
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP). Közben a kormány a hazai össztermék (GDP) 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
2024. szeptember 19., 18:022024. szeptember 19., 18:02
2024. szeptember 19., 18:072024. szeptember 19., 18:07
A bukaresti kormány számára előrejelzéseket készítő szakmai testület csütörtökön közzétett jelentésében a román össztermék (GDP) értékét 1769 milliárd lejre becsüli. A CNSP 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra pedig 3,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A dokumentum szerint idén a végső fogyasztás 4,5 százalékkal, a beruházások értéke 5,8 százalékkal nő. A bizottság idén a jegybank által előre jelzett 4 százaléknál magasabb, 4,5 százalékos inflációra számít, amely jövőre 3,8 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra lassul.
A folyó fizetési mérleg hiánya a becsléseik szerint idén a GDP 7,7 százalékára nő a tavalyi 7 százalékról. A külkereskedelmi mérleg hiánya a bizottság szerint a tavalyi 28,9 milliárd euróról 32,7 milliárd euróra emelkedik, miután az export értéke 1,8 százalékkal 94,8 milliárd euróra, az import értéke pedig 4,5 százalékkal 127,5 milliárd euróra nő. A CNSP szerint a nettó átlagbér 2024-ben 14,8 százalékkal 5066 lejre nő.
A bukaresti pénzügyminisztérium a hazai össztermék (GDP) 6,94 százalékára módosította csütörtökön a 2024-re tervezett államháztartási hiányt; ez 1,94 százalékponttal nagyobb az idei állami költségvetésről szóló törvényben megszabottnál. A szaktárca a nap folyamán tette közzé a költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi rendelet tervezetének indoklását.
A dokumentum szerint a 2024-es költségvetés becsült bevételei 42,670 milliárd lejjel, a kiadások 60,106 milliárd lejjel nőnek, ami 122,825,5 milliárd lejes deficitet eredményez. A 2024-es költségvetés kidolgozásakor eredetileg 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezett a Marcel Ciolacu vezette kabinet.

Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!