
Fotó: Pixabay
Ötből négy mester magasabb díjszabásokat alkalmaz, mint egy évvel ezelőtt, a legnagyobb mértékű drágítást az építőiparban tevékenykedő szakemberek-vállalkozások alkalmazták – derül ki a lakástulajdonosok és cégek számára szakembereket, különböző szolgáltatásokat közvetítő szakportál felméréséből.
2023. június 07., 21:162023. június 07., 21:16
A Necesit.ro jelentése szerint a legkisebb áremelkedés a napelem-forgalmazás terén volt tapasztalható. Ugyanakkor a portálra bejelentkező szakemberek körében végzett közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy a mesterek kevesebb mint fele tervez újabb drágítást a következő hónapokban.
Az adatokat idén májusban vették fel, a felmérésben 461 egyéni vállalkozó/vállalkozás vett részt. Mesteremberek, műépítészek, építőmérnökök, energetikai szakemberek és egyéb, ház-lakástulajdonosok számára felkínált szolgáltatásokat végzők válaszoltak a feltett kérdésekre. Ugyanakkor jogi személyeket kiszolgálók – például takarító, könyvelő, honlapkészítő, őrző-védő vállalkozások – is részt vettek.
Eközben a vízszigeteléssel foglalkozók 24 százalékkal (tető- és teraszszigetelés jelenlegi ára 235 lej/nm), a teljeskörű lakásrenoválást végzők 21 százalékkal (2300 lej/nm), a szobafestők 16 százalékkal (kétrétegű fehér festék felvitele 7 lej/nm) a hőszigetelő nyílászárókat kínálók pedig átlagosan 15 százalékkal (rögzített PVC-ablak 335 lej/nm) drágítottak. A háztervező műépítészek 100 lej/nm-es ára 11, a villanyszerelők 54 lejes óradíja 10 százalékos árnövelést eredményezett egy év alatt, miközben a napelemes rendszerek forgalmazói átlagosan öt százalékkal emelték áraikat.

A javító-karbantartó szolgáltatások területén dolgozó szakemberek továbbra is a legkeresettebbek közé tartoznak a bel- és külföldi munkaerőpiacon egyaránt, a nettó átlagfizetés ezekben az ágazatokban 4000 lej.
A cégek számára különböző szolgáltatásokat kínáló vállalkozások közül az őrző-védők (22 lejes óradíj) és a takarítók (kétszobás lakás/iroda általános kitakarítása 420 lej) egyaránt 16 százalékos áremelkedést jegyeztek. Egy online bolt létrehozásáért átlagosan 6000 lejt kértek a webfejlesztők, ami 15 százalékos drágulás, miközben egy könyvelő immár havi 285 lejért dolgozik egy egyéni vállalkozónak, 10 százalékkal többért, mint tavaly.
A megkérdezett mesterek/vállalkozások kétharmada a nyersanyagdrágulást is bejelölte az általuk alkalmazott árnövelés okaként, valamivel több, mint felük pedig az energiadrágulást is. A megkérdezettek több mint negyede azért is drágított, mert a konkurencia is azt tette.

Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!