztosítani a villamosenergia-összeköttetések bővítéséhez – ezt erősítette most meg az EU Tanácsának döntése.
Rácsatlakozás. Az olcsóbb áram könnyebben eljuthat az erdélyi háztartásokba
Fotó: Orbán Orsolya
Lantos Csaba magyar energiaügyi miniszter nemrég arról beszélt, Magyarország minden szomszédos országgal nagy kapacitású, nagyfeszültségű kábelekkel van összekötve, Románia felé pedig két újabb kábel-összeköttetést terveznek. Az Európai Bizottság december elején listát közölt az ilyen jellegű, közös érdekű fejlesztésekről, ezen pedig
A nagypolitikai és technikai részletek mögött azonban felmerül a kérdés: mit jelenthet mindez például egy erdélyi háztartás számára. A válasz kevésbé látványos, mint egy új erőmű átadása, de hosszabb távon annál kézzelfoghatóbb. Az erősebb nemzetközi összeköttetések elsősorban stabilabb villamosenergia-ellátást hozhatnak: ha egy adott régióban kiesés vagy csúcsterhelés jelentkezik, több irányból lehet pótolni az áramot. Ez kevesebb és rövidebb áramszünetet jelenthet, különösen szélsőséges időjárási helyzetekben.
amikor Nyugat-Európában túltermelés van – például szeles időszakokban –, az olcsóbb áram könnyebben eljuthat Erdélybe, ami középtávon lefelé hat a nagykereskedelmi árakra, és ezen keresztül a lakossági tarifákra is. A fejlettebb hálózat egyúttal biztonságosabb alapot teremt az elektromos fűtés, a hőszivattyúk, a klímaberendezések vagy a háztartási napelemek elterjedéséhez is, hiszen a rendszer jobban kezeli a megnövekedett igényeket és a visszatáplálást.
A cél az, hogy Erdély és Románia ne maradjon egy sérülékeny, elszigetelt energiapiac része, hanem egy nagyobb, rugalmasabb európai rendszerbe illeszkedjen. Ennek hasznát egy erdélyi háztartás nem egyetlen számlán, hanem az évek során tapasztalható nagyobb kiszámíthatóságban, stabilabb ellátásban és mérsékeltebb energiakockázatokban érezheti meg.

A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Nem írják alá szombaton a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur és az Európai Unió kiözötti szabadkereskedelmi egyezményt – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken hajnalban.
Összefogás alakult ki Romániában az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények uniós piacra engedésével szemben. A mezőgazdasági érdekvédelem valamennyi jelentős hazai szervezete közös állásfoglalásban tiltakozik a brüsszeli megállapodás ellen.
Kiderült, melyek számítanak a legkeresettebb munkahelyeknek Romániában, és az is, hogy mekkorák a fizetések.
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Az élelmiszerek értékesítésére és fogyaszthatóságára vonatkozó külön-külön terminusokat kellene feltüntetni a termékeken szakértők szerint. A pontos, többféle megjelölés a címkéken jelentősen hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
A Versenytanács szerdán összesen 135,2 millió lej (mintegy 26,6 millió euró) bírságot szabott ki a romániai dohánypiacon működő három vállalatra versenykorlátozó megállapodások miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
szóljon hozzá!