A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP). Közben a kormány a hazai össztermék (GDP) 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
2024. szeptember 19., 18:022024. szeptember 19., 18:02
2024. szeptember 19., 18:072024. szeptember 19., 18:07
A bukaresti kormány számára előrejelzéseket készítő szakmai testület csütörtökön közzétett jelentésében a román össztermék (GDP) értékét 1769 milliárd lejre becsüli. A CNSP 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra pedig 3,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A dokumentum szerint idén a végső fogyasztás 4,5 százalékkal, a beruházások értéke 5,8 százalékkal nő. A bizottság idén a jegybank által előre jelzett 4 százaléknál magasabb, 4,5 százalékos inflációra számít, amely jövőre 3,8 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra lassul.
A folyó fizetési mérleg hiánya a becsléseik szerint idén a GDP 7,7 százalékára nő a tavalyi 7 százalékról. A külkereskedelmi mérleg hiánya a bizottság szerint a tavalyi 28,9 milliárd euróról 32,7 milliárd euróra emelkedik, miután az export értéke 1,8 százalékkal 94,8 milliárd euróra, az import értéke pedig 4,5 százalékkal 127,5 milliárd euróra nő. A CNSP szerint a nettó átlagbér 2024-ben 14,8 százalékkal 5066 lejre nő.
A bukaresti pénzügyminisztérium a hazai össztermék (GDP) 6,94 százalékára módosította csütörtökön a 2024-re tervezett államháztartási hiányt; ez 1,94 százalékponttal nagyobb az idei állami költségvetésről szóló törvényben megszabottnál. A szaktárca a nap folyamán tette közzé a költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi rendelet tervezetének indoklását.
A dokumentum szerint a 2024-es költségvetés becsült bevételei 42,670 milliárd lejjel, a kiadások 60,106 milliárd lejjel nőnek, ami 122,825,5 milliárd lejes deficitet eredményez. A 2024-es költségvetés kidolgozásakor eredetileg 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezett a Marcel Ciolacu vezette kabinet.
Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!